Kedvelj minket a Facebookon!

BARÁTSÁG VAGY SZERELEM? Erzsébet királyné és Andrássy Gyula

 

Sokan tényként kezelik azt, hogy Erzsébet osztrák császárné-magyar királyné és a Habsburgok ellen lázadó Andrássy Gyula gróf, az 1848-as forradalmár, majd "szép akasztott" között szerelem szövődött. Néhányan még azt is tudni vélik, hogy Sisi negyedik gyermeke, a Magyarországon született Mária Valéria valójában nem Ferenc József császár, hanem Andrássy Gyula gróf lánya volt. Pletykák a bécsi Burgban is keringtek a szép akasztott és a császárné kapcsolatáról. Sokan azzal a mondással kívánják igazolni állításukat, hogy „nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”. De vajon volt ezeknek a mendemondáknak bármi alapja? Erzsébet szerelmes volt Andrássy Gyulába?

1. kép: Benczúr Gyula: Andrássy Gyula (1884) 2. kép: A kevésbé ismert képet Erzsébet királynéról Karlovszky Bertalan festette

A kép gyönyörű, igaz, Erzsébet megjelenésében inkább hasonlít egy spanyol királynére - Sisi haja a valóságban sokkal világosabb volt.

 

Azt, hogy Erzsébet és a hírhedt nőcsábász, Andrássy gróf között szerelem szövődött, sokan általában a Romy Schneider-féle Sissi film harmadik részének egyik jelenetét félreértve gondolják. Mendemondák a császári udvarban is keringtek a magyar gróf és Erzsébet királyné kapcsolatáról. Azt azonban mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a bécsi arisztokrácia már a kezdetektől rosszindulatú pletykákat terjesztett császárnéjáról. Sőt, a fiatal Sisit megvetéssel szemlélték Bécs magas rangú hölgytagjai. Udvari mértékekkel mérve először szegényesnek számító hozománya került pellengérre (Erzsébet hozománya és kelengyéje), hiszen az előkelő származású, magukat többre tartó udvarhölgyek nehezen tudták elfogadni azt, hogy a kis bajor hercegnő lett uralkodónőjük.

“Ha eljő a karácsony és feltűnik a képernyőn az Ernst Marischka-féle alpesi technicolor Sissi, magyarok tízezreiben merül fel a kérdés: vajon megvolt a császárné Andrássy grófnak? Nos… Amennyiben nem, hát nem Gyula grófon múlott…” (Szécsi Noémi blogja – a teljes cikk ITT olvasható.)

Térjünk vissza a trilógia harmadik részének egyik jelenetéhez: Sorsdöntő évek című részében Erzsébet egy bál alkalmával rosszul lesz, és kimegy a teraszra, Andrássy pedig követi és szerelmet vall neki. Ezután a férfi letérdel elé, és meg akarja csókolni a kezét, de azt Erzsébet elhúzza előle. Andrássy elutasítást kapott a mozivásznon (lásd: lenti kép). Tehát a film semmi okot nem ad arra, hogy feltételezzük, a császárné szerelmi kapcsolatot tartott fenn a szép akasztottal.

Sissi - Sorsdöntő évek (1957) © Seven Stars Digital

 

Tolnayné Kiss Mária "Kedves Idám!" című leveleskönyvében olvashatunk arról, hogy Erzsébet 1866 januárjában találkozott először Andrássy Gyulával a magyar országgyűlési küldöttség bécsi fogadásakor, amely alkalmával a császárnét hivatalosan meghívták Magyarországra. Erzsébet még a hónap végén útnak indult, és több mint 5 hétig tartózkodott hazánkban. Látogatása alkalmával több lehetősége is nyílt a jóképű gróffal találkozni. Miután visszatért Bécsbe, politikai levelezést tartott fenn a gróffal, kecskeméti származású felolvasónője és egyik legfőbb bizalmasa, Ferenczy Ida közvetítésével. Az első levél dupla borítékban érkezett Bécsbe annak ellenére, hogy a férfi női fedőnévvel írta alá sorait.

Corti gróf 1935-ben megjelent Erzsébet című bibliográfiájában leírja, hogy a magyar küldöttséget a hercegprímás vezette. Tagjai festői kinézetű magyar ruhában jelentek meg, Andrássy gróf mind közül kimagaslott. A császárnén szintén "magyar ruha volt: fehérselyem csipkekötény, dúsan zsinórozott selyem pruszlik és fűző, fején magyar csipke főkötő, rajta csillogó gyémántkorona. Bájos arcát rózsásra festette az izgalom. Így fogadja az urakat, szemügyre veszi őket s tekintete megakad Andrássyn, aki elbűvölve nézi" őt. Erzsébet a küldöttségnek már akkor magyarul válaszolt, igaz, még erős akcentussal (Corti, 116.).

Az 1866-os Magyarországi látogatás alkalmával mondja Erzsébet magyarul a grófnak az azóta legendássá vált (a Sissi-filmben is hallható a második mondatat): "Bizalmasan beszélek Önnel, tehát olyant mondok, amit nem mondanék el mindenkinek. Fáj, ha Olaszországban rosszul mennek a császár dolgai, de ha Magyarországon mennek rosszul, az engem megöl." (Corti, 119.)

Később, 1871-ben császár felesége magyar bizalmasát, Andrássy Gyulát - természetesen Erzsébet hatására - közös külügyminiszterré nevezte ki november 9-én, amelyet a férfi még aznap írt rövid levélében köszönt meg királynéjának. A levél szintén a fent említett "Kedves Idám!" című leveleskönyvben olvasható (eredeti helyesírással):

"Felséges Urnőm!  Felséged kegyességét és jóságát irányomban mellnek ma ismét egy ujjabb jelével szerencséltetett megköszönni nem lehet sem írásban sem szóval. Nem is kisértem meg hanem igyekezni fogok azt megérdemelni..." A levél "leghivebb szolgája és alatt valója Andrássy Gyula" aláírással záródik. Erzsébet királyné és a gróf barátsága - ha nem is olyan intenzitással de - a férfi 1890-ben bekövetkezett haláláig tartott.

Sissi - Az ifjú császárné (1956) © Seven Stars Digital

 

Erzsébetről már olyan könyv is megjelent németül (Stationen ihres lebens – a Schönbrunni kastély kiadásában), amelyben fel van jegyezve havi lebontásban, hogy mikor, hol járt, de ezt napokra leosztva is el lehetne készíteni a feljegyzések alapján. Pontosan tudjuk azt, hogy összesen kettő olyan alkalom volt, amikor ténylegesen négyszemközt voltak. Egyszer egy kikocsikázáskor, itt viszont a hintó előtt és mögött is ment egy kocsi, másodszor pedig egy pár perces búcsúzkodáskor.

Szécsi Noémi írja blogjában: “A császárné és a gróf a testi kapcsolatig aligha juthatott volna el, hiszen a szigorú udvari etikett miatt még négyszemközt sem beszéltek soha. Erre közvetett bizonyíték van: 1872-ben Sissi esti szürkületben a gödöllői kastélytól az állomásig utazott Andrássy kocsijában. Az utat Sissi (a becenév helyesírásáról ITT olvashatsz) később olyan izgató titokként tartotta számon, hogy valószínűleg az életben akkor egyszer maradtak kettesben – mégpedig csak néhány percre.”

Ezen kívül Sisi teljesen őszinte verseket írt. Egy pszichológus nagyon jó jellemrajzot tudna írni a költeményei alapján. A verseiből minden kétséget kizáróan kiderül, hogy Erzsébet a nemi érintkezést lealázónak tartotta. Négy gyermeket szült a császárnak. Sokkal többször nem volt együtt a férjével. (Erről bővebben itt is olvashatsz: A nászéjszaka és ami a Sissi filmből kimaradt)

Sokan feltételezik, hogy Erzsébet szerelmes volt a jóképű Andrássy Gyulába. Sisi számára fontos volt a szépség. Volt egy albuma is, amelyben szép nők képeit gyűjtötte, a világ minden tájáról, azonban szerelemről nem lehet beszélni, legalábbis ami őt illette.

A császárné naplójának egyes részletei már napvilágot láttak, amelyben leírja, hogy „Sohase mérgezte meg szerelem a kapcsolatunkat Andrássyval.” Erzsébet hűséges volt függetlenül attól, hogy a szó szoros értelmében nem élt együtt a férjével, akin kívül egyetlen emberbe volt szerelmes. Egy fiúba, aki vízbe fulladt. Róla még az esküvője környékén is megemlékezett egy versében.

A leírt körülményeket és tényeket figyelembe véve biztosan állítható, hogy soha, semmi nem volt Erzsébet királyné és Andrássy Gyula gróf között. Egy újabb nyilvánvaló "tényt" még megemlítenék, hogy minden kétséget eloszlassak azokban is, akik még a fentieknek sem hisznek. Ami a "magyar királykisasszony" származását illeti: Mária Valéria nem Andrássy, hanem a császár gyermeke. Meg kell nézni Ferenc József és Mária Valéria képeit: Valéria kiköpött édesapja! Azt hiszem, itt az ideje, hogy pontot tegyünk a találgatások végére. 

ENGLISH: ELISABETH AND COUNT GYULA ANDRÁSSY - LOVE OR FRIENDSHIP?

Felhasznált források:
Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kadás, Budapest, 1935
Tolnayné Kiss Mária "Kedves Idám!"
Néhány idézet Szécsi Noémi Halcsontos Fűző c. blogjáról származik. A témában írt cikke ITT olvasható.

Erzsébet királyné a Facebookon!

Kép: Wilhelm Richter: Királyi falkavadászat - A kép közepén a király és a királyné látható. Erzsébet mellett balra Andrássy Gyula gróf (mögötte Lord Buchanan). A festmény a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona