Kedvelj minket a Facebookon!

A NÁSZÉJSZAKA, ÉS AMI A SISSI FILMBŐL KIMARADT

 

“Azon a reggelen, mint az összes többin, meg kellett jelennie a közös étkezésen, ami igen nehezére esett a félénk császárnénak. A későbbi visszaemlékezéseiben gyakran visszatér erre a reggelre, és elborzadva emlékszik vissza arra a napra: ’A császár annyira megszokta az engedelmességet, hogy ebbe is beletörődött. Nekem azonban szörnyű volt. Az ő kedvéért mégis odamentem.’” (Hamann, 71).

Franz Hanfstaengl: Erzsébet (1854)

 

Erzsébet még csak tizenöt és fél éves volt, amikor a császár eljegyezte. Tetszett neki Ferenc József, viszont rettegett a császárnéi kötelezettségektől. Az eljegyzés előtt még csak néhány napja ismerték egymást, és habár a császár egy életre szólóan szerelmes lett Erzsébetbe, és a legelhivatottabb csodálójává vált, Sisi esetében nem lehet szerelemről beszélni. A házasság első éveiben talán még érzett a császár iránt a szereteten kívül valamit, viszont hamar felismerte, hogy nem sok közös tulajdonságuk van.

Erzsébet leánybúcsús ruhájának a másolata (az eredetit itt őrzik: Department of Court Uniforms) © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Sascha Rieger. A ruhát kiállítva megtekinthetjük a Sisi Múzeumban, Bécsben.

FELVILÁGOSÍTOTTA-E VALAKI AZ IFJÚ SISIT?

 

Akármilyen fényesek és szertartásosak voltak az esküvői események, még a császár anyja, Zsófia főhercegné sem tartotta helyesnek, hogy ugyanez folytatódjon a hálószobába vezető úton is - habár a formalitás és a protokoll, ami a nászéjszakát illeti, a XIX. század közepének európai királyi udvaraiban még divat volt. A menyasszony Sisit az új lakosztályába a késő esti ünnepi vacsora után csupán anyósa és anyja, Ludovika kísérte be, majd magára hagyták. Zsófia elment a fiáért, és miután Ferenc Józsefet is bevezette ugyanoda, ezt írta a naplójába:

“Erzsébet, mint egy rémült madárka a fészkében, úgy rejtette csinos, gyönyörű hajtömegtől keretezett arcát a párnájába.” (Hamann, 69)

Friedrich Dürck: Erzsébet (1854)

 

Kérdés, hogy mennyire volt a kis Erzsébet felvilágosítva arról, hogy mi fog vele odabent történni. A válasz, hogy semennyire. A XIX. század puritán szellemének megfelelően, amely nagyon jellemző volt a nemességre és az uralkodói osztályra, a szexuális nevelés és felvilágosítás nem volt szokás - legalábbis ami a lányokat illeti. A férfiaknál a dolgok másképp működtek. Gyakran a szülők szervezték meg a fiaik számára az első szexuális együttlétet, amelybe prostituáltakat, színésznőket és az alsóbb néposztály leányait vonták be. Zsófia főhercegné úgy gondolta, hogy a fiának a legjobb jár, így egy grófnőt küldött a tizenéves Ferenc József szobájába, hogy rávezettesse őt férfiúi feladatára. A nemesi származású nőknél a házasságtörés hatalmas bűn volt, míg a férfiak “szabadon mozoghattak”, feleségeiknek pedig - ha tudomást szereztek a dologról - tűrni kellett mindezt.

FOLYTATJUK. MI TÖRTÉNT A NÁSZÉJSZAKÁN SISIVEL - VAGY INKÁBB MI NEM…?

A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

 

 

Olvasd el angolul: THE WEDDING NIGHT AND WHAT WAS LEFT OUT OF THE FILM SISSI

Felhasznált szakirodalom: 
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012
Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kadás, Budapest, 1935