Kedvelj minket a Facebookon!

A MERÉNYLET - ERZSÉBET KIRÁLYNÉNK A SZÍVÉBEN IS MAGYAR VOLT

Utolsó szavait magyarul ejtette ki

 

Erzsébet királyné alakját már életében is kultusz és szeretet övezte Magyarországon, amely a tragikus halálával tovább fokozódott. Személye iránti csodálat és érdeklődés az elmúlt több mint egy évszázad alatt sem csökkent. Fontos megjegyeznünk, hogy Erzsébet sosem volt sem császárnője, sem királynője hazánknak: Sisi a császár és király felesége (neje) volt, vagyis ő nem uralkodott, így nem királynőnk, hanem királynénk volt. 

Benczúr Gyula - Erzsébet királyné (1899) - A festmény a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona

 

Az nyilvánvaló, hogy vonzódott a népünkhöz, hiszen társalkodónőt és udvarhölgyeket is innen választott magának, akik nemcsak Bécsbe, de az utazásaira is elkísérték. Első magyar udvarhölgye Hunyadi Lili grófnő volt. Ferenczy Ida, a magyar nemeskisasszony azonnal szimpátiát váltott ki belőle. Mivel származása miatt nem lehetett az udvarhölgye, gyorsan létrehoztak neki egy címet, és hivatalosan Erzsébet császárné felolvasónőjeként tartották nyilván. Ő lett Sisi legjobb barátnője, de bizalmasa volt még Festetics Mária is, akinek a naplója komoly forrásként szolgál az életrajzírók számára. Közvetlen magyar környezetéhez tartoztak még Majláth Sarolta és Mikes Janka grófnők is. Magyar nő, Sztáray Irma grófnő volt mellette a halála pillanatában, ő szintén visszaemlékezést írt róla Erzsébet királyné kíséretében címmel.

 

ERZSÉBET MEGHALT, EGY MÍTOSZ MEGSZÜLETETT

 

Bármilyen meglepő ez nekünk, magyaroknak, Erzsébet királyné és császárné Európa-szerte életében nem váltott ki akkora érdeklődést, csodálatot és szeretet, mint tragikus halála után. Életében viszonylag kevés újságcikk jelent meg róla Ausztriában, ez nagyrészt a cenzúrának volt köszönhető. Férjéről, Ferenc Józsefről számtalan publikáció látott napvilágot, amelyek tanúsága szerint a császárváros népe igencsak nagyra tartotta uralkodóját. Erzsébet halála után Bécs sokkal inkább neki, szeretett császárjának adózott tisztelettel és részvéttel, és kevésbé érzett fájdalmat császárnéja elvesztése miatt, aki az utóbbi évtizedekben alig tartózkodott a városukban.

Az, hogy Erzsébetet egy olasz anarchista meggyilkolta (szíven szúrta) 1898. szeptember 10-én, döbbenetet váltott ki az emberekben, és jelentősen hozzájárult a Sisi-mítosz kialakulásához. Fontos megjegyeznünk, hogy Ernst Marischka az 1950-es évek közepén (’55, ’56, ’57) vetített, Romy Schneider főszereplésével forgatott Sissi-trilógiája szintén jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Erzsébet a mai napig csodált és szeretett uralkodófeleségként éljen a köztudatban.

Sisi Múzeum, Bécs © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Edgar Knaack​

 

Mi, magyarok legendákat és patetikus történeteket szőttünk róla még életében. Erzsébetet, habár Habsburg-feleség volt, igazán magyar királynénknak tarthatjuk. Mielőtt bárkinek bármi kétsége felmerülne afelől, hogy igazán, szívében magyarnak tekinthetjük-e egy osztrák uralkodó német származású feleségét, hadd hívjam fel az olvasó figyelmét néhány érdekes tényre. Fentebb már említettem, hogy Erzsébet tudatosan törekedett arra, hogy magyar emberek kerüljenek a közvetlen közelébe, emellett legkisebb lányával, Mária Valériával is magyarul beszélt, és ezen a nyelven taníttatta, így a kislány ezt használta „anyanyelveként”. Erről bővebben ebben az írásomban olvashatsz: SISI LEGKISEBB LÁNYA, A GÖDÖLLŐI KIRÁLYKISASSZONY

A már említett Festetics Mária grófnő több olyan esetet lejegyzett a naplójába, amely Erzsébet magyarszeretetét és „magyarságát” bizonyítja. Az egyiket Meránból Budára utazásuk kapcsán vetette papírra (idézi Tolnayné Kiss Mária): „A császárné azt mondja Magyarországról: " hazamenni"!

Vannak olyan szituációk, amelyekben az ember önkéntelenül is az anyanyelvén szólal meg, függetlenül attól, mennyire jól beszél egy idegennyelvet és milyen környezetben van. Két olyan esetet is lejegyeztek, amely arról számolt be, hogy az ájulás után magához tért királyné magyarul szólalt meg.

© Gödöllői Királyi Kastély (Kép módosítva: vágva)

 

Az egyik ilyen Erzsébet angliai lovasbalesete, amely hozzájárult ahhoz, hogy Sisi abbahagyja a lovaglást. A királyné, miután leesett a lováról, hosszú ideig nem tért magához. Az orvos már éppen műtéti beavatkozást készített elő, vagyis, le akarta vágni a haját, amikor Sisi hirtelen magához tért, majd magyarul beszélt Festetics Máriával. Tolnayné Kiss Mária a Gödöllői Királyi Kastély honlapján megjelent tanulmányában így ír erről (érdemes elolvasni a cikket – linket az irodalomjegyzékben mellékeltem):

„Akik Erzsébet királyné életével foglalkoznak, jól ismerik a királyné Sassetot-i lovas balesetét. Ezt az eseményt két jelenlévő személy, Rónay Jácint és Festetics Mária örökítette meg – egybehangzóan – az utókor számára. Amikor az udvarhölgy elbeszélésében odaér, hogy az agyrázkódást szenvedett királyné nem válaszol aggódó kérdéseire, a jelen lévő Widerhofer dr. sürgetően – két alkalommal is – rászól Festetics Máriára: „sprechen sie deutsch! – (ti. németül beszéljen!) – Majd amikor az udvarhölgy önkéntelenül ismét magyarra vált, újra sürgeti: „deutsch, deutsch!” (vagyis: németül, németül!)”

A másik ilyen eset Erzsébet meggyilkolásához kapcsolódik. Mielőtt a királyné kómába esett, még egy percre magához tért, és magyarul megkérdezte, hogy mi történt, azután ismét elájult. Mivel többé nem nyerte vissza az eszméletét, elmondhatjuk, hogy Erzsébet utolsó szavai magyarok voltak. Van még ezek után bárkinek kétsége afelől, hogy királynénk nem volt a szívében magyar?

 

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ GYILKOSA

Képes videó: Kunst historisches Museum Wien – Erzsébet császárné meggyilkolása

 

Luigi Lucheni (olaszul Luccheni-nek is írják), Erzsébet királyné gyilkosa egy olasz munkásnő törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot 1873-ban. Élete nyomorúságos körülményeiért az arisztokráciát hibáztatta, és egyre erősödő gyűlöletet érzett az uralkodó osztály képviselői iránt. Miután I. Umberto olasz király vérbe fojtatott egy munkásfelkelést Milánóban, a Svájcban tartózkodó Lucheni bosszút forralt. Meg akarta ölni egy uralkodócsalád egyik tagját. Az orleansi herceget szemelte ki, aki az utolsó pillanatban meggondolta magát, és mégsem utazott Genfbe. Ekkor értesült arról, hogy Erzsébet császárné és királyné inkognitóban a városban tartózkodik.

 

Perjátszó Kör: Merénylet Erzsébet királyné ellen

 

Az ELTE ÁJK hivatalos „perjátékokra” specializálódott színjátszó társulata, a Perjátszó Kör 2016. március 17-én bemutatta a Merénylet Erzsébet királyné ellen című darabját az Aula Magnában, amelyben egyedülálló módon a királyné ellen 1898. szeptember 10-én elkövetet merénylet kapott kiemelt szerepet. A figyelem középpontjába a kegyetlen tettes, Luigi Lucheni, a fanatikus olasz anarchista és az általa óramű pontossággal megtervezett merénylet kerül. Az ingyenes előadásra, amely teltházas volt és elsöprő sikert aratott, a nagy érdeklődésre való tekintettel előre kellett regisztrálni. A színdarab többek között a következő kérdésekre kereste a választ: Miért pont ő lett az áldozat? Honnan ismerte fel a császárnét az anarchista gyilkos? Miért nem védték meg a testőrei, miért nem tudták megakadályozni a tragikus halálát? Erzsébet személyisége mellett a tettes, Luigi Lucheni is a figyelem középpontjába kerül: Ki volt ez a férfi? Egyedül dolgozott, vagy voltak tettestársai? Mi lett vele a merénylet után? A Perjátszó Kör nagyszerű előadásában feltárta a merénylet övezte titkok sorát, kiderült az, hogyan folyt az eset kivizsgálása, milyen bizonyítékokat sorakoztattak fel a nyomozás során, valamint az anarchista merénylő, Luigi Lucheni ellen indított svájci büntetőeljárásnak a végkimenetelét is megismerhettük; mindemellett a darab első felvonásában megelevenedett a háború előtti Osztrák-Magyar Monarchia „boldog békeidőknek” nevezett hangulata is.

 

Ferenc József és Erzsébet utolsó budapesti látogatása - Vasárnapi Ujság 1900/20  (Kép módosítva: vágva)

 

A színdarab írója, egyben a királyné szerepét játszó hölgy, Tóth Orsolya joghallgató, lelkes Sisi-rajongó. Nagyszülei révén gyermekkora óta gyakran látogatja a Gödöllői Királyi Kastélyt. Az anarchizmus témakörében nemcsak az előadás megrendezése kapcsán mélyült el, így szakértője a kérdéskörnek. Egyik kötelező évfolyamdolgozatát az anarchizmus áldozatairól írta. (Tóth Orsolya a darab megírásához főként Niederhauser Emil Merénylet Erzsébet királyné ellen című könyvét használta fel.) A színdarab rendezője, Dr. Kisteleki Károly az egyetem egyik híres oktatója, összehasonlító jogtörténetet tanít. A bemutatott színdarabról itt tudhatsz meg többet: A Sissi-merénylet - legendák és valóság

Lucheni így nyilatkozott a tettéről (saját fordítás angolból): „Meggyőződésemből vagyok anarchista. Azért jöttem Genfbe, hogy megöljek egy uralkodót, példát statuálva azok számára, akik szenvednek, és azoknak, akik semmit nem tesznek azért, hogy a társadalmi helyzetükön javítsanak. Nem számított az, kit ölök meg. Ölnöm kellett… Nem egy asszony volt, akit leszúrtam, hanem egy császárné; a koronát tartottam szem előtt.” /De Burgh, Edward Morgan Alborough, Elizabeth, empress of Austria: a memoir, J.B. Lippencott Co., 1899, p.326-7/

Erzsébet, osztrák császárné - 1921-es film, a gyilkosság rekonstruált jelenete - Kaiserin Elisabeth von Österreich (1921)

 

Még néhány szó a haláláról. A meggyilkolt királyné 61 éves volt. Igen, valóban élhetett volna, de már nem akart. Sisi pontosan úgy halt meg, ahogyan kívánta: Távol a szeretteitől, gyorsan, szenvedés nélkül. Előre megjósolta a halálát, amikor azt mondta, hogy a lelke a szíve kicsi nyílásán át fog távozni. Amire Luigi Lucheni valószínűleg nem gondolt, amikor 12 börtönben töltött év után a cellájában az övével felakasztotta magát 1910. október 19-én, az az volt, hogy Erzsébet talán még hálát is érzett volna és kitüntette volna őt azért, hogy kívánságát ilyen pontosan teljesítette.

Ha a királyné utolsó óráiról többet szeretnél megtudni, kattints ide: MERÉNYLET ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ELLEN

A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

Felhasznált szakirodalom:
Tolnayné Kiss Mária: Erzsébet királyné és a magyar nyelv
Katrin Unterreiner: Sisi - Myth and Truth
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012
Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kiadás, Budapest, 1935
Borítóképen: Így feküdhetett Erzsébet a halottas ágyán - a szálloda tulajdonosa által rekonstruált jelenet (képkocka az akkoriban készült filmből, kivágva a következő videóból - 2:28). - HISTORY- TUBE - Sissi- Assassination