Kedvelj minket a Facebookon!

ERZSÉBET SZERETTE A SZÉP NŐKET: Sisi magyar barátnői

Van valóságalapja annak a feltételezésnek, hogy a nőkhöz vonzódott?

 

Sisi, akit a világ (vagyis Európa) egyik legszebb asszonyának tartottak, maga „volt a megközelíthetetlen, hideg szépség, akit a férfiak korlátlanul, önmaguk teljes feladásával imádhattak, de soha, a legkevésé sem közelíthettek meg (…). A nőkkel viszont nagyon kedves, szeretetreméltó, sőt kifejezetten testvéries tudott lenni – de ennek is volt feltétele: csak a szép nőket kedvelte”, társadalmi rangtól és vagyontól függetlenül (Hamann 183).

Manapság időnként feltűnik egy-egy újságcikkben az a „gondolat”, hogy Erzsébet a nőkhöz vonzódott. Az alábbi írás azért született, hogy ezt a feltételezést megvizsgálja, és az állítást, miszerint királynénk szerette a szép nőket, egy mélyebb szinten járja körül. Erzsébet két magyar bizalmasához fűződő kapcsolatát kívánom bemutatni az alábbiakban. Tudjuk, hogy a királyné vonzódott a magyar nőkhöz, hiszen társalkodónőt és udvarhölgyeket is innen választott magának, akik nemcsak Bécsbe, de az utazásaira is elkísérték. Első magyar bizalmasa Hunyady Lili grófnő volt, néhány évvel később ismerte meg Ferenczy Ida nemeskisasszonyt, akivel egy életre szóló szoros barátságot kötött, de nagyon fontos megemlítenünk Festetics Máriát is, akinek a naplója komoly forrásként szolgál az életrajzírók számára. Magyar nő, Sztáray Irma volt mellette a halála pillanatában, aki szintén visszaemlékezést írt róla Erzsébet királyné kíséretében címmel. Ezen írásomban két magyar nővel való barátságát tárom fel az olvasók előtt.

Erzsébet

 

Erzsébet első magyar udvarhölgye és bizalmasa: Hunyady Lili grófnő

 

A császárné legelőször Rudolf magyar dajkájától tanult meg néhány szót nyelvünkön, majd Hunyady Imre gróf tanítgatta Madeirán, ahol 1860 novemberétől tartózkodott. Itt ismerte meg Imre húgát, Lilit, aki az első magyar udvarhölgye lett (1871-ig állt a szolgálatában). Sisi nem titkolta Hunyady Lili iránti vonzódását, sőt az ő „társaságát mindenki másénál fontosabbnak tartotta”. Madeirai, majd korfui kicsiny udvartartásában igen nagy féltékenységre adott ez okot az udvarhölgyei körében, akikkel egyáltalán nem törődött, miután a nála pont egy évvel idősebb, nagyon szép Lilit megismerte (Lili 1836. december 26-án született, Sisi 1837. december 24-én). Lilihez évekig nagyon szoros és bensőséges kapcsolat fűzte őt. (Hamann 183-184)

Erzsébet és Hunyady Lili (más néven Caroline Hunyady) barátságáról nem sok információval rendelkezünk, annál jobban ismeri az utókor Sisi és Ferenczy Ida bensőséges kapcsolatát, életre szóló, szoros barátságát.

Hunyady Lili grófnő

 

Ferenczy Ida, „Őfelsége Felolvasónője”

 

Erzsébetet ugyancsak mély és bensőséges, egy életre szóló kapcsolat fűzte Ferenczy Idához, aki 1864-ben, különleges körülmények között került a császárné szolgálatába. Sisi akkoriban magyar társalkodónőt keresett, mert nyelvünk tanulására adta a fejét. Ida lett leghűségesebb társa: azért, hogy a királyné közelében maradhasson, habár volt kérője, még a férjhez menésről is lemondott. A kecskeméti származású felolvasónő (Ida kisnemesi származása miatt nem lehetett hivatalos udvarhölgye Erzsébetnek, így kapta az „Őfelsége Felolvasónője” címet) 30 évvel élte túl úrnőjét, és élete végéig őrizte titkait. Bensőséges kapcsolatukat igazolja terjedelmes levelezésük, melynek nagy részét a felolvasónő a halála előtt megsemmisítette, nehogy úrnőjére kompromittáló részletek kerüljenek nyilvánosság elé. Ida a királynéja halála után Erzsébet két lányával, Gizellával és Mária Valériával rendszeres levelezéssel tartotta a kapcsolatot. A magyarországi, budavári Erzsébet Királyné Emlékmúzeum létrehozásában tevékenyen részt vett. A relikviák legjelentősebb része tőle származott, de szintén sok emléktárgyat adományozott a múzeumnak Sisi két leánya is. Sajnos az 1908. január 15-én megnyitott emlékmúzeum anyaga a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, a megmaradt relikviákat a Magyar Nemzeti Múzeum vette gondozásba. /Tolnayné Kiss Mária: Kedves Idám! Leveleskönyv – 20-24./

Ferenczy Ida, 1896 - Ismeretlen festő

 

Erzsébet szenvedélyes levelei Idának

Részletek (eredeti helyesírással Tolnayné Kiss Mária: Kedves Idám! Leveleskönyv c. könyvéből)

 

A leveleket, amelyekből először idézek, még magyar nyelvtanulásának legelején írta. Idával való szoros barátságára világítanak rá a lenti sorok, láthatjuk, hogy a magyar bizalmas nélkülözhetetlenné vált a királyné számára. Mindenkit meglepett, hogy Sisi mennyire gyorsan boldogul ezzel a nyelvvel, hiszen a franciával, az olasszal és a csehhel nagyon nehezen jött ki, akkoriban többnyire csak előre betanult mondatokat használt. (Hamann 209)

„Ma reggel kaptam leveledet; igen igen boldog vagyok hogy te rendben vagy. Nem aggódom tovább, és nyugtabban nézek a jövendöbe. Be örülök ezen perczre ha végre ismét látni foglak, és nekem elbeszélhetz mindent, szórul szorá…” 1865. július 17-18. (Tolnayné, 30)

„September 9-dikén szándékozom Schönbrunnben lenni, hol nagyon örülök veled találkozni” 1868. augusztus 21. (Tolnayné, 38)

Erzsébet gyakran szenvedett álmatlanságban, ilyenkor Ida ült mellette, és különféle történeteket, emlékeket mesélt el a királynéjának. Erre utal az éppen Garatshausenban a legkisebb lányával, Valériával, és néhány bajorországi családtagjával tartózkodó Erzsébet 1869. július 9-én kelt levele:

„igen nélkülözöm a mi kedves hosszú beszélgetésünket a lila szobákban; de jó mulattunk, most más időket élünk! Te csodálkoznál! De hisz, te legjobban tudod, hogy nem vagy itt. Most már senki a ki engem elaltatna, s valóban nehezen is birok este elaludni, ámbár eléggé korán fekszem le.” (Tolnayné, 48-49)

Erzsébet gödöllői lakosztályához tartozó "felolvasó szoba" © Gödöllői Királyi Kastély

 

Nézzünk egy későbbi, 1876. március 26-ai levélrészletet, amelyet Angliából – ahol falkavadászatokon vett részt – írt a Bécsben tartózkodó Idának. Megfigyelhető, hogy ekkor Erzsébet már kiválóan beszélte nyelvünket, valamint arra is következtethetünk az alábbi sorokból, hogy távolléte idején barátnőjével hetente többször is levelet váltottak:

„Bizonyosan csodáltál, hogy még nem irtam, de igazán lehetetlen volt, egy nyugodt perczem se volt; aztán gondoltam, hogy te is annyira mulatsz az olasz élvezetekkel, hogy nem is lesz időd leveleket olvasni. Hogy nem értél rá sokat irni, azt tapasztaltam. Nem csodáltál, hogy a bizonyos idő egy egész hétig kimaradt?” (Tolnayné, 92)

 

Erzsébet szépségalbuma

 

Erzsébet a szépséghez vonzódott, amelyet nemcsak emberekben, hanem a természetben is folyamatosan keresett. 1862-ben egy szépségalbumot kezdett, amelybe ismert és ismeretlen hölgyek képeit gyűjtötte rangtól és a társadalmi hovatartozástól függetlenül. A bécsi udvarban újdonsült hobbija felháborodást keltett, azonban nem volt egyedülálló, hiszen a fényképészet fejlődésének kezdeti szakaszában többeknek szórakozása lett fényképeket gyűjteni, amelyeket elsősorban fényképészektől vásároltak. A külügyminisztereknek és a különböző országok nagyköveteinek is azt a feladatot adták, hogy a császárné kérésének eleget téve gyűjtsenek szép nőkről képeket, még akkor is, ha azok hiányos öltözékű hölgyekről készültek. Mivel Erzsébet nemcsak európai, de keleti nőkről is fényképet kért, beleértve a török háremhölgyeket, a konstantinápolyi követet felkérték arra, hogy teljesítse a császárné óhaját. Helyzete meglehetősen kellemetlen és nehéz volt, mert a török hölgyek nem szerették, ha fényképezik őket. Végül azért mégis sikerült innen-onnan képeket szereznie – kérdés, hogy háremhölgyekről készültek voltak-e közöttük. (Hamann, 184-186)

Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

 

A titok lelepleződik

 

Vajon érzett Erzsébetet a fentebb említett hölgyekhez vagy bárki máshoz barátságnál több vonzalmat? Ami a szépségalbumot és a szép nőket illeti, F. Dózsa Katalin legújabb írásában (Sisi-lengendák – A magyar történelem rejtélyei című sorozat) felhívja a figyelmet arra, hogy a „a történelem folyamán sok, külsejére hiú uralkodónő gyűjtött maga köré szépségeket” azért, hogy még jobban érvényesüljön különleges szépségük és megjelenésük (34).

F. Dózsa azt is hangsúlyozza, hogy Erzsébet a romantika korában élt, amikor „a barátság nagyon mély szeretetet jelentett, melyet nem féltek érzelmesen kifejezni”.

A királyné elutasította férje szexuális közeledéseit. Négy gyereket szült a császárnak, és mivel könnyen esett teherbe, okunk van feltételezni, hogy nagyon sokkal többször nem volt intim együttléte vele. Az évtizedek során születtek feltételezések állítólagos szerelmeiről és viszonyairól, amelyek viszont a testi kapcsolatig soha sem jutottak el. Erzsébet általánosságban az emberi szépség előtt tisztelgett, amely nagyon fontos volt neki. Idejének nagy részét szépségápolással és alakjának megőrzésével töltötte. A fentieket átgondolva és a fennmaradt dokumentumokat átvizsgálva semmilyen okunk nincs azt feltételezni, hogy királynénk a nőket szerette, és többet érzett irántuk őszinte barátságnál.

Felhasznált irodalom:
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012
Tolnayné Kiss Mária: Kedves Idám! Leveleskönyv
F. Dózsa Katalin: Sisi-lengendák – A magyar történelem rejtélyei c. sorozat, 2016
Tolnayné Kiss Mária: Erzsébet királyné és a magyar nyelv - Királyi Kastély