Érdekességek a császári család életéből

Annyira távol állnak az új Sisi sorozatok (és sok tekintetben a nemrégiben bemutatott film is) a valóságtól, hogy nem látom értelmét tételesen kielemezgetni azokat. Éppen ezért a valós személyeket és valós történelmi helyzeteket mutatom be az írásaimban és videóimban, hogy akit az igazság éredekel, ezekből tájékozódhasson. A 2021-ben kiadott és a most, 2023 őszére készülő könyvemben regényesen, mégis hitelesen (mindent hiteles forrásokkal igazolva) elevenednek meg az események a száraz tényirodalom helyett. Könyvem elnyerte az Olvasóktól az Év Könyve díjat a történelmi tényirodalom kategóriában 2022-ben.

Káli-Rozmis Barbara írása

1897. május 4-én a párizsi dominikánusok kórházának a javára rendezett jótékony célú vásáron (Bazar de la Charité) tűz ütött ki. A hercegné igen hősiesen és önfeláldozóan viselkedett, nem akarta elhagyni a vásárt, amíg minden vele együtt dolgozó leány biztonságba ki nem jutott. Ő maga életét vesztette a tűzben. Az alábbiakban arról olvashattok, hogyan történt a katasztrófa, mik voltak/lehettek a Zsófia Sarolta hercegné utolsó szavai, és hogyan reagáltak a családtagok a szörnyű hírre.

Pallagi Mária történész írása

Mária Valéria édesanyjához, Gödöllőn írt születésnapi köszöntői (december 24-ére): „Édes Mamám! Elérzékenyülve üdvözlöm / e napot, melyen a legkedvesebb anya / születése évfordulóját ünnepeljük. – Sokan, / sokan emlékeznek meg e napon az én / édes Mamámról; de szeretőbb szív nem / közeledik szerencse-kivánataival, mint hű / és hálás leánya szive! Buzgóbb ima nem / száll ég felé mint az, melyet én leborulva / emelek: hogy mindnyájunk örömére és / boldogságára Isten áldása őrködjék kedves / Anyám fölött! – Valeria / Gödöllő, december 23. 1878.”

Pallagi Mária történész írása

Mária Valéria főhercegnő és családja wallseei karácsonyáról írt Pallagi Mária, akinek ezt a történetet Mária Valéria főhercegnő dédunokája, Erzsébet királyné szépunokája, Leopold Altenburg ajándékozta.

Az “Erzsébet királyné exkluzív” néven indult új platformon hozzáférést biztosítunk egyes előadásaim hanganyagaihoz, nézhettek új, érdekes videókat, előadásokat, valamint eddig nem publikált, írásaimat teszem közzé. Ahogyan tőlem már megszokhattátok, főként olyan érdekességeket és exkluzív információt fogok megosztani a királynéval és a családjával, kíséretével kapcsolatban ezen az új platformon (is), amelyeket eddig még nem, vagy nem teljességében, illetve nem ilyen formában és értelmezésben ismerhettetek meg. A csatornáról itt: Erzsébet királyné Exkluzív

Káli-Rozmis Barbara írása

Káli-Rozmis Barbara

A hatalmas fenyőfa „színes viaszgyertyákkal, szalagokkal, rózsákkal zászlókkal és az udvari cukrászat legfinomabb készítményeivel” volt feldíszítve, és a királyné szalonjában volt felállítva, amelynek majdnem a tetejéig ért. A karácsonyfa egy mohából „és virágból készült mesterséges dombból” emelkedett ki, fölötte „szabadon” egy angyal lebegett. Az ajándékokat a fa közelében álló, „fehér abroszszal borított asztalon” helyezték el. A cukrászdíszeket a fára Kugler Henrik, udvari cukrász készítette.

130 évvel ezelőtt, 1889. január 30-án délelőtt Ferenc József császár ruganyos léptekkel sétált be felesége, Erzsébet lakosztályába, és onnan lehajtott fejjel, összetörten távozott. A mayerlingi tragédia felkészületlenül érte a császári családot. A koronaherceget 1889. január 30-án Vetsera Mária bárónő társaságában holtan találják a mayerlingi vadászkastélyban. A hivatalos verzió szerint a főherceg pillanatnyi elmezavarában kettős öngyilkosságot követett el: előbb Máriát, majd önmagát lőtte fejbe. A tragédiát számos homályos és ellentmondásos részlet lengi be még ma is. Kettős öngyilkosság? Gyilkosság? Összeesküvés? Vagy valami egészen más történt?

A hofburgi adventi időszakok és karácsonyok kapcsán nehéz szeretetteljes légkörről írni, azonban van néhány kedves jelenet, amely arról árulkodik, hogy időnként megtörtént a családtagok egymásra találása. Most három megindító, bensőséges jelenetről fogok beszámolni, amelyek akármennyire kedvesek is, talán még inkább erősítik azt, hogy érzelmileg mennyire távolik, „elérhetetlenek” vagy „ritkán elérhetők” voltak egymás számára a családtagok.

Nem volt fárasztó az a nap, tulajdonképpen semmi sem történt. Órákkal ezelőtt visszavonult a hálószobájába, egyedül akart lenni. A fáradtságra hivatkozott, ami ismét jó ürügynek bizonyult ahhoz, hogy otthagyhassa azokat, akik nagyon szerették. Maga sem értette, miért volt megint szomorú. Újra és újra megnézte magát a nagy, fakeretes tükörben: nehezen tudott beletörődni ismét gömbölyödő pocakjába. Nem akart még egy gyereket, az előzőkkel sem sokat törődött, és dühös lett, ha ezt valaki a szemére vetette.

A nagycsütörtöki lábmosás - a császárnéval vagy nélküle

A kötelességtudó Ferenc József császár kiemelten fontosnak tartott a nagycsütörtöki lábmosás szertartását. Ahogyan Jézus Krisztus megmosta a tizenkét tanítvány lábát, császár és a császárné az egyik legnagyobb keresztény ünnep, húsvét alkalmából, ugyanezt cselekedte Bécs legidősebbjeivel. A szigorú katolikus hit szerint élő Ferenc József utasítására a megbízottak végigjárták a szegényházakat, és kiválasztották Bécs városának tizenkét legidősebb és legszegényebb asszonyát és férfiúját. A tizenkettes szám a tizenkét apostolt jelképezte.

A Mária Zsófiát elszakították szerelmétől, Armand gróftól. Az trónfosztott nápolyi-szicíliai királyné egy augsburgi kolostorban hozta világra ikerlányait, akiket születésük után azonnal elszakítottak tőle, majd visszatért családjához Possenhofenbe. A rokonok tanácsát megfogadva bevallott mindent a férjének, aki megbocsátott neki. Ezután még egy ideig a családi kastélyban időzött, itt látogatta meg császári nővére, Erzsébet is. A császárné állítólag egy ajándékkal is kedveskedett húgának, ami férjével közös otthonában várta Máriát Rómában, ahol a királyi pár országuk elvesztése után élt…

Ferenc József Schönbrunnban született 1830. augusztus 18-án Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné legidősebb gyermekeként. Anyja, aki Ferenc trónra lépése után is jelentős szerepet töltött be a birodalomban, mintegy titkos császárnőként kormányozva azt, kisgyermek korától uralkodói szerepére készítette fel a fiát. 1848. december 2-án, 18 évesen lett egy, akkorra már több mint hatszáz éven át uralkodó dinasztiának utolsó előtti uralkodója (IV. Károly követte a trónon, aki 1916. november 21-től - 1918. november 13-ig uralkodott). Ő volt az, aki belevezette az Osztrák-Magyar Monarchiát az I. Világháborúba, ezzel megbecsételve a birodalom sorsát is.

Mária Zsófia Amália bajor hercegnő, Nápolyi királyné (1841. október 4. – 1925. január 19.) - 1. rész

Egy házasság története, amelyet csak tíz évvel az esküvő után háltak el, időközben a fiatal feleségnek mégis ikrei születtek... Persze, csak titokban.

Miért kényszerítettek egy osztrák főhercegnőt arra, hogy a magyar nyelvet használja anyanyelveként? Szó szerint anyanyelveként, mert német származású édesanyja, Erzsébet magyar királyné, osztrák császárné csak magyarul beszélt hozzá, és Ferenc Józsefet, az osztrák császárt is arra kérte, csak a nyelvünkön szóljon gyermekéhez.  Mit szólt mindehhez Mária Valéria, aki csak később, felnőtt korában sajátította el a német irodalmi nyelvet? Édesanyjának minden bizonnyal semmit, édesapjának is csak később merte bevallani "valódi" anyanyelvével kapcsolatos óhaját...

Az egykori császári ebédlőasztalt a hivatalos alkalmakra megterített egykori állapotában tekinthetjük meg a hagyományosan hajtogatott szalvétákkal, amelyek készítésének technikáját mindig csak ketten ismerték. Írásban nem rögzítették, így módszer szájhagyomány útján öröklődött. 

Vasárnaponként a császári család minden bécsi tagja összegyűlt az asztalnál kötelező jelleggel. Az egyetlen kifogás, amit a császár távolmaradás esetén elfogadott, az a betegség, vagy a hivatalos kötelezettséggel járó elfoglaltság volt. Ezeket minden esetben írásban kellett benyújtani. Ennek ellenére ezek az alkalmak kötetlenek és fesztelenek voltak.