Van valóságalapja annak a feltételezésnek, hogy a nőkhöz vonzódott?

Sisi, akit a világ (vagyis Európa) egyik legszebb asszonyának tartottak, maga „volt a megközelíthetetlen, hideg szépség, akit a férfiak korlátlanul, önmaguk teljes feladásával imádhattak, de soha, a legkevésé sem közelíthettek meg (…). A nőkkel viszont nagyon kedves, szeretetreméltó, sőt kifejezetten testvéries tudott lenni – de ennek is volt feltétele: csak a szép nőket kedvelte”, társadalmi rangtól és vagyontól függetlenül (Hamann 183).

Manapság időnként feltűnik egy-egy újságcikkben az a „gondolat”, hogy Erzsébet a nőkhöz vonzódott. Az alábbi írás azért született, hogy ezt a feltételezést megvizsgálja, és az állítást, miszerint királynénk szerette a szép nőket, egy mélyebb szinten járja körül. Erzsébet két magyar bizalmasához fűződő kapcsolatát kívánom bemutatni az alábbiakban. Tudjuk, hogy a királyné vonzódott a magyar nőkhöz, hiszen társalkodónőt és udvarhölgyeket is innen választott magának, akik nemcsak Bécsbe, de az utazásaira is elkísérték. Első magyar bizalmasa Hunyady Lili grófnő volt, néhány évvel később ismerte meg Ferenczy Ida nemeskisasszonyt, akivel egy életre szóló szoros barátságot kötött, de nagyon fontos megemlítenünk Festetics Máriát is, akinek a naplója komoly forrásként szolgál az életrajzírók számára. Magyar nő, Sztáray Irma volt mellette a halála pillanatában, aki szintén visszaemlékezést írt róla Erzsébet királyné kíséretében címmel. Ezen írásomban két magyar nővel való barátságát tárom fel az olvasók előtt.

Erzsébet (Franz Schrotzberg 1854​ körül - a kép eredetije a bécsi Császári Hintómúzeumban van kiállítva.)

Erzsébet első magyar udvarhölgye és bizalmasa: Hunyady Lili grófnő

A császárné legelőször Rudolf magyar dajkájától tanult meg néhány szót nyelvünkön, majd Hunyady Imre gróf tanítgatta Madeirán, ahol 1860 novemberétől tartózkodott. Itt ismerte meg Imre húgát, Lilit, aki az első magyar udvarhölgye lett (1871-ig állt a szolgálatában). Sisi nem titkolta Hunyady Lili iránti vonzódását, sőt az ő „társaságát mindenki másénál fontosabbnak tartotta”. Madeirai, majd korfui kicsiny udvartartásában igen nagy féltékenységre adott ez okot az udvarhölgyei körében, akikkel egyáltalán nem törődött, miután a nála pont egy évvel idősebb, nagyon szép Lilit megismerte (Lili 1836. december 26-án született, Sisi 1837. december 24-én). Lilihez évekig nagyon szoros és bensőséges kapcsolat fűzte őt. (Hamann 183-184)

Erzsébet és Hunyady Lili (más néven Caroline Hunyady) barátságáról nem sok információval rendelkezünk, annál jobban ismeri az utókor Sisi és Ferenczy Ida bensőséges kapcsolatát, életre szóló, szoros barátságát.

Hunyady Lili grófnő

Ferenczy Ida, „Őfelsége Felolvasónője”

Erzsébetet ugyancsak mély és bensőséges, egy életre szóló kapcsolat fűzte Ferenczy Idához, aki 1864-ben, különleges körülmények között került a császárné szolgálatába. Sisi akkoriban magyar társalkodónőt keresett, mert nyelvünk tanulására adta a fejét. Ida lett leghűségesebb társa: azért, hogy a királyné közelében maradhasson, habár volt kérője, még a férjhez menésről is lemondott. A kecskeméti származású felolvasónő (Ida kisnemesi származása miatt nem lehetett hivatalos udvarhölgye Erzsébetnek, így kapta az „Őfelsége Felolvasónője” címet) 30 évvel élte túl úrnőjét, és élete végéig őrizte titkait. Bensőséges kapcsolatukat igazolja terjedelmes levelezésük, melynek nagy részét a felolvasónő a halála előtt megsemmisítette, nehogy úrnőjére kompromittáló részletek kerüljenek nyilvánosság elé. Ida a királynéja halála után Erzsébet két lányával, Gizellával és Mária Valériával rendszeres levelezéssel tartotta a kapcsolatot. A magyarországi, budavári Erzsébet Királyné Emlékmúzeum létrehozásában tevékenyen részt vett. A relikviák legjelentősebb része tőle származott, de szintén sok emléktárgyat adományozott a múzeumnak Sisi két leánya is. Sajnos az 1908. január 15-én megnyitott emlékmúzeum anyaga a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, a megmaradt relikviákat a Magyar Nemzeti Múzeum vette gondozásba. /Tolnayné Kiss Mária: Kedves Idám! Leveleskönyv – 20-24./

Ferenczy Ida, 1896 - Ismeretlen festő

Erzsébet szenvedélyes levelei Idának

Részletek (eredeti helyesírással Tolnayné Kiss Mária: Kedves Idám! Leveleskönyv c. könyvéből)

A leveleket, amelyekből először idézek, még magyar nyelvtanulásának legelején írta. Idával való szoros barátságára világítanak rá a lenti sorok, láthatjuk, hogy a magyar bizalmas nélkülözhetetlenné vált a királyné számára. Mindenkit meglepett, hogy Sisi mennyire gyorsan boldogul ezzel a nyelvvel, hiszen a franciával, az olasszal és a csehhel nagyon nehezen jött ki, akkoriban többnyire csak előre betanult mondatokat használt. (Hamann 209)

Erzsébet gyakran szenvedett álmatlanságban, ilyenkor Ida ült mellette, és különféle történeteket, emlékeket mesélt el a királynéjának. Erre utal az éppen Garatshausenban a legkisebb lányával, Valériával, és néhány bajorországi családtagjával tartózkodó Erzsébet 1869. július 9-én kelt levele:

A titok lelepleződik

Vajon érzett Erzsébetet a fentebb említett hölgyekhez vagy bárki máshoz barátságnál több vonzalmat? Ami a szépségalbumot és a szép nőket illeti, F. Dózsa Katalin legújabb írásában (Sisi-lengendák – A magyar történelem rejtélyei című sorozat) felhívja a figyelmet arra, hogy a „a történelem folyamán sok, külsejére hiú uralkodónő gyűjtött maga köré szépségeket” azért, hogy még jobban érvényesüljön különleges szépségük és megjelenésük (34).

F. Dózsa azt is hangsúlyozza, hogy Erzsébet a romantika korában élt, amikor „a barátság nagyon mély szeretetet jelentett, melyet nem féltek érzelmesen kifejezni”.

A királyné elutasította férje szexuális közeledéseit. Négy gyereket szült a császárnak, és mivel könnyen esett teherbe, okunk van feltételezni, hogy nagyon sokkal többször nem volt intim együttléte vele. Az évtizedek során születtek feltételezések állítólagos szerelmeiről és viszonyairól, amelyek viszont a testi kapcsolatig soha sem jutottak el. Erzsébet általánosságban az emberi szépség előtt tisztelgett, amely nagyon fontos volt neki. Idejének nagy részét szépségápolással és alakjának megőrzésével töltötte. A fentieket átgondolva és a fennmaradt dokumentumokat átvizsgálva semmilyen okunk nincs azt feltételezni, hogy királynénk a nőket szerette, és többet érzett irántuk őszinte barátságnál.

Felhasznált irodalom:
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012
Tolnayné Kiss Mária: Kedves Idám! Leveleskönyv
F. Dózsa Katalin: Sisi-lengendák – A magyar történelem rejtélyei c. sorozat, 2016
Tolnayné Kiss Mária: Erzsébet királyné és a magyar nyelv - Királyi Kastély