Érdekességek a császári család életéből
Érdekességek a császári család életéből
130 évvel ezelőtt, 1889. január 30-án délelőtt Ferenc József császár ruganyos léptekkel sétált be felesége, Erzsébet lakosztályába, és onnan lehajtott fejjel, összetörten távozott. A mayerlingi tragédia felkészületlenül érte a császári családot. A koronaherceget 1889. január 30-án Vetsera Mária bárónő társaságában holtan találják a mayerlingi vadászkastélyban. A hivatalos verzió szerint a főherceg pillanatnyi elmezavarában kettős öngyilkosságot követett el: előbb Máriát, majd önmagát lőtte fejbe. A tragédiát számos homályos és ellentmondásos részlet lengi be még ma is. Kettős öngyilkosság? Gyilkosság? Összeesküvés? Vagy valami egészen más történt?
Érdekességek a császári család életéből
A hofburgi adventi időszakok és karácsonyok kapcsán nehéz szeretetteljes légkörről írni, azonban van néhány kedves jelenet, amely arról árulkodik, hogy időnként megtörtént a családtagok egymásra találása. Most három megindító, bensőséges jelenetről fogok beszámolni, amelyek akármennyire kedvesek is, talán még inkább erősítik azt, hogy érzelmileg mennyire távolik, „elérhetetlenek” vagy „ritkán elérhetők” voltak egymás számára a családtagok.
Érdekességek a császári család életéből
Nem volt fárasztó az a nap, tulajdonképpen semmi sem történt. Órákkal ezelőtt visszavonult a hálószobájába, egyedül akart lenni. A fáradtságra hivatkozott, ami ismét jó ürügynek bizonyult ahhoz, hogy otthagyhassa azokat, akik nagyon szerették. Maga sem értette, miért volt megint szomorú. Újra és újra megnézte magát a nagy, fakeretes tükörben: nehezen tudott beletörődni ismét gömbölyödő pocakjába. Nem akart még egy gyereket, az előzőkkel sem sokat törődött, és dühös lett, ha ezt valaki a szemére vetette.
Érdekességek a császári család életéből
A nagycsütörtöki lábmosás - a császárnéval vagy nélküle
A kötelességtudó Ferenc József császár kiemelten fontosnak tartott a nagycsütörtöki lábmosás szertartását. Ahogyan Jézus Krisztus megmosta a tizenkét tanítvány lábát, császár és a császárné az egyik legnagyobb keresztény ünnep, húsvét alkalmából, ugyanezt cselekedte Bécs legidősebbjeivel. A szigorú katolikus hit szerint élő Ferenc József utasítására a megbízottak végigjárták a szegényházakat, és kiválasztották Bécs városának tizenkét legidősebb és legszegényebb asszonyát és férfiúját. A tizenkettes szám a tizenkét apostolt jelképezte.
Érdekességek a császári család életéből
A Mária Zsófiát elszakították szerelmétől, Armand gróftól. Az trónfosztott nápolyi-szicíliai királyné egy augsburgi kolostorban hozta világra ikerlányait, akiket születésük után azonnal elszakítottak tőle, majd visszatért családjához Possenhofenbe. A rokonok tanácsát megfogadva bevallott mindent a férjének, aki megbocsátott neki. Ezután még egy ideig a családi kastélyban időzött, itt látogatta meg császári nővére, Erzsébet is. A császárné állítólag egy ajándékkal is kedveskedett húgának, ami férjével közös otthonában várta Máriát Rómában, ahol a királyi pár országuk elvesztése után élt…
Érdekességek a császári család életéből
Ferenc József Schönbrunnban született 1830. augusztus 18-án Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné legidősebb gyermekeként. Anyja, aki Ferenc trónra lépése után is jelentős szerepet töltött be a birodalomban, mintegy titkos császárnőként kormányozva azt, kisgyermek korától uralkodói szerepére készítette fel a fiát. 1848. december 2-án, 18 évesen lett egy, akkorra már több mint hatszáz éven át uralkodó dinasztiának utolsó előtti uralkodója (IV. Károly követte a trónon, aki 1916. november 21-től - 1918. november 13-ig uralkodott). Ő volt az, aki belevezette az Osztrák-Magyar Monarchiát az I. Világháborúba, ezzel megbecsételve a birodalom sorsát is.
Érdekességek a császári család életéből
Mária Zsófia Amália bajor hercegnő, Nápolyi királyné (1841. október 4. – 1925. január 19.) - 1. rész
Egy házasság története, amelyet csak tíz évvel az esküvő után háltak el, időközben a fiatal feleségnek mégis ikrei születtek... Persze, csak titokban.
Érdekességek a császári család életéből
Miért kényszerítettek egy osztrák főhercegnőt arra, hogy a magyar nyelvet használja anyanyelveként? Szó szerint anyanyelveként, mert német származású édesanyja, Erzsébet magyar királyné, osztrák császárné csak magyarul beszélt hozzá, és Ferenc Józsefet, az osztrák császárt is arra kérte, csak a nyelvünkön szóljon gyermekéhez. Mit szólt mindehhez Mária Valéria, aki csak később, felnőtt korában sajátította el a német irodalmi nyelvet? Édesanyjának minden bizonnyal semmit, édesapjának is csak később merte bevallani "valódi" anyanyelvével kapcsolatos óhaját...
Érdekességek a császári család életéből
Az egykori császári ebédlőasztalt a hivatalos alkalmakra megterített egykori állapotában tekinthetjük meg a hagyományosan hajtogatott szalvétákkal, amelyek készítésének technikáját mindig csak ketten ismerték. Írásban nem rögzítették, így módszer szájhagyomány útján öröklődött.
Vasárnaponként a császári család minden bécsi tagja összegyűlt az asztalnál kötelező jelleggel. Az egyetlen kifogás, amit a császár távolmaradás esetén elfogadott, az a betegség, vagy a hivatalos kötelezettséggel járó elfoglaltság volt. Ezeket minden esetben írásban kellett benyújtani. Ennek ellenére ezek az alkalmak kötetlenek és fesztelenek voltak.
2019. december 10.
110 Megtekintés
2019. december 15.
812 Megtekintés
2019. augusztus 21.
233 Megtekintés
2019. szeptember 10.
575 Megtekintés
2018. november 17.
746 Megtekintés
2018. november 27.
1,373 Megtekintés
Főszerkesztő: Káli-Rozmis Barbara
Elérhetőségek: (+36) 70-369-7235;
(+36) 1-408-2932
Kiadó: Káli-Rozmis Barbara
Székhely: 1164 Budapest, Vidámvásár utca 62.
Tárhelyszolgáltató: Prompt - H Kft.
Székhely: 2100 Gödöllő Testvérvárosok útja 28.
Email: office@prompt.hu
