Érdekességek a császári család életéből
130 évvel ezelőtt, 1889. január 30-án délelőtt Ferenc József császár ruganyos léptekkel sétált be felesége, Erzsébet lakosztályába, és onnan lehajtott fejjel, összetörten távozott. A mayerlingi tragédia felkészületlenül érte a császári családot. A koronaherceget 1889. január 30-án Vetsera Mária bárónő társaságában holtan találják a mayerlingi vadászkastélyban. A hivatalos verzió szerint a főherceg pillanatnyi elmezavarában kettős öngyilkosságot követett el: előbb Máriát, majd önmagát lőtte fejbe. A tragédiát számos homályos és ellentmondásos részlet lengi be még ma is. Kettős öngyilkosság? Gyilkosság? Összeesküvés? Vagy valami egészen más történt?
Érdekességek a császári család életéből
A hofburgi adventi időszakok és karácsonyok kapcsán nehéz szeretetteljes légkörről írni, azonban van néhány kedves jelenet, amely arról árulkodik, hogy időnként megtörtént a családtagok egymásra találása. Most három megindító, bensőséges jelenetről fogok beszámolni, amelyek akármennyire kedvesek is, talán még inkább erősítik azt, hogy érzelmileg mennyire távolik, „elérhetetlenek” vagy „ritkán elérhetők” voltak egymás számára a családtagok.
Érdekességek a császári család életéből
Nem volt fárasztó az a nap, tulajdonképpen semmi sem történt. Órákkal ezelőtt visszavonult a hálószobájába, egyedül akart lenni. A fáradtságra hivatkozott, ami ismét jó ürügynek bizonyult ahhoz, hogy otthagyhassa azokat, akik nagyon szerették. Maga sem értette, miért volt megint szomorú. Újra és újra megnézte magát a nagy, fakeretes tükörben: nehezen tudott beletörődni ismét gömbölyödő pocakjába. Nem akart még egy gyereket, az előzőkkel sem sokat törődött, és dühös lett, ha ezt valaki a szemére vetette.
Érdekességek a császári család életéből
A nagycsütörtöki lábmosás - a császárnéval vagy nélküle
A kötelességtudó Ferenc József császár kiemelten fontosnak tartott a nagycsütörtöki lábmosás szertartását. Ahogyan Jézus Krisztus megmosta a tizenkét tanítvány lábát, császár és a császárné az egyik legnagyobb keresztény ünnep, húsvét alkalmából, ugyanezt cselekedte Bécs legidősebbjeivel. A szigorú katolikus hit szerint élő Ferenc József utasítására a megbízottak végigjárták a szegényházakat, és kiválasztották Bécs városának tizenkét legidősebb és legszegényebb asszonyát és férfiúját. A tizenkettes szám a tizenkét apostolt jelképezte.
Érdekességek a császári család életéből
A Mária Zsófiát elszakították szerelmétől, Armand gróftól. Az trónfosztott nápolyi-szicíliai királyné egy augsburgi kolostorban hozta világra ikerlányait, akiket születésük után azonnal elszakítottak tőle, majd visszatért családjához Possenhofenbe. A rokonok tanácsát megfogadva bevallott mindent a férjének, aki megbocsátott neki. Ezután még egy ideig a családi kastélyban időzött, itt látogatta meg császári nővére, Erzsébet is. A császárné állítólag egy ajándékkal is kedveskedett húgának, ami férjével közös otthonában várta Máriát Rómában, ahol a királyi pár országuk elvesztése után élt…
Érdekességek a császári család életéből
Ferenc József Schönbrunnban született 1830. augusztus 18-án Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné legidősebb gyermekeként. Anyja, aki Ferenc trónra lépése után is jelentős szerepet töltött be a birodalomban, mintegy titkos császárnőként kormányozva azt, kisgyermek korától uralkodói szerepére készítette fel a fiát. 1848. december 2-án, 18 évesen lett egy, akkorra már több mint hatszáz éven át uralkodó dinasztiának utolsó előtti uralkodója (IV. Károly követte a trónon, aki 1916. november 21-től - 1918. november 13-ig uralkodott). Ő volt az, aki belevezette az Osztrák-Magyar Monarchiát az I. Világháborúba, ezzel megbecsételve a birodalom sorsát is.
Érdekességek a császári család életéből
Mária Zsófia Amália bajor hercegnő, Nápolyi királyné (1841. október 4. – 1925. január 19.) - 1. rész
Egy házasság története, amelyet csak tíz évvel az esküvő után háltak el, időközben a fiatal feleségnek mégis ikrei születtek... Persze, csak titokban.
Érdekességek a császári család életéből
Miért kényszerítettek egy osztrák főhercegnőt arra, hogy a magyar nyelvet használja anyanyelveként? Szó szerint anyanyelveként, mert német származású édesanyja, Erzsébet magyar királyné, osztrák császárné csak magyarul beszélt hozzá, és Ferenc Józsefet, az osztrák császárt is arra kérte, csak a nyelvünkön szóljon gyermekéhez. Mit szólt mindehhez Mária Valéria, aki csak később, felnőtt korában sajátította el a német irodalmi nyelvet? Édesanyjának minden bizonnyal semmit, édesapjának is csak később merte bevallani "valódi" anyanyelvével kapcsolatos óhaját...
Érdekességek a császári család életéből
Az egykori császári ebédlőasztalt a hivatalos alkalmakra megterített egykori állapotában tekinthetjük meg a hagyományosan hajtogatott szalvétákkal, amelyek készítésének technikáját mindig csak ketten ismerték. Írásban nem rögzítették, így módszer szájhagyomány útján öröklődött.
Vasárnaponként a császári család minden bécsi tagja összegyűlt az asztalnál kötelező jelleggel. Az egyetlen kifogás, amit a császár távolmaradás esetén elfogadott, az a betegség, vagy a hivatalos kötelezettséggel járó elfoglaltság volt. Ezeket minden esetben írásban kellett benyújtani. Ennek ellenére ezek az alkalmak kötetlenek és fesztelenek voltak.