Erzsébet állítólag nem szerette ezt a becenevet, és csak családja körében használta szívesen. Ferenc József és Zsófia is hívta őt ezen a néven, valamint vannak naplóbejegyzések és levelek, amelyekben Elisa-ként becézik. Felmerülhet az olvasóban a kérdés: Akkor vajon miért „Erzsébet királyné – Sisi” az alrovat címe? Sokáig én sem “Sisi-ztem” a királynét. Miért szólítanánk őt egy olyan becenéven, amelyet maga nem igazán szeretett? Az ok egyszerű: a név helyes leírásával is az elhatárolódást igyekeztem kifejezni a köztudatban jelenlévő Sissi-képtől (annak ellenére, hogy én is nagyon szeretem a Sissi-trilógiát, és egy-egy cikkben meg is jelenítem azt - Romy Schneider véleménye a Sissi-filmekről).

Benczúr Gyula: Erzsébet királyné (1899) - A kép Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.

Sokan felteszik nekem a kérdést: "De hát nem Sissinek írják? Hiszen mindenütt így látni." Igaz, sok helyen olvasható így hazánkban és a világ különböző tájain, de a komolyabb szakirodalmak valamiért mégis Sisiként írják le... Ezenkívül a császárné (és nem Sisi és nem Erzsébet) “hazájában”, Ausztriában szintén egy s-sel és i-vel írják:  „Sisi”. (Például a bécsi Sisi Múzeum elnevezésében is így szerepel.) Az idén tavasszal megjelent magyar nyelvű könyv szerzője, F. Dózsa Katalin felhívja a figyelmet arra, hogy a...

A cikkeimben gyakran becézem Erzsébetet, annak ellenére, hogy megértem Dózsa Katalin álláspontját, miszerint talán helyesebb lenne, „ha csak a nagyon fiatal leányt hívnánk Sisinek”.

A név helyesírásáról még ennyit: Erzsébet Sisiként írta le a becenevét, és nem Sissiként - de arról is születtek elképzelések, hogy valójában "Lisi" vagy "Lizi"-ként, és a "Sisi" egy félreolvasott változat; az olvasóra bízom ennek a kérdésnek az eldöntését (Erzsébet aláírása):

Erzsébet hagyatékát először az október 4-én eltávozott Brigitte Hamann történésznőnek volt szerencséje tanulmányozni. Könyvét, annak ellenére, hogy egy-egy állítását az újabb kutatások szerint ma már másképp látják bibliográfusai, a mai napig a leghitelesebb szakirodalomként tartják számon. Hamann gyakran Sisi-zi a császárné-királynét függetlenül attól, mely életszakaszáról ír.

Végezetül álljon itt néhány, Brigitte Hamann által idézett mondat:

Ludovika, Erzsébet édesanyja: „Sisit alig látom, nagyon elfoglalt, s félek, hogy zavarom a császárt, egy ifjú párt békén kell hagyni.” (Hamann, 72)

Zsófia főhercegné, az anyós, Erzsébet első szüléséről, vajúdásáról így írt (az eseményen, ő természetesen részt vett, Ludovikát viszont meg sem hívták…): „Sisi kezébe fogta a fiam kezét, és egyszerre csak megcsókolta, hevesen és tisztelettel, gyengéden, ez olyan megható volt, hogy a fiam elsírta magát, csókolgatni kezdte Sisit, vigasztalta, és vele szenvedett…” (Hamann, 99)

A császár levele anyjának: „Nagyon kérem Anyámat, hogy legyen elnéző Sisivel, még ha talán egy kissé túlságosan féltékeny is – hisz oly odaadó hitves és anya!” (Hamann, 105) A császár eme levelében igyekszik meggyőzni anyját arról, hogy Erzsébet gyakorolhassa alapvető anyai jogait (a lakosztályához közel legyen a gyerekszoba, és bármikor láthassa őket…) a gyermekei felett. (Sisi mint anya és feleség)

Benczúr Gyula (fent), Erzsébet királyné (1899) című képe Sisi halála után készült (ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona). Ez az egyik leghitelesebb festmény a királynéról (kortársai szerint).

Az eredeti kép ellentétes oldalra fordításával azt szeretném szemléltetni, hogy a királyné egy másik, kevésbé ismert személyiségét is igyekszem az olvasók előtt feltárni.

Végezetül egy újabb bizonyíték (amelyet a cikkem megírása után tudtam meg egy német Erzsébet-rajongótól): A következő linken egy német cikkben olvashatunk egy dobozkáról, amelyet II. Lajos adott Erzsébetnek. A Sisi becenevet gravíroztatta bele (a képen is látható): Tabakdose belegt Schreibweise "Sisi"

A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

In English: Sissi or Sisi or Lisi

Szakirodalom:
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
F. Dózsa Katalin: Sisi-legendák