Kedvelj minket a Facebookon!

KORONÁZÁSI HÉTVÉGE A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLYBAN

2018. június 9-10. A hétvége részletes programja lentebb olvasható.

„Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, mely saját forró óhajtásommal találkozik, s áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos percet megérnem engedte.” (Erzsébet)

 

1867. június 8-án, 151 évvel ezelőtt Ferenc Józsefet Magyarország királyává, Erzsébetet pedig királynéjává koronázták a budai Mátyás-templomban – a magyarok, hogy még jobban kifejezzék hálájukat, a Felséges Asszonyt az uralkodóval egyidőben koronázták királynévá. (Erre addig nem volt példa, azonban Erzsébet királyné utódját, Zitát is Károllyal együtt koronázzák meg 1916. december 30-án.) Egy másik oka is volt ennek a gesztusnak: Tudták, hogy Erzsébetet rendkívül megterhelik a ceremóniák és a hivatalos eseményeken való részvétel. Azzal, hogy a két koronázás ugyanakkor történt, a ceremóniák számát is jelentősen lehetett csökkenteni. Az új alkotmányos monarchia hivatalosan 1867. július 28-án született meg, amikor a király aláírta az új törvényeket. A birodalom teljes neve ezután Ausztria-Magyarország vagy Osztrák–Magyar Monarchia lett.

A királyt később Magyarországon gyakran becézték Ferenc Jóskaként, főleg a polgárság és a magyar parasztság, utalva ezzel arra a tényre, hogy a magyar köznép mindennapi életét nem határozta meg a személye, és a megszólítás inkább egy távoli ismerősre, vagy rokonra vonatkozik, akinek a jelenlétét tudomásul vették, de nem tudtak vele mit kezdeni. Ez a kedveskedő megszólítás arra is utalt, hogy már régen megbocsátották neki az 1848-49-es forradalom kegyetlen vérbe fojtását, amely, megjegyzendő, valószínűleg anyja, a magyarellenes Zsófia főhercegné („titkos császárné”) akaratának megfelelően történt.

Koronázási emléklap (a királyi pár és a koronaherceg neve alul, németül írva)

 

Erzsébet szerepe a kiegyezésben

 

Erzsébet császárné csak egyszer avatkozott bele Ferenc Jószef császár kormányzási ügyeibe, amely azért történt, hogy támogassa a kiegyezést a magyarokkal.

Sisi legelőször Rudolf magyar dajkájától tanult meg néhány szót nyelvünkön, majd Hunyady Imre gróf tanítgatta Madeirán, ahol 1860 novemberétől tartózkodott. Itt ismerte meg Imre húgát, Lilit, aki az első magyar udvarhölgye lett (1871-ig állt a szolgálatában). Ezután Erzsébet közvetlen kíséretébe csak magyar hölgyeket (grófnőket) választott. Magyarul 1863-ban kezdett el tanulni. A magyar nemeskisasszony, Ferenczy Ida 1864-ben állt Erzsébet szolgálatába. Ida neve rejtélyes módon került fel arra a listára, amely a császárné számára összeállított magyar grófnők neveit tartalmazta. Erzsébet akkoriban magyar társalkodónőt keresett, hogy nyelvünket tökéletesen megtanulhassa. Ida lett leghűségesebb társa, bizalmasa: azért, hogy a királyné közelében maradhasson, habár volt kérője, még a férjhez menésről is lemondott. A kecskeméti származású felolvasónő (Ida kisnemesi származása miatt nem lehetett hivatalos udvarhölgye Erzsébetnek, így kapta az „Őfelsége Felolvasónője” címet) 30 évvel élte túl úrnőjét, és élete végéig őrizte titkait.

Ida „jó honleány” volt, még inkább Magyarország és az elnyomott nép felé irányította a császárné figyelmét Andrássy Gyula grófnak és Deák Ferencnek köszönhetően, akik igyekezetek „felhasználni” a fiatal lányt arra, hogy Erzsébetet fellépésre késztesse a magyarok érdekében. Ez sikeres is volt, hiszen Sisi minden női erejét bevetette férje befolyásolása érdekében – Ferenc József élete végéig szerelmes volt feleségébe, és teljesítette annak óhajait. Zsófia főhercegné, habár nagy hatással volt fiára, a kiegyezést, az általa oly nagyon gyűlölt magyarokkal, nem tudta megakadályozni.

Erzsébet 1863-ban (Emile Desmaisons színezett litográfiája Franz Russ festménye alapján)

 

Erzsébet néhány év alatt tökéletesen megtanulta a nyelvünket. A magyar országgyűlési küldöttség 1866 januárjában lezajlott bécsi fogadásakor magyar ruhát viselt, és magyarul üdvözölte a megjelent arisztokratákat. Corti gróf 1935-ben megjelent Erzsébet című bibliográfiájában leírja, hogy a magyar küldöttséget a hercegprímás vezette. Tagjai festői kinézetű magyar ruhában jelentek meg, Andrássy gróf mind közül kimagaslott. A császárnén szintén "magyar ruha volt: fehérselyem csipkekötény, dúsan zsinórozott selyem pruszlik és fűző, fején magyar csipke főkötő, rajta csillogó gyémántkorona. Bájos arcát rózsásra festette az izgalom. Így fogadja az urakat, szemügyre veszi őket s tekintete megakad Andrássyn, aki elbűvölve nézi" őt. Erzsébet a küldöttségnek már akkor magyarul válaszolt, igaz, még erős akcentussal (Corti, 116.).

Sisi ekkor találkozott először Andrássy Gyulával. A magyar küldöttség hivatalosan meghívta Erzsébetet Magyarországra, aki még a hónap végén, kíséretével együtt útnak indult, és több mint öt hétig tartózkodott hazánkban. Látogatása alkalmával több lehetősége is nyílt a jóképű gróffal találkozni. Ekkor mondja Erzsébet magyarul a grófnak az azóta legendássá vált, a Sissi-filmben is elhangzó mondatat: "Bizalmasan beszélek Önnel, tehát olyant mondok, amit nem mondanék el mindenkinek. Fáj, ha Olaszországban rosszul mennek a császár dolgai, de ha Magyarországon mennek rosszul, az engem megöl." (Corti, 119.)

Miután visszatért Bécsbe, politikai levelezést tartott fenn a férfival Ferenczy Ida közvetítésével. Az első levél dupla borítékban érkezett Bécsbe annak ellenére, hogy a férfi női fedőnévvel írta alá sorait. (Mielőtt bárki elkezdene találgatni, mi állhatott a levelekben, olvassa el ezt az írásomat: BARÁTSÁG VAGY SZERELEM? Erzsébet királyné és Andrássy Gyula)

Joseph Kriehuber: Erzsébet Gizellával és Rudolffal (pólyában). A falon az első gyermek, a kis Zsófia portréja. Laxenburg, 1858 

 

„A kiegyezést Erzsébet házastársi hajlandósággal honorálta.(Idézi: Hamann)

 

Erzsébet – három gyermek megszülése után – olyan messzire elkerülte a közös hálószobát, amilyenre csak lehetett, a kiegyezés évében mégis engedett – utoljára – a férjének. Ezért nevezik a kiegyezés ajándékának a királyi pár utolsó gyermekét, Mária Valériát, a „magyar királykisasszonyt”. (Ajánlott írás: A szoba, amelyet Erzsébet igyekezett elkerülni)/

Erzsébet “Ferenc Józsefhez intézett ekkori levelei tele vannak gyengédséggel, mint például az alábbi budai levél is: ’Szeretett császárom! Még ma is nagyon szomorú vagyok, nélküled olyan végtelenül üres itt minden. Minden percben azt hiszem, hogy bejössz hozzám, vagy én sietek hozzád. Nagyon remélem azonban, hogy hamarosan visszatérsz, még akkor is, ha a koronázás csak 5-én lesz.’ Sisi ekkoriban magyarul írta valamennyi levelét mind a férjéhez, mind a gyermekeihez.” (Hamann, 254.)

 

Erzsébet lelkesen készült a koronázási ceremóniára

 

Emil Rabending: Erzsébet királyné hivatalos koronázási fotósorozatának egyik portréképe. A képsorozat a koronázást megelőző évben készült. (1866-ban azt hitték, hamarabb megtörténik a koronázás.) A kép a feltöltő által színeiben módosítva (sötétítve) lett.

 

A koronázást hatalmas előkészületek előzték meg. Bécsből napi rendszereséggel hajóval szállították a Dunán a Budai Várba az udvartartás számára és a díszceremóniára előkészített dolgokat, nemcsak kisebb tárgyakat (mint például a szőnyegek és az étkészletek), hanem egészen nagy dolgokat, díszhintókat és a hátaslovakat is. A koronázás előtt, szintén a hagyományoknak eleget téve a királyné saját kezűleg javította ki a koronázási palástot férje számára. A koronázási ceremóniákat négy naposra tervezték, és annyira bonyolultra sikerültek, hogy részletes főpróbát kellett tartani, természetesen Erzsébet és Ferenc József részvételével.

 

Képen (Királyi Kastély - Erzsébet királyné szalonja): A koronázás előtt, a hagyományoknak eleget téve a királyné saját kezűleg javította ki a koronázási palástot férje számára. © Gödöllői Királyi Kastély

 

Erzsébet, szokásától ellentétben nagyon készült a magyar koronázási ceremóniára, még a főpróbát is élvezte (tudjuk, mennyire nem szerette a reprezentációt, ez most mégsem esett nehezére). Egy sajnálatos eseményről érkező hír azonban beárnyékolta mind az előkészületeket, mind pedig az ünnepségeket olyannyira, hogy az udvari bált és a Nemzeti Színház díszelőadását is le kellett mondani. A főpróba alatt kapták meg a Fenségek a 18 éves Matild főhercegnő halálának hírét. Matildnak aki az olasz trónörökösnek, Umberto-nak volt a menyasszonya, az olaszok és az osztrákok közötti ellentétek csillapítása lett volna a feladata; a főhercegnő néhány nappal azelőtt súlyos égési sérüléseket szenvedett, amikor apja beléptekor cigarettáját a ruhája mögé próbálta rejteni; a finom anyagból készült ruha pillanatok alatt lángra kapott.

„A koronázási ünnepségek a királyi palota tróntermében kezdődtek az országgyűlés tagjainak a fogadásával. Ferenc József tábornoki egyenruhát viselt, Erzsébet magyar ruhát, a diadém mögött magyaros főkötőt. Még a trónörökös is sujtásos magyar ruhában jelent meg, az Aranygyapjas-renddel a nyakában. A királynét körülvevő palotahölgyek között ott volt Katinka is, Adrássy Gyula felesége.

A képviselők hivatalosan megkérték Erzsébetet, hogy engedje megkoronáztatni magát.

’Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, mely saját forró óhajtásommal találkozik, s áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos percet megérnem engedte.’” (Hamann, 257)

 

Eduard von Engerth: Koronázás (festve: 1872) - A kép a Szépművészeti Múzeum tulajdona.

A koronázási ceremónia rövid összefoglalója: 1867. június 8. - ITT olvasdható - a cikk második részében.

 

Az 1867-es koronázás alkalmából a magyar állam megvásárolta, és a királyi családnak adta a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, remélve, hogy a királyi pár többet időzik majd hazánkban. A királyi pár ezt a nagylelkű koronázási ajándékot nem fogadta el, csupán használatba vette a kastélyt és a hozzá tartozó uradalmat, ezért az a magyar állam tulajdonában maradt. (Többet itt olvashatsz a kastélyról: A Gödöllői Királyi Kastély)

A kastély ma állandó és időszaki kiállításai mellett számos kulturális programnak is helyet biztosít. Az idei koronázási hétvége érdekes programjának rövid összefoglalója:

 

KORONÁZÁSI HÉTVÉGE PROGRAMJA A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLYBAN

Az esemény a Facebookon: Koronázási hétvége

Koronázási hétvége, Gödöllő - Június 9. szombat

 

10.20 Gróf Andrássy Gyula fogadja a királyi párt a kastély díszudvarán  

10.30 Palotás nyitótánc, a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrző Egyesület előadásában

11.30 Szűcs Mihály Huszárbandérium lovasbemutatója interaktív vetélkedővel a kastély parkjában

14.00 Királyfi-királylány múzeumpedagógiai program tárlatvezetéssel

15.00 Violin király és Hanga Királykisasszony, zenés interaktív mesejáték Joós Tamás előadásában a díszudvaron

16.00 Viselettörténeti bemutató a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrző Egyesület előadásában

17.00 Brass show, a Daniel Speer Brass fúvószenekar előadásában a díszudvaron

19.00 Gödöllői Szimfonikus Zenekar Ária estje a Lovardában

 

További programok szombaton:

- Tárlatvezetések a „Terítéken a fehér arany” című időszaki kiállításban

- Öltözz királylánynak, és találj ki a labirintusból! - a Levendula Játszóház foglalkoztatója

- Kézműves vásár, Kürcsi-őskalács, Lacikonyha, kenyérlángos és sok egyéb finomság

„Éld át a múltat!” – életképek az állandó kiállítás termeiben (mindkét nap folyamatosan) - leírás lentebb

 

 A királyi család a Gödöllői Királyi Kastély parkjában © Gödöllői Királyi Kastély

 

Koronázási hétvége, Gödöllő - Június 10. vasárnap

 

10.20 32. Nemzeti Honvéd Díszegység Palotaőreinek őrségváltása a kastély udvarán

10.30 Kóka Néptáncegyüttes táncával köszönti Erzsébet királynét

11.30 Sisi dámalovas bemutató a kastélyparkban

12.00 32. Nemzeti Honvéd Díszegység Palotaőreinek őrségváltása a kastély udvarán

13.00 Kóka Néptáncegyüttes előadása a díszudvaron

14.00 A nagy Magrabló, a Portéka Színház interaktív bábelőadása a díszudvaron

15.00 Királyfi-királylány múzeumpedagógiai program tárlatvezetéssel

17.00 A Szép Vargáné – Comedia Pedante, vásári vígjáték a díszudvaron

 

További programok vasárnap:

- Tárlatvezetések a „Terítéken a fehér arany” című időszaki kiállításban

- Öltözz királylánynak, találj ki a labirintusból! - a Levendula Játszóház foglalkoztatója

- 32. Nemzeti Honvéd Díszegység játékos toborzója, fegyver és harci jármű bemutatója

- Koronázó drámapedagógiai foglalkozás

- Kézműves vásár, Kürcsi-őskalács, Lacikonyha, kenyérlángos és sok egyéb finomság

 

„Éld át a múltat!” – életképek az állandó kiállítás termeiben (mindkét nap folyamatosan)

A királyi család gödöllői kastélyban töltött mindennapjaiba nyernek bepillantást látogatóink, az eredeti, ma már múzeumi környezetben. I. Ferenc József uralkodót és Erzsébet királynét elkísérte Rudolf trónörökös, Mária Valéria hercegnő és az udvarhölgyek, társalkodónők, hadsegédek, nevelők és szolgálók sora. „Keringőzzön a Császárral!” – császárkeringő, a királyi pár és a főurak táncát óránként tekinthetik meg a díszteremben.

Facebook: Gödöllői Királyi Kastély 

A Királyi Kastély hivatalos honlapjának eléréséhez kattints a képre:


Felhasznált szakirodalom:
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012
Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kadás, Budapest, 1935
Tolnayné Kiss Mária "Kedves Idám!"
Kovács Éva Erzsébet királyné Gödöllőn. Erzsébet, a magyarok királynéja. Rubicon, Budapest, 2001