Kedvelj minket a Facebookon!

MERÉNYLET ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ELLEN

Írta: Káli-Rozmis Barbara 2016. 09. 10.

Erzsébet osztrák császárné és magyar (és cseh) királyné ellen merényletet követtek el 1898. szeptember 10-én, 118 évvel ezelőtt. Az alábbiakban egy elképzelt, teljesen a valós tényeken alapuló tudósítás következik, amely a királyné halálának körülményeiről számol be, aki utolsó szavait magyarul ejtette ki.

Megölték a királynénkat!

A festményt Ferenc József megbízására László Fülöp Elek készítette a királyné halála után készítette (1899)

Itt állok a genfi Beau Rivage Hotel előtt, nem messze attól a helytől, ahol Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét néhány órával ezelőtt meggyilkolták. A hír futótűzként terjedt el a svájci nagyváros utcáin. Már több százan vannak a szálló előtti téren, és a tömeg egyre nő. A lakosok döbbenten és néma csendben gyülekeznek.

A tragédia fél kettő után néhány perccel történt, Erzsébet királyné rövid idővel azelőtt lépett ki a Beau Rivage szálló kapuján magyar udvarhölgye, Sztáray Irma kíséretében.

A Mont Blanc rakpartra igyekeztek, hogy elérjék a 13 óra 40 perckor induló Genève nevű gőzhajót. A királyné kérésére a kíséret már reggel elhagyta a szállót, és vonattal Montreux-be utazott. Ide indult volna el a két hölgy is a hajóval. Sztáray Irma elmondása szerint már csak száz méterre voltak a kikötőtől, amikor egy ismeretlen férfi gyors léptekkel közelített feléjük.

Félrehúzódtak, de ekkor a fiatalember jobb öklét felemelve erős ütést mért Erzsébet királyné mellkasára, aki az ütés hatására összeesett, és a fejét beleütötte a kövezetbe, de szorosan feltűzött haja csillapította az esést.

A járókelők segítették fel anélkül, hogy megtudták volna a kilétét. Az ijedtségtől kipirult hölgy mindenkit megnyugtatott, hogy jól van, majd az udvarhölgye kíséretében felsietett a hajóra. A királyné azt hitte, hogy a férfi az óráját akarta elvenni, nem érzékelte a szúrást, csak néhány perccel az indulás után ájult el. Az utasok elmondása szerint a kabinokban nyomasztó hőség volt, ezért vitték fel az előkelő hölgyet a felső fedélzetre, ahol egy padra fektették.

Képgaléria: Erzsébet királyné meggyilkolása (1. Luigi Lucheni leszúrja a királynét; 2. Erzsébet elájul és 3. Erzsébet a hordágyon)

Még egy percre magához tért, és magyarul megkérdezte, hogy mi történt, ezután ismét elájult. Többé nem nyerte vissza az eszméletét.

Sztáray Irma egy ápolónő jelenlétében megoldotta a királyné ruházatát, hogy lazítson a fűzőn. Ekkor vette észre a bal mell fölötti kicsi, háromszögletű sebhelyet és a megszáradt vércseppet. Eddig azt hitte, hogy úrnője az ijedség miatt vesztette el az eszméletét. Most nyilvánvalóvá vált számára, hogy merénylet történt. Miután Sztáray Irma elmondta a hajókapitánynak, hogy az ájult hölgy Ausztria császárnéja, azonnal megfordították a hajót. A partra érkezve visszaszállították a sebesült királynét a Beau Rivage Hotelba.

Az Erzsébet királynét ellátó két orvos szakvéleménye szerint a hölgy azért tudott még a saját lábán felsétálni a hajóra, mert a keskeny nyílás miatt a vérzés nem indult meg azonnal és a vér csak lassan szivárgott át a szívburokba, így nem érzékelte a szúrást. Ez volt az oka annak is, hogy a szívműködése olyan lassan állt le. A királyné néhány perccel kettő óra előtt kómába esett, és kettő óra negyven perckor meghalt. Nem szenvedett sokat.

Kép fent: Erzsébet királyné (bal oldali, magasabb hölgy) udvarhölgyével, Sztáray Irmával. A képet a királyné halála előtti héten, szeptember 3-án egy lesifotós készítette Territetben. Sisi köztudottan nem engedte lefényképezni magát a harmincas évei elejétől kezdve, így csak néhány távolabbi felvétel készült róla ezután. Ezeken nem, vagy alig, nagyon távolról látható az arca, gyakran azért, mert legyezőjével vagy napernyőjével rejtette el a bámészkodók és a lesifotósok elől.

Folytatjuk: A merénylet - Erzsébet királynénk a szívében is magyar volt

A tettest, Luigi Lucheni-t, szinte azonnal elfogták, és őrizettbe vették. A folytatásban nemcsak Erszébet királynéról lesz szó, hanem a gyilkosáról, Luigi Lucheniről, a férfi tettének indítékáról és a tárgyalásról is. (Érdekesség: Az elkövető nevét németül, magyarul és angolul Lucheni-nek szokták írni, helyesen, olaszul viszont Luchéni vagy Luccheni. Valószínűleg akkor történt az elírás, amikor felvették az adatait a genfi rendőrségen.)

ANGOLUL: THE EMPRESS WAS ASSASSINATED

Felhasznált szakirodalom:
Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen. Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012. Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kiadás, Budapest, 1935