Kedvelj minket a Facebookon!

ERZSÉBET REJTÉLYES BETEGSÉGEI

Írta: Káli-Rozmis Barbara 2016. 10. 04.

Erzsébet "súlyos tüdőbetegsége"

Erzsébet gyerekkorától kezdve szenvedett különféle betegségekben, amelyek egy jelentős része lelki eredetű volt. Sokan ma úgy gondolják, hogy Sisi mindig szomorú és boldogtalan volt. Valóban az volt? Eme kérdés megválaszolása sok oldalt vehetne igénybe. Ahhoz, hogy valamivel rövidebb választ adhassunk, beszéljünk a császárné "súlyos tüdőbetegségéről". (Kép: Amanda Bergstedt festménye Sisiről)

Idézzünk most Corti gróftól, Erzsébet első életrajzírójától néhány sort: 1860 elején a császárné “állandó izgalomban élt. Négy év alatt három gyermeket szült, az anyósával meg az anyósa híveivel folytatott szakadatlan harcok aláásták egészségét” (Corti, 78-79). Egyre gyakrabban volt nézeteltérése anyósával

„a gyermekek miatt, sőt 1860. október utolsó hetében napról-napra megismétlődnek ezek az összeütközések. Erzsébet súlyos szemrehányásokat tesz férjének amiatt, hogy nem áll teljesen melléje, a császár azonban nem teszi, mert néha a kelleténél idegesebbnek, s hirtelenebbnek találja a feleségét.” (Corti, 80)

Sisi szinte alighogy a bécsi udvarba került, elkezdett köhögni, amely az évek alatt folyamatosan súlyosbodott, 1860 októberében a császárné egészségi állapota már komoly aggodalomra adott okot. A mai orvostudomány valószínűleg nem vitatná, hogy Sisi köhögése lelki eredetű volt, amely hat évvel azelőtt kezdődött. 1854 áprilisában a menyasszony Sisit fényes ünnepségsorozattal fogadták Bécsben, ahol ezzel megkezdte reprezentatív feladatait. A félénk és gátlásos kis Sisi sokat sírt, és gyakran pánikba esett az őt csodáló és körülvevő rengeteg ember láttán. Félt a rá váró új élettől. A császárnéi szerep felvállalásától való szorongása még az ischli eljegyzéskor kezdődött. Anyja, Ludovika hercegné komolyan aggódott, hogy Sisi hogyan fogja bírni a rá váró terheket, és meg tud-e majd felelni a kötelezettségeknek. De térjünk most vissza 1860 októberére! (Kép - Ismeretlen festő műve az ifjú császárnéről - javított)

A Romy Schneider-féle Sissi trilóga harmadik részéből (Sorsdöntő évek) tudhatja minden kedves Sisi-(vagy Sissi-) rajongó, hogy Erzsébetnél "halálos tüdőbetegséget" állapítottak meg, amelyre egyetlen gyógymódként az utazást javasolták egy trópusi országba. A történelmi események időrendi sorrendjét teljesen felborító film másképpen meséli el az eseményeket, az azonban igaz, hogy Erzsébetnek utaznia kellett. A császárné választása, habár találhatott volna közelebbi célállomást is, ráadásul a birodalom területén, a távoli Madeirára esett. Sisi betegségéről nem sokat tudunk bizonyossággal, annyit mindenesetre biztosan, hogy az orvosok is nehezen tudtak vele mit kezdeni. Okát pontosan diagnosztizálni nem tudták egy olyan korban, amikor a lélekgyógyászat még gyerekcipőben járt.

Bécsi Bútormúzeum - Császári Bútorgyűjtemény - Sissi-film kiállítás: 1. kép: Sissi megtudja, hogy beteg; 2. kép: Az ágy, amelyben Sissi feküdt - A vásznon: Sissi beteg, A képernyőn: Sissi megtudja, hogy gyermeket vár © BMobV und SKB./Lois Lammerhuber

Ahogyan Corti gróftól is idéztünk, a három terhesség megviselte Erzsébet testét (és lelkét egyaránt), az anyósa intézkedései meggyötörték, nem evett rendesen, vérszegény volt; ezenkívül nehezére esett teljesíteni a rangjával együttjáró reprezentációs kötelezettségeket, amelyek miatt gyakran sírógörcsöt kapott. (Megjegyzendő, hogy a császárné végletességbe hajlóan edzette testét, ekkoriban többnyire a napi többórás lovaglással.) Az évek óta tartó köhögése olyan mértékben erősödött, hogy 1860-ban az orvosok tüdőbajt, vagy legalábbis egy súlyos tüdőbetegséget diagnosztizáltak nála.

Mit mondtak Sisi betegségéről a kortársak?

Betegségének súlyosságát főleg a bécsi udvarban vonták kétségbe, ahol a császárné egyébként sem volt túl népszerű. Terézia főhercegnő így ír Erzsébetről:

“Tegnap Mária nagynéni volt a császárnénál; jókora zsebkendőt vitt magával, mert az hitte, annyit fog sírni, közben pedig a császárné egészen vidám volt, végtelenül örült, hogy mehet Madeirára. A néni úgy megbotránkozott a dolgon, hogy meglehetősen élesen kifejezésre juttatta véleményét”. (Hamann 141)

A Schönbrunni Kastély, a császári család nyári rezidenciája. Itt forgatták a Sissi-filmeket Ernst Marischka rendezésével. © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H./Lammerhuber

Teljesen indokolatlannak tartotta a császárné örömét, hiszen a császár éppen Ischl-ben vadászott. Mária együttérzett a császárral, végtelenül sajnálta őt azért, hogy felesége képes volt hosszú időre távol maradni tőle, ráadásul ennyire boldogan. Ezt követően a “halálosan beteg” Sisi órákat töltött azzal, hogy kiválassza azokat a nyári ruhákat, amelyeket Madeirán fog viselni. Ludovikát megdöbbentette a hír lánya súlyos betegségéről és a közelgő utazásról:

“Nagyon aggódom Sisi utazása miatt, nagyon megrémített, mert amikor itt volt (Possenhofenben), nem látszott a dolog ilyen súlyosnak, bár mindig köhögött egy kicsit, különösen kezdetben...” (Hamann 142)

Kiemelnék két szót: “különösen kezdetben”. Vajon azt akarja ezzel sugallani Ludovika levele, hogy Erzsébet néhány nappal a megérkezése után jobban lett?

A két fenti beszámolóból levonható az a következtetés, hogy a császárné mindenütt jobban érezte magát egészségileg (és lelkileg), mint Bécsben, ahol uralkodói kötelezettségeinek kellett megfelelnie. Meg kell jegyeznünk azt, hogy Sisi nemcsak a császárvárosban szenvedett depressziótól és egészségi problémáktól, hanem még az általa oly nagyon szeretett Magyarországon is. (Kép: A Budai vár a Lánchíddal)

1866 elején a császárné több mint öt hétig tartózkodott hazánkban. Sisi sokkal jobban viselte a reprezentációt Budapesten, mint Bécsben, azonban az egyik leginkább elismert életrajzírója, Brigitte Hamann felhívja a figyelmet arra, hogy Erzsébet a folyamatos nyilvános szerepléseket hazánkban is nehezen bírta. Időnként itt is jelentkeztek a pszichoszomatikus tünetek: sírógörcs, köhögés és gyengeség. Megtörtént az is, hogy nyolc napig nem hagyhatta el szobáját a Budai Palotában, így nem tudta vállalni a hivatalos báli megjelenést sem sok magyar bánatára, akik csak azért utaztak a fővárosba, hogy világszép királynéjukat lássák (Hamann, 219).

Cikkajánló: A Sissi-filmek sztárja: ROMY SCHNEIDER, A SZÍVEK CSÁSZÁRNÉJA

Bécsi Bútormúzeum: Hofmobiliendepot
A bécsi Hofburg honlapja: http://www.hofburg-wien.at

Köszönet a képekért a bécsi Bundesmobilienverwaltung-nak (Bécsi Bútormúzeum) és a Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.-nek.

Felhasznált irodalom:
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012
Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kadás, Budapest, 1935
Katrin Unterreiner: Sisi - Myth and Truth
Olivia Lichtscheidl - Michael Wohlfart: Elisabeth - Empress and Queen. Schloss
Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.mbH., Vienna, Austria