Kedvelj minket a Facebookon!

SISI HÚGA, A „HARCOS KIRÁLYNÉ"

Mária Zsófia Amália bajor hercegnő, Nápolyi királyné - 1. rész

 

Egy házasság története, amelyet csak tíz évvel az esküvő után háltak el, időközben a fiatal feleségnek mégis ikrei születtek... Persze, csak titokban.

Az alábbi cikk Sigrid-Maria Grössing Sisi családi körben című könyve felhasználásával íródott.

Az 1841-ben született Mária Zsófia, aki nővéreihez hasonlóan szintén rendkívüli szépségnek számított. A bajor hercegnő 1859-ben ment feleségül az akkori nápolyi-szicíliai trón örököséhez, a nem éppen megnyerő külsejű későbbi II. Ferenc királyhoz. A házasságot édesanyja, Ludovika erőltette, édesapja, Miksa herceg szerette volna megakadályozni, miután értesülést szerzett a vőjelölt “furcsaságairól”. Később Mária Zsófia ideiglenesen elhagyta Ferencet, és beleszeretett egy belga grófba, Armand de Lawayss, akitől 1862-ben ikrei születtek. A terhességet nagy titokban tartotta a bajor rokonság, mivel a hercegi és a bajor királyi családra nem vetett volna jó fényt, ha ez kitudódik, nem beszélve császári rokonságról.

 

 

Mária Zsófia és Ferenc házasságát - politikai okok miatt - a bajor király is támogatta. Habár az apa ellenezte, a frigy végül létrejött, azonban nem hálták el a férj “egészségügyi problémája miatt", amelyről, a kor szellemének megfelelően nevelt ifjú feleség nem sokat tudott. (Ajánlott: A nászéjszaka, avagy ami a Sissi filmből kimaradt.) Apósának, II. Ferdinánd királynak halála után Ferenc megörökölte a trónt, így Mária királyné lett, de országuk, a Nápolyi-Szicíliai Királyság, hamarosan “megszűnt”, Garibaldi csapatainak köszönhetően, akik 1861-ben elfoglalták azt. A gaetai csata során (1860. november 5 – 1861. február 13.) Mária Zsófia a védelmi harcok alatt kapta a „harcos királyné” elnevezést, mert fáradhatatlanul toborozta a védőket és ápolta a sebesülteket, saját élelmét is felajánlva a számukra.

Ekkor még mindig nem hálták el a házasságot férjével. Mária Zsófia ideiglenesen elhagyta Ferencet, akivel semmilyen házastársi kapcsolata nem volt, és beleszeretett egy belga grófba, Armand de Lawayss, akitől 1862-ben ikrei születtek. Mint már említettem, a terhességet nagy titokban tartották. Mária egy kolostorban szülte meg gyermekeit Augsburgban, akiket születésük után elszakítottak tőle.

Az egyik kislányt, Violát, Mária bátyja, Lajos vette magához, és a kislány abban a tudatban nőtt fel, hogy a férfi gyermeke. A másikat az apa, Armand gróf maga nevelte, azonban rövid életének a tüdővész vetett véget 1871-ben. A kislányok néha találkozhattak anyjukkal, akikről azt hitték, hogy a "nagynénjük", saját magukról pedig azt, hogy unokatestvérek.

 

 

A gyermekek elvesztése után Mária vigasztalhatatlan volt, és rettenetesen szenvedett. Azt akarta, hogy semmisítsék meg a férjével kötött házasságát, akivel azon kívül, hogy együtt imádkozott, nem végzett más közös tevékenységet. A Lawayss gróf rengeteg próbálkozást tett, hogy újra a karjaiba zárhassa gyönyörű szerelmét, de ezt II. Miksa, Bajorország királya ügynökei segítségével megakadályozta. Végül Mária, családja tanácsát követve levélben megírt mindent a férjének, Ferencnek, aki megbocsátott neki, és ezután hamarosan orvosi beavatkozásnak vetette alá magát.

Mária még egy ideig Possenhofenben, a családi kastélyban időzött, itt látogatta meg császári nővére, Erzsébet is. A császárné állítólag egy ajándékkal is kedveskedett húgának, ami férjével közös otthonában várta Máriát Rómában, ahol a királyi pár országuk elvesztése után élt…

Folytatjuk: MÁRIA ZSÓFIA, AZ EXKIRÁLYNÉ​

A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

Angolul: The Warrior Queen

Felhasznált szakirodalom:
Sigrid-Maria Grössing Sisi családi körben. (112-138) Gabo Kiadó, 2013
F. Dózsa Katalin: Sisi-legendák. 33. oldal
Képek:  1. Franz Hanfstaengl (1859), 2. Royal Collection