Kedvelj minket a Facebookon!

ERZSÉBET ELSŐ NAPJAI A HOFBURGBAN

Káli-Rozmis Barbara képe
Írta: Káli-Rozmis Barbara 2016. 09. 07.

 

Több mint 600 éven keresztül a bécsi Hofburg volt az osztrák uralkodók rezidenciája, így I. Ferenc József császár és Erzsébet császárné elsődlegesen kijelölt lakhelyéül is szolgált. Általában itt élte az uralkodócsalád téli mindennapjait, már ami legalábbis a császárt illeti, mert mint tudjuk, felesége hamar felrúgta ezen “hagyomány” rá vonatkozó részét. (Galéria: kattints a képekre!)

Képek: 1. Hofburg, 2. A  Michaeler Kupola alatti bejárat lépcsőháza 3. A császári audenciára érkezők váróterme © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Lois Lammerhuber

A Hofburg három múzeummal enged bepillantást az udvar mindennapi életébe: a korhűen berendezett Császári lakosztályokkal, a Sisi Múzeummal, valamint a Császári Ezüst Kollekció Múzeummal, amelynek átfogó gyűjteményét képezik az uralkodók mindennapi és különleges alkalmakkor használt tárgyai. A három múzeum körülbelül 600 000 látogatót vonz a császárvárosba évente.

Olvass többet a Hofburgról itt: A BÉCSI HOFBURG

A bécsi életforma és a müncheni, illetve a possenhofeni élet között túl nagy volt a különbség. A még gyermek Sisi, a fiatal lány, hamar aranykalitkában érezte magát, és felismerte, hogy a szabadságától megfosztották. Erzsébet császárné számára sem ekkor, de később sem számított semmit a rang és a külsőségek. Jól bizonyítja ezt az is, hogy Sisinek egyetlen egy ünnepség tetszett a császárvárosba érkezése óta, mégpedig a Renz-cirkusz előadása. Annyira megszerette a társaságot, hogy évekkel később, Magyarország királynéjaként meghívta őket Gödöllőre, és megkérte a műlovarnőt, tanítson neki cirkuszi mutatványokat - természetesen erre nem lett volna lehetősége Bécsben.

Sisi kelengyéjét huszonöt ládában szállították Bécsbe. Pontos lista készült, és maradt fenn Erzsébet hozományáról, így tudhatjuk, hogy a ruhatára szegényesnek számított leendő rangjához képes.

Emil Rabending: Erzsébet királyné (koronázás alkalmából készített portré)

Ezen még az sem javított, hogy Sisinek több mint százezer forint értékű ékszere volt, hiszen ezek nagy részét menyasszonyként kapta az anyósától és a császártól. Vőlegénye egy gyémántokkal kirakott koronát is ajándékozott neki. A bécsi udvari arisztokrácia és az udvarhölgyek lenézően pletykáltak a leendő császárné rangon aluli kelengyéjéről.

A 16 éves Erzsébetet a családja kísérte új hazájába. Sisit szoros szálak fűzték egész életében édesanyjához és a testvéreihez, az utóbbiak az első néhány nap vele maradhattak. Elsősorban Helenével (Nenével) érezte nagyon jól magát, ő állt hozzá a lányok közül korban a legközelebb.

Nem kis felháborodást keltett az, hogy a két testvér angolul beszélgetett egymással, hogy senki ne értse őket. Hamarosan azonban Sisi teljesen magára maradt. Miután a családja hazautazott, az ifjú császárné hirtelen nagyon magányosnak érezte magát, sokat sírdogált.

A bécsi udvari arisztokrácia hölgyei megvetéssel szemlélték az ifjú bajor hercegkisasszonyt, majd a fiatal császárnét, akit rangon alulinak tartottak Ausztria császára számára. A császárnak még a Laxenburgi mézeshetek alatt is dolgoznia kellett, és alig látta fiatal feleségét, aki bánatos verseket írt ekkor. Sisi szomorúsága és félelmei az egészségének romlását eredményezték. A fiatal császárné köhögési rohamokat kapott már az első néhány héten belül. A császár Sisi kérésének eleget téve meghívta Sisi fivérét, Károly Tivardart néhány napra Bécsbe.

 

Erzsébet császárné: “Mert ő minden áldott nap eljött, hogy kiszaglássza, mit csinálok a nap minden órájában.” (Hamann, 79)

Zsófia főhercegné folyamatosan figyelme és uralma alatt tartotta az ifjú Erzsébetet. Eleinte az udvarhölgyeit is ő választotta ki a számára. Az ifjú császárné főudvarmesternője, Zsófia bizalmasa, az 56 éves gróf Esterházy Vincéné lett (B. Hamann, 60). A főhercegné nem titkolt szándéka az is volt, hogy a grófné a nevelőnő szerepét töltse be a kis Sisi mellett, valamint folyamatosan jelentést tegyen a császárnéról.

Képek: Ferenc József (Barabás Miklós, 1853), Zsófia főhercegné (Josef Kriehuber, 1850), Erzsébet (Anton Einsle, 1856)

Erzsébet két fiatalabb udvarhölgyet is kapott: Pauline Bellegarde és Ernestine von Lamberg grófnőket, akiket szimpatikusnak talált, de Zsófia már az elején leszögezte, hogy „semmilyen személyes kapcsolatot nem szabad tartania ezzel a két fiatal nővel” (Hamann 61).

A császár hozzá volt szokva a személytelen kapcsolatokhoz, azonban Sisi, teljesen természetes módon rettenetesen elszigeteltnek és magányosnak érezte magát, nem beszélve arról, hogy férjét alig látta.

A császári pár a Bécs közelében levő laxenburgi kastélyban töltötte mézesheteket. Évtizedekkel később Erzsébet udvarhölgyének és bizalmasának, Festetics Mária grófnőnek a következőt mondta erről az időszakról: “Olyan elhagyatottnak, olyan magányosnak éreztem magam. Napközben a császár természetesen nem lehetett velem, ő nap mint nap már korán reggel bement Bécsbe. Este hatkor jött vissza az estebédre. Addig naphosszat egyedül voltam, és már előre reszkettem a perctől, amikor megérkezik Zsófia főhercegasszony...

.. Mert ő minden áldott nap eljött, hogy kiszaglássza, mit csinálok a nap minden órájában.” (Hamann, 79)

Valószínűleg ez a Hofburgban sem lehetett másként.

Folytatjuk: 1. A NÁSZÉJSZAKA, ÉS AMI A SISSI FILMBŐL KIMARADT

2. SISI MINT ANYA ÉS FELESÉG A HOFBURGBAN

 

Felhasznált irodalom: Ingrid Haslinger - Olivia Lichtscheidl - Michael Wohlfart: The Residence of Empress Elisabeth. Imperial Apartments, Sisi Museum, Imperial Silver Collection ; Katrin Unterreiner: Sisi. Myth and Truth ; Brigitte Hamann: Erzsébet királyné ; Hofburg Kaiserappartements