Rovatok

Erzsébet királyné – Sisi

SISI – MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG. Sisi Múzeum, Bécs

Erzsébet királyné alakját már életében is kultusz és szeretet övezte Magyarországon, amely a halálával tovább fokozódott, és az azóta eltelt több mint egy évszázaddal sem csökkent. Bármilyen meglepő ez nekünk, magyaroknak, Európa-szerte életében nem váltott ki akkora érdeklődést és csodálatot, mint tragikus halála után. A bécsi Sisi Múzeum 1994 óta várja Erzsébet császárné és királyné, közismert nevén Sisi, rajongóit és az érdeklődőket. Ma több mint háromszáz kiállított darabbal büszkélkedhet, amelyek közül 280 eredeti, Sisi személyes használatában álló emléktárgy, köztük legyezők, kesztyűk, napernyők, ékszereinek reprodukciói és egyéb értékes használati tárgyak.

Erzsébet királyné – Sisi

SISI MEGSZÖKIK AZ AJTÓNÁLLÓK ELŐL

A császári lakosztályok a Schönbrunni Kastélyban

Erzsébet menyasszonyként, 1854 április végén érkezett a Schönbrunni Kastélyban, ez volt az első hely, ahol Bécsben tartózkodott. A császár maga nyitotta ki a hintó ajtaját, amelyben imádott Sisije utazott, majd szintén ő vezette be a pompás nyári rezidenciába. Ezután az úgynevezett „nagy szalonban” egy szigorú ceremónia keretében mutatták be a leendő császárnénak az udvarhölgyeket, többek között az idős Esterházy Vincéné, Liechtenstein Zsófia hercegnőt, aki Ferenc József anyjának bizalmasa volt...

Erzsébet királyné – Sisi

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS BÉCSBEN: ERZSÉBET ÉS A MAGYAROK

Kiemelt témájú kiállítás a császári lakosztályok audiencia-várótermében

2017-ben van az Osztrák-Magyar Monarchia alapításának, valamint Ferenc József és Erzsébet budapesti megkoronázásának 150. évfordulója. Erre emlékezve 2017. június 23-tól a bécsi Hofburgban, a császári lakosztályok audiencia-várótermében egy kiemelt témájú, „Erzsébet - Sisi és a magyarok” kiállítást a császári pár Magyarországhoz fűződő viszonyának szentelnek.

Erzsébet királyné – Sisi

150 ÉVVEL EZELŐTT VOLT A KIEGYEZÉS ÉS A KORONÁZÁS - 1867 - MILYEN SZEREPE VOLT ERZSÉBETNEK?

A koronázást hatalmas előkészületek előzték meg. Bécsből napi rendszereséggel hajóval szállították a Dunán a Budai Várba az udvartartás számára és a díszceremóniára előkészített dolgokat, nemcsak kisebb tárgyakat (mint például a szőnyegek és az étkészletek), hanem egészen nagy dolgokat, díszhintókat és a hátaslovakat is. A koronázási ceremóniákat négy naposra tervezték, és annyira bonyolultra sikerültek, hogy részletes főpróbát kellett tartani, természetesen Erzsébet és Ferenc József részvételével. Erzsébet, szokásától ellentétben nagyon készült a magyar koronázási ceremóniára, még a főpróbát is élvezte (tudjuk, mennyire nem szerette a reprezentációt, ez most mégsem esett nehezére).

Erzsébet királyné – Sisi

SISI VIRÁGAI - Virágköltemények a Monarchia idejéből

A Nagytétényi Kastélyban évről-évre megrendezett virágkötészeti kiállítás kompozícióit idén - a kiegyezés 150. évfordulójának évében - Erzsébet királyné kedvenc virága, az ibolya ihleti. VIRÁGKÖTŐK, VIRÁGKERESKEDŐ VÁLLALKOZÓK MAGYARORSZÁGI SZAKMAI EGYESÜLETÉNEK tagjai által készített virágdekorációkat két napon át láthatja a közönség a Nagytétényi Kastély termeiben.

Néhány szó a kiegyezésről – 150 évvel ezelőtt történt…

Erzsébet királyné – Sisi

MILYEN VOLT ERZSÉBET VALÓJÁBAN?

Erzsébet azt mondta Jókai Mórnak 1873-ban Magyarországról, hogy itt örökké szabadnak érzi magát az ember. Azóta is gyakran idézik ezt a mondatát. A magyarok ebből azt szűrték le, hogy Erzsébet rajong az országért és értük. Ma már elfogulatlanabbul vizsgálják ezt a kijelentését, és odatesznek egy kérdőjelet is melléje: vajon tényleg Magyarországért rajongott-e a királyné?

Ellátogattam Gödöllőre, hogy utána járjak néhány mendemondának, és megismerjem a legendás királyné igazi arcát. Megkértem Rimóczi Gábort, a Gödöllői Királyi Kastély tárlatvezetőjét, hogy legyen ebben a segítségemre.

Erzsébet királyné – Sisi

ERZSÉBET SZERETTE A SZÉP NŐKET: Sisi magyar barátnői

Manapság időnként feltűnik egy-egy újságcikkben az a „gondolat”, hogy Erzsébet a nőkhöz vonzódott. Az alábbi írás azért született, hogy ezt a feltételezést megvizsgálja, és az állítást, miszerint királynénk szerette a szép nőket, egy mélyebb szinten járja körül. Erzsébet két magyar bizalmasához fűződő kapcsolatát kívánom bemutatni az alábbiakban. Tudjuk, hogy a királyné vonzódott a magyar nőkhöz, hiszen társalkodónőt és udvarhölgyeket is innen választott magának, akik nemcsak Bécsbe, de az utazásaira is elkísérték. Első magyar bizalmasa Hunyady Lili grófnő volt, néhány évvel később ismerte meg Ferenczy Ida nemeskisasszonyt, akivel egy életre szóló szoros barátságot kötött.

Erzsébet királyné – Sisi

EGY CSÁSZÁRNÉ UNOKÁJA

Nem volt fárasztó az a nap, tulajdonképpen semmi sem történt. Órákkal ezelőtt visszavonult a hálószobájába, egyedül akart lenni. A fáradtságra hivatkozott, ami ismét jó ürügynek bizonyult ahhoz, hogy otthagyhassa azokat, akik nagyon szerették. Maga sem értette, miért volt megint szomorú. Újra és újra megnézte magát a nagy, fakeretes tükörben: nehezen tudott beletörődni ismét gömbölyödő pocakjába. Nem akart még egy gyereket, az előzőkkel sem sokat törődött, és dühös lett, ha ezt valaki a szemére vetette.

Erzsébet királyné – Sisi

HÚSVÉT A CSÁSZÁRI CSALÁDBAN - NAGYCSÜTÖRTÖK

A nagycsütörtöki lábmosás - a császárnéval vagy nélküle

A kötelességtudó Ferenc József császár kiemelten fontosnak tartott a nagycsütörtöki lábmosás szertartását. Ahogyan Jézus Krisztus megmosta a tizenkét tanítvány lábát, császár és a császárné az egyik legnagyobb keresztény ünnep, húsvét alkalmából, ugyanezt cselekedte Bécs legidősebbjeivel. A szigorú katolikus hit szerint élő Ferenc József utasítására a megbízottak végigjárták a szegényházakat, és kiválasztották Bécs városának tizenkét legidősebb és legszegényebb asszonyát és férfiúját. A tizenkettes szám a tizenkét apostolt jelképezte.

Erzsébet királyné – Sisi

A TUDATOSAN ÉHEZŐ ERZSÉBET CSÁSZÁRNÉ KEDVENC DESSZERTJEI

Erzsébet császárné betegesen vigyázott karcsú vonalaira, azonban időnként, ha jó társaságban volt (például testvérei körében) nagyon szeretett enni, a desszerteket pedig különösen kedvelte. Udvarhölgye, Sztáray Irma grófnő szerint a császárné igenis képes volt hatalmas mennyiségű ételt jó étvággyal elfogyasztani. Ezt tette közvetlenül a halálát megelőző napon is, amelynek menüsora máig megőrződött. Mielőtt a genfi Beau Rivage Hotelt elhagyta, csendben, lassan elfogyasztott egy csésze friss tejet, amelyet annyira szeretett. Ez volt az utolsó tápláléka.

Erzsébet királyné – Sisi

A KIRÁLYI KASTÉLY ÉVTIZEDEI ERZSÉBET HALÁLA UTÁN

Fénykora, pusztulása és helyreállítása II. rész

(...) A kastély életében egyre sötétebb időszakok következtek. Az orosz csapatok hadikórházat rendeztek be itt, és mindent eltüzeltek, amire nem volt szükségük. A még megmaradt értékeket és műtárgyakat ők vagy a lakosság elhordta. Nemcsak a mozdítható értékek estek áldozatul az orosz megszállásnak, hanem a díszes ajtók, kályhák és csillárok is. Az orosz csapatok mindent eltüzeltek, amire nem volt szükségük.1948-ban katonai raktárbázist és szükséglakásokat alakítottak ki a kastélyban, 1957-ben pedig egy szociális otthont létesítettek. 

Erzsébet királyné – Sisi

BARÁTSÁG VAGY SZERELEM? Erzsébet királyné és Andrássy Gyula

Sokan tényként kezelik azt, hogy Erzsébet osztrák császárné-magyar királyné és a Habsburgok ellen lázadó Andrássy Gyula gróf, az 1848-as forradalmár, majd "szép akasztott" között szerelem szövődött. Néhányan még azt is tudni vélik, hogy Sisi negyedik gyermeke, a Magyarországon született Mária Valéria valójában nem Ferenc József császár, hanem Andrássy Gyula gróf lánya volt. Pletykák a bécsi Burgban is keringtek a szép akasztott és a császárné kapcsolatáról. Sokan azzal a mondással kívánják igazolni állításukat, hogy „nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”. De vajon volt ezeknek a mendemondáknak bármi alapja?

Erzsébet királyné – Sisi

MÁRIA ZSÓFIA, AZ EXKIRÁLYNÉ

A Mária Zsófiát elszakították szerelmétől, Armand gróftól. Az trónfosztott nápolyi-szicíliai királyné egy augsburgi kolostorban hozta világra ikerlányait, akiket születésük után azonnal elszakítottak tőle, majd visszatért családjához Possenhofenbe. A rokonok tanácsát megfogadva bevallott mindent a férjének, aki megbocsátott neki. Ezután még egy ideig a családi kastélyban időzött, itt látogatta meg császári nővére, Erzsébet is. A császárné állítólag egy ajándékkal is kedveskedett húgának, ami férjével közös otthonában várta Máriát Rómában, ahol a királyi pár országuk elvesztése után élt…

Erzsébet királyné – Sisi

A COTILLION – Film és valóság

“Azt hiszem, a leendő császárnénkkal táncoltam!”

A bált augusztus 17-én, Ferenc 23. születésnapjának előestéjén (és nem aznap, mint a filmben) rendezték meg. Sisi eredetileg ugyanúgy, mint a mozivásznon, nem vett volna részt rajta, de valójában nem Zsófia, hanem a császár kérésére hívták őt meg. Helén valójában is csodaszép fehér selyemruhát viselt, amelyen sokat dolgoztak a possenhofeni varrónők. Sisi ruhája a nővéréénél sokkal szerényebb volt. Élénken magunk elé képzelhetjük a filmbéli jelenetet, amikor Sissi világoskék, csillogó díszítésekkel ellátott báli ruhában, loknikban lelógó hajában gyémánt nyíllal belibben a bálterembe Ferenc József legnagyobb meglepetésére.

Erzsébet királyné – Sisi

A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY TÖRTÉNETE I. rész

Fénykora, pusztulása és helyreállítása

A Gödöllői Királyi Kastély, eredeti nevén Grassalkovich-kastély, Európa második fennmaradt legnagyobb barokk épületegyüttese. Ma nemcsak múzeumával, hanem színes és érdekes kulturális programkínálatával várja a látogatókat. A legendásan szép Erzsébet királyné több mint kétezer éjszakát töltött az épületegyüttesben, amely 1867-től lett a királyi család pihenő rezidenciája. A kastély története nemcsak hozzájuk kötődik, így a múzeum a királyi időszak mellett az előző tulajdonosoknak, az építtető Grassalkovichoknak állít emléket korhűen berendezett termeivel, és betekintést enged a magyar barokk nemesi világába is.

Erzsébet királyné – Sisi

ERZSÉBET HOZOMÁNYA ÉS KELENGYÉJE

A fiatal császárné ruhatára

Nem szép dolog minden idők leggyönyörűbb és legbájosabb császárnéjának a hozományát és a kelengyéjét, amelyek ráadásul bécsi mértékkel mérve szegényesnek számítottak, kitárgyalni, de érdekességként és összehasonlítás végett mindenképpen érdemes szót ejteni róla. Ezáltal betekintést nyerhetünk a bécsi udvari arisztokrácia hölgyeinek világába is, akik oly megvetéssel szemlélték az ifjú bajor hercegkisasszonyt, és a fiatal császárnét. Ez Erzsébet későbbi életére is kihatással volt, és örökre megpecsételte a viszonyát a császárvárossal...

Erzsébet királyné – Sisi

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ KUTYÁI

Erzsébet minden kétséget kizáróan imádta a kutyáit, akik a kastélyban is követték a gazdájukat. Kedvenceiről még külön portrékat is készíttetett, legtöbbet az ír farkaskutyáról. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy többször kapták őt lencsevégre egy-egy kutyájával, mint a szűkebb családjával. (Még a testvéreivel is többet engedte magát lefényképezni, mint a férjével vagy a gyermekeivel.) Egyik kedvenc fajtája az ír farkas volt, amelyből az első kölyköt Viktória királynőtől kapta ajándékba, és Shadow-nak nevezte el.

Erzsébet királyné – Sisi

MIÉRT BESZÉLT SISI CSUKOTT SZÁJJAL ÉS HALKAN?

A kiállítás anyagáról kiadott könyv (Katrin Unterreiner: Sisi - Myth and Truth) feltárja előttünk, hogy ironikus módon a Sissi-filmek főhősét alakító Romy Schneider apai nagymamája, Rosa Albach-Retty (aki szintén színésznő volt) kezdte el terjeszteni azt a pletykát, miszerint az idősödő Erzsébetnek műfogsora volt.

Erzsébet királyné – Sisi

MIÉRT NEM MOSOLYOG ERZSÉBET KIRÁLYNÉ A KÉPEKEN?

Sokan megjegyzik, hogy azért nem mosolyog Erzsébet a róla készült legtöbb fényképen vagy festményen, mert boldogtalan volt. Mielőtt bárki lélekelemző következtetéseket vonna le királynénk a képeken látható arckifejezéséből, érdemes egy-egy pillantást vetni a felső- és középosztálybeliek korabeli (vagy a megelőző évszázadokban készült) képeire. Nem sok embert látunk rajtuk mosolyogni.

A fotóalanynak hosszabb ideig kellett mozdulatlanul állnia, különben homályos lett volna a róla készült kép; a semleges arckifejezést pedig könnyebb volt fenntartani. Az igazság azonban mélyebb szinten keresendő.

Erzsébet királyné – Sisi

ADVENT ÉS KARÁCSONY ERZSÉBET KIRÁLYNÉVAL

Adventi Kastélynapok és karácsony a Gödöllői Királyi Kastélyban

Az esztendő legbensőségesebb időszakában újra ünneplőt öltött a Gödöllői Királyi Kastély, Magyarország első, Versailles után a világ második legnagyobb barokk épületegyüttese. A királyi család az 1870-es években a legkisebb gyermek, Mária Valéria kedvéért szívesen töltötte a karácsonyt (amikor Erzsébet születésnapját is ünnepelték – december 24.) Gödöllőn. Ezt a korszakot megidézve a kastély, immáron 16. alkalommal, széleskörű családi programkínálattal és gazdag látnivalóval várja a gyerekeket és a felnőtteket.​

Erzsébet királyné – Sisi

SISSI-FILMEK ÉS A VALÓSÁG - BEVEZETŐ

Ernst Marischka Sissi című filmje az ötvenes évek ausztriai közízlésének egyfajta lenyomata. A negédes trilógia célja az, hogy elfeledtesse a második világháború borzalmait, és helyette egy távolabbi múltba repítse a nézőket. A Sissi első részét 1955. december 22-én kezdték el vetíteni az osztrák mozik. A Magyarországon is kultikusan kedvelt filmtrilógia minden karácsonykor feltűnik valamelyik tévécsatornán, akaratlanul is megemlékezve Erzsébet születésnapjáról. A bajor hercegnő 1837. december 24-én látta meg a napvilágot, így kiszámolhatjuk, hogy a császárral való találkozás időpontjában, 1853. augusztusában még csak alig több mint tizenöt és fél éves volt.

Erzsébet királyné – Sisi

A HOFBURG ELSŐ FÜRDŐSZOBÁJA

Mária Ludovika magyar királyné

A köztudattal ellentétben nem Sisi volt az, aki a Hofburg első fürdőszobáját építtette. Egy 1826-os leltári feljegyzésben olvasható, hogy újjáépítették II. Ferenc császár harmadik feleségének, a politikai életben aktív részvételt vállaló Mária Ludovika osztrák császárnénak és magyar királynénak 1810-12 környékén elkészült fürdőszobáját. Mária Ludovikáról, Mária Terézia császárnő francia származású unokájáról csak nagyon keveset tudunk, mi, magyarok, de érdemes néhány szót ejtenünk róla.

Erzsébet királyné – Sisi

ERZSÉBET CSÁSZÁRNÉ RUHATÁRA

Sisi főleg az 1860-as évektől kezdve kedvelte nagyon a fekete-fehér színkombinációt, amit több róla készült festményen és fényképen is megfigyelhetünk. Ez a színösszeállítás a koronázási ruhájánál is feltűnő: „az ezüstfonallal, virágmintákkal gazdagon hímzett fehér selyemszoknyát, áttetsző fátylat és kötényt, valamint a fehér csipkeujjas, dús gyöngyfűzéssel díszített fekete bársonyderekat" a párizsi szabó, Worth készítette el neki (F.Dózsa). Királynénk a fekete-fehér koronázási ruhájában lenyűgöző volt, szépsége és személyisége felül múlt mindent és mindenkit, ahol csak megjelent.

Erzsébet királyné – Sisi

A SZOBA, AMELYET ERZSÉBET IGYEKEZETT ELKERÜLNI

Az ifjú pár az esküvője előtti napokat és a laxenburgi mézeshetek utáni hónapokat a császári család nyári rezidenciáján, Schönbrunnban töltötte. A közös hálószobát - itt és más otthonukban is – csak a házasságuk első néhány évében használták. Zsófia, az első gyermekük az esküvő utáni évben, 1855-ben született meg (azonban kétévesen vérhasban meghalt Budán). Erzsébetnek ezután két gyermeke született: Gizella (1856) és a trónörökös, Rudolf (1858). Sisi igazán boldog volt, amikor a kezében tarthatta az első gyermekét. Többé nem érezte magát magányosnak, a depressziója tovatűnt. Az öröm és kiegyensúlyozottság azonban nem tartott sokáig, mivel Zsófia elszakította tőle a kicsit...

Erzsébet királyné – Sisi

100 ÉVVEL EZELŐTT EZEN A NAPON HALT MEG FERENC JÓZSEF

Ferenc József Schönbrunnban született 1830. augusztus 18-án Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné legidősebb gyermekeként. Anyja, aki Ferenc trónra lépése után is jelentős szerepet töltött be a birodalomban, mintegy titkos császárnőként kormányozva azt, kisgyermek korától uralkodói szerepére készítette fel a fiát. 1848. december 2-án, 18 évesen lett egy, akkorra már több mint hatszáz éven át uralkodó dinasztiának utolsó előtti uralkodója (IV. Károly követte a trónon, aki 1916. november 21-től - 1918. november 13-ig uralkodott). Ő volt az, aki belevezette az Osztrák-Magyar Monarchiát az I. Világháborúba, ezzel megbecsételve a birodalom sorsát is.

Erzsébet királyné – Sisi

A NÁSZÉJSZAKA, ÉS AMI A SISSI FILMBŐL KIMARADT

Akármilyen fényesek és szertartásosak voltak az esküvői események, még a császár anyja, Zsófia főhercegné sem tartotta helyesnek, hogy ugyanez folytatódjon a hálószobába vezető úton is - habár a formalitás és a protokoll, ami a nászéjszakát illeti, a XIX. század közepének európai királyi udvaraiban még divat volt. A menyasszony Sisit az új lakosztályába a késő esti ünnepi vacsora után csupán anyósa és anyja, Ludovika kísérte be, majd magára hagyták.

Erzsébet királyné – Sisi

SISSI VAGY SISI VAGY LISI?

Sokan felteszik nekem a kérdést: "De hát nem Sissinek írják? Hiszen mindenütt így látni." Igaz, sok helyen olvasható így hazánkban és a világ különböző tájain, de a komolyabb szakirodalmak valamiért mégis Sisiként írják le... Ezenkívül a császárné (és nem Sisi és nem Erzsébet) “hazájában”, Ausztriában szintén egy s-sel és i-vel írják:  „Sisi” (Például a bécsi Sisi Múzeum)

Erzsébet királyné – Sisi

UDVARI BÁLOK SCHÖNBRUNNBAN

Az udvari élet valamelyest kötetlenebb volt Schönbrunnban mint a Hofburgban, azonban itt is szigorú szabályok határozták meg a mindennapokat. A Schönbrunni Kastély amellett, hogy a császári család nyári rezidenciájául szolgált, reprezentatív célokat is betöltött. Jól tükrözi eme kettős funkciót a fényűző, nagyszabású termek és a visszafogott eleganciával berendezett császári magánlakosztályok eltérő stílusa. (...) Erzsébet egészen fiatal korától kezdve, bárhol is megjelent, a figyelem középpontjába került.

 

Erzsébet királyné – Sisi

SISI HÚGA, A „HARCOS KIRÁLYNÉ"

Mária Zsófia Amália bajor hercegnő, Nápolyi királyné (1841. október 4. – 1925. január 19.) - 1. rész

Egy házasság története, amelyet csak tíz évvel az esküvő után háltak el, időközben a fiatal feleségnek mégis ikrei születtek... Persze, csak titokban.

Erzsébet királyné – Sisi

A MERÉNYLET - ERZSÉBET KIRÁLYNÉNK A SZÍVÉBEN IS MAGYAR VOLT

Az, hogy Erzsébetet egy olasz anarchista meggyilkolta (szíven szúrta) 1898. szeptember 10-én, döbbenetet váltott ki az emberekben, és jelentősen hozzájárult a Sisi-mítosz kialakulásához. 

Mi, magyarok legendákat és patetikus történeteket szőttünk róla még életében. Erzsébetet, habár Habsburg-feleség volt, igazán magyar királynénknak tarthatjuk. Mielőtt bárkinek bármi kétsége felmerülne afelől, hogy igazán, szívében magyarnak tekinthetjük-e egy osztrák uralkodó német származású feleségét, hadd hívjam fel az olvasó figyelmét néhány érdekes tényre.

Erzsébet királyné – Sisi

EGY KIRÁLYNÉ PORTRÉJA

Nem sokkal később lépteket hallottam. Gyorsan hátráltam, de már késő volt. Ott állt előttem szőrmével szegett sötétkék lovaglóruhában, amely úgy állt magas, karcsú testén, mintha ráöntötték volna. Fején alacsony cilinder ült, vastag lovaglókesztyűvel borított kezében fehér csipkelegyezőt tartott. Mélyen meghajoltam. Nem mertem felnézni. Éreztem, ahogy az arcom egyre vörösebb és vörösebb lesz a szégyentől. Zavarodottságomban a regény kiesett a kezemből. Fél percig nem mondott semmit, majd csendesen megszólalt:

Erzsébet királyné – Sisi

A FIATALABB UNOKAHÚG, AKINEK JOBBAN ÁLLT A FEKETE

Mindhárman gyászruhát viseltek egy nagynéni halála miatt, és mivel a világos ruháik a lemaradt kocsiban voltak, nem tudtak átöltözni a császárral való találkozás előtt. Az egyszerű, magasan zárt fekete ruha állítólag nagyon jól állt Sisin, Nenén viszont egyáltalán nem - az idősebb nővér szigorúnak látszott a gyászruhájában (Hamann, 25).

Erzsébet királyné – Sisi

MI TÖRTÉNT A NÁSZÉJSZAKÁN SISIVEL - VAGY INKÁBB MI NEM…?

A császár a legtöbb esetben nagyvonalúan és tapintatosan viselkedett a feleségével. Kérdés azonban, hogy a tapasztalt grófnőkön nevelkedett Ferenc Józsefnek mennyi gyengédséget sikerült átadnia az érzékeny és tapasztalatlan, még gyermek Sisinek. Valószínűleg nem sokat, mert Erzsébet sem a házasságának korai szakaszában, sem később nem szerette meg a testi kapcsolatot.

Erzsébet királyné – Sisi

ERZSÉBET ÉS FERENC JÓZSEF LAKOSZTÁLYA GÖDÖLLŐN

Ferenc József lakosztályát a díszterem egyik, Erzsébetét pedig a másik, a lovarda felőli, napfényes oldalán helyezték el. Sisi Mária Terézia egykori vendégszobáját hálószobaként használta. Emeleti lakosztálya négy szobából állt, és saját lépcsősor kapcsolta össze földszinti három szalonjával.

Erzsébet királyné – Sisi

BRIGITTE HAMANN EMLÉKÉRE

Tegnap 76 éves korában elhunyt Brigitte Hamann német történész. A Derstandard.at című német online újság 2016. október 4-én, este fél tízkor tette publikussá a hírt.

Erzsébet királyné – Sisi

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ KASTÉLYA GÖDÖLLŐN

Az 1867-es koronázás alkalmából a magyar állam megvásárolta, és a királyi családnak adta a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, remélve, hogy a királyi pár többet időzik majd hazánkban. Tudták, hogy Erzsébet már kiszemelte magának, amikor először járt Gödöllőn egy évvel azelőtt: A kastély lovardájában hadikórházat rendeztek be a königgrätzi csata után (königgrätzi csata: 1866. július 3.), és ide látogatott el a királyné. Mondta is a férjének, Ferenc József császárnak, hogy nagyon szeretné megvásárolni az addigra már felújítandó állapotúvá vált kastélyt és a birtokot, azonban a király a (porosz-osztrák) háború utáni költségvetésből nem tudta feleségének teljesíteni eme óhaját.

Erzsébet királyné – Sisi

ERZSÉBET REJTÉLYES BETEGSÉGEI

Erzsébet gyerekkorától kezdve szenvedett különféle betegségekben, amelyek egy jelentős része lelki eredetű volt. Sokan ma úgy gondolják, hogy Sisi mindig szomorú és boldogtalan volt. Valóban az volt? Eme kérdés megválaszolása sok oldalt vehetne igénybe. Ahhoz, hogy valamivel rövidebb választ adhassunk, beszéljünk a császárné "súlyos tüdőbetegségéről".

Erzsébet királyné – Sisi

SISI MINT ANYA ÉS FELESÉG A HOFBURGBAN

„Alighogy megjött /Zsófia/, máris levonszolt a kertbe, és azt magyarázta, hogy kötelességem mutogatni a hasamat, hadd lássa a nép, hogy valóban állapotos vagyok. Szörnyű. Ehhez képest valóságos jótétemény volt számomra, ha egyedül maradhattam, és kisírhattam magam” (Hamann, 90).

Erzsébet királyné – Sisi

SISI LEGKISEBB LÁNYA, A GÖDÖLLŐI KIRÁLYKISASSZONY

Miért kényszerítettek egy osztrák főhercegnőt arra, hogy a magyar nyelvet használja anyanyelveként? Szó szerint anyanyelveként, mert német származású édesanyja, Erzsébet magyar királyné, osztrák császárné csak magyarul beszélt hozzá, és Ferenc Józsefet, az osztrák császárt is arra kérte, csak a nyelvünkön szóljon gyermekéhez.  Mit szólt mindehhez Mária Valéria, aki csak később, felnőtt korában sajátította el a német irodalmi nyelvet? Édesanyjának minden bizonnyal semmit, édesapjának is csak később merte bevallani "valódi" anyanyelvével kapcsolatos óhaját...

Erzsébet királyné – Sisi

CSÁSZÁRI VACSORÁK

Az egykori császári ebédlőasztalt a hivatalos alkalmakra megterített egykori állapotában tekinthetjük meg a hagyományosan hajtogatott szalvétákkal, amelyek készítésének technikáját mindig csak ketten ismerték. Írásban nem rögzítették, így módszer szájhagyomány útján öröklődött. 

Vasárnaponként a császári család minden bécsi tagja összegyűlt az asztalnál kötelező jelleggel. Az egyetlen kifogás, amit a császár távolmaradás esetén elfogadott, az a betegség, vagy a hivatalos kötelezettséggel járó elfoglaltság volt. Ezeket minden esetben írásban kellett benyújtani. Ennek ellenére ezek az alkalmak kötetlenek és fesztelenek voltak.

Erzsébet királyné – Sisi

ROMY SCHNEIDER, A SZÍVEK CSÁSZÁRNÉJA

„A közönség számára mindig SISSI maradok, az elragadó és ártatlan uralkodófenség megtestesülése. Úgy látszik, egyedül én voltam tudatában annak, hogy semmiféle SISSI nem voltam. Eljátszottam őt, ez igaz, a valóságban azonban még a legcsekélyebb összehasonlítást sem viselem el ezzel a mesebeli hercegnővel” – nyilatkozta Romy Schneider, aki ma lenne 78 éves.

Erzsébet királyné – Sisi

ERZSÉBET CSÁSZÁRNÉ SZÉPÍTŐ FÜRDŐI

Erzsébet a szépsége és fiatalsága megőrzése érdekében tett lépései az udvarból megbotránkozást váltottak ki, azonban nem voltak egyedülállók Európában. Ausztria császárának - vagy talán inkább anyjának - udvarában elszállásolt magas rangú vendégek közül többen meglepve tapasztalták a fürdőszoba hiányát. Bécsben Zsófia főhercegné törvényei uralkodtak, talán erre is vezethető vissza az, hogy a Burgban Sisinek csak viszonylag későn, 1876-ban építették ki az akkori legmodernebb fürdőszobát.

Erzsébet királyné – Sisi

MERÉNYLET ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ELLEN

Sztáray Irma elmondása szerint már csak száz méterre voltak a kikötőtől, amikor egy ismeretlen férfi gyors léptekkel közelített feléjük. Félrehúzódtak, de ekkor a fiatalember jobb öklét felemelve erős ütést mért Erzsébet királyné mellkasára, aki az ütés hatására összeesett, és a fejét beleütötte a kövezetbe, de szorosan feltűzött haja csillapította az esést.

Erzsébet királyné – Sisi

A BÉCSI HOFBURG

„A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik.” - mondta Ferenc József. A Hofburg struktúrájának ismeretében nincs mit csodálkoznunk azon, hogy Erzsébet császárné olyan kevéssé érezte itt jól magát. Természetesen rossz közérzetéhez és a gyakori köhögőrohamaihoz nagyban hozzájárult anyósa, Zsófia főhercegné irányában tanúsított viselkedése is.

Erzsébet királyné – Sisi

ERZSÉBET ELSŐ NAPJAI A HOFBURGBAN

A főhercegné nem titkolt szándéka az is volt, hogy a grófné a nevelőnő szerepét töltse be a kis Sisi mellett, valamint folyamatosan jelentést tegyen a császárnéról. Erzsébet két fiatalabb udvarhölgyet is kapott: Pauline Bellegarde és Ernestine von Lamberg grófnőket, akiket szimpatikusnak talált, de Zsófia már az elején leszögezte, hogy „semmilyen személyes kapcsolatot nem szabad tartania ezzel a két fiatal nővel".

SISI – MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG. Sisi Múzeum, Bécs

SISI MEGSZÖKIK AZ AJTÓNÁLLÓK ELŐL

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS BÉCSBEN: ERZSÉBET ÉS A MAGYAROK

150 ÉVVEL EZELŐTT VOLT A KIEGYEZÉS ÉS A KORONÁZÁS - 1867 - MILYEN SZEREPE VOLT ERZSÉBETNEK?

SISI VIRÁGAI - Virágköltemények a Monarchia idejéből

Cikk ismertető: 

150 éve volt a kiegyezés

MILYEN VOLT ERZSÉBET VALÓJÁBAN?

Cikk ismertető: 

Interjú Rimóczi Gáborral

ERZSÉBET SZERETTE A SZÉP NŐKET: Sisi magyar barátnői

Cikk ismertető: 

Igaz az, hogy a nőkhöz vonzódott?

EGY CSÁSZÁRNÉ UNOKÁJA

HÚSVÉT A CSÁSZÁRI CSALÁDBAN - NAGYCSÜTÖRTÖK

Cikk ismertető: 

Lábmosás - a császárnéval vagy nélküle

A TUDATOSAN ÉHEZŐ ERZSÉBET CSÁSZÁRNÉ KEDVENC DESSZERTJEI

Oldalak