Kedvelj minket a Facebookon!

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS BÉCSBEN: ERZSÉBET ÉS A MAGYAROK

Kiemelt témájú kiállítás a császári lakosztályok audiencia-várótermében

2017. június 23-tól 2018. január 7-ig

 

2017-ben van az Osztrák-Magyar Monarchia alapításának, valamint Ferenc József és Erzsébet budapesti megkoronázásának 150. évfordulója. Erre emlékezve 2017. június 23-tól a bécsi Hofburgban, a császári lakosztályok audiencia-várótermében egy kiemelt témájú, „Erzsébet - Sisi és a magyarok” kiállítást a császári pár Magyarországhoz fűződő viszonyának szentelnek.

Mag. Olivia Lichtscheidl, a Sisi Múzeum kurátora megnyitja a kiállítást © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. /Dieter Nagl

 

Ferenc József 1848-ban került hatalomra, és – anyja, Zsófia főhercegné, a „titkos császárné” tanácsára - véres kegyetlenséggel verette le a magyar forradalmat. A fiatal császár neoabszolutista és tekintélyelvű uralkodó volt, viszont a soknemzetiségű állam több részében is erősödött az önállóság iránti vágy. Felesége, Erzsébet felettébb rokonszenvesnek találta a magyarokat, és hevesen síkra szállt a régi alkotmány ismételt bevezetéséért. A császárné csak egyetlen egyszer avatkozott bele férje kormányzási ügyeibe, amely azért történt, hogy támogassa a kiegyezést a magyarokkal. Erzsébet 1863-ban kezdett el tanulni, és néhány év alatt tökéletesen megtanulta nyelvünket. (Ajánlott írás: Erzsébet királynénk a szívében is magyar volt.) A magyar országgyűlési küldöttség 1866 januárjában lezajlott bécsi fogadásakor magyar ruhát viselt, és magyarul üdvözölte a megjelent arisztokratákat. 1866-ban mondta magyarul Andrássy Gyula grófnak az azóta legendássá vált mondatait: "Bizalmasan beszélek Önnel, tehát olyant mondok, amit nem mondanék el mindenkinek. Fáj, ha Olaszországban rosszul mennek a császár dolgai, de ha Magyarországon mennek rosszul, az engem megöl." - Idézi Corti gróf Erzsébet című bibliográfiájában (119.old.) – Ajánlott írás: Erzsébet és Andrássy Gyula

Erzsébet - Alfred Hofmann és Adolf Schnabel, 1914 © Schloß Schönbrunn Kultur- und BetriebsgesmbH/ Dieter Nagl

 

A császárnét bevetette minden erejét annak érdekében, hogy a kiegyezés a magyarok és a bécsi udvar között megszülethessen – Zsófia főhercegné, habár nagy hatással volt fiára, ezt nem tudta megakadályozni. Sisi magyar nyelvű érzelmes beszédei és a liberális magyar politikusokhoz fűződő kapcsolatai eredményeként 1867. június 8-án Ferenc Józsefet és Erzsébetet Magyarország királyává és királynéjává koronázták – a magyarok, hogy még jobban kifejezzék hálájukat, a Felséges Asszonyt az uralkodóval egyidőben koronázták királynévá (erre addig és azután sem volt példa). Az új alkotmányos monarchia hivatalosan 1867. július 28-án, 150 évvel ezelőtt született meg, amikor a király aláírta az új törvényeket. A birodalom teljes neve ezután Ausztria-Magyarország vagy Osztrák–Magyar Monarchia lett.

A magyar korona reprodukciója - Attila Presits, Sándor Vida, 2000 © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H./Dieter Nagl

 

Az 1867-es koronázás alkalmából a magyar állam megvásárolta, és a királyi családnak adta a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, remélve, hogy a királyi pár többet időzik majd hazánkban. Tudták, hogy Erzsébet már kiszemelte magának, amikor először járt Gödöllőn egy évvel azelőtt: A kastély lovardájában hadikórházat rendeztek be a königgrätzi csata után (königgrätzi csata: 1866. július 3.), és ide látogatott el a királyné. Mondta is a férjének, Ferenc József császárnak, hogy nagyon szeretné megvásárolni az addigra már felújítandó állapotúvá vált kastélyt és a birtokot, azonban a király a (porosz-osztrák) háború utáni költségvetésből nem tudta feleségének teljesíteni eme óhaját. Így esett a magyar állam választása éppen Gödöllőre. A királyi pár ezt a nagylelkű koronázási ajándékot nem fogadta el, csupán használatba vette a kastélyt és a hozzá tartozó uradalmat, ezért az a magyar állam tulajdonában maradt. Így lett az épületegyüttes 1867-től a királyi család pihenőrezidenciája. (Ajánlott írás: Erzsébet királyné kastélya Gödöllőn)

Erzsébet Magyarország iránti szeretete, számos gödöllői tartózkodása és a magyar néptől felé áradó nagy tisztelet állnak e kiemelt témájú kiállítás középpontjában. (Ajánlott írás: 150 évvel ezelőtt volt a kiegyezés és a koronázás)

 A királyi pár a Gödöllői Királyi Kastély parkjában © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. 

 

Már lehet regisztrálni a speciális, magyar nyelvű tárlatvezetésre, amelyre az október 23-ai magyar nemzeti ünnep alkalmából kerül sor:

2017. október 22-én, vasárnap, 13.00 és 15.15 órakor 2017. október 23-án, hétfőn, 10.30 és 13.00 órakor Tárlatvezető: Galambos Tímea

Magyar nyelvű tárlatvezetési felár: 3,00 €/fő

A belépőjegy ára, amely tartalmazza az Udvari Ezüsttár, a Sisi Múzeum, a császári lakosztályok megtekintését: 13,90 €/ 12,90 €/ 8,20 €

Jelentkezés a tárlatvezetésre: reservierung@hofburg-wien.at vagy 01-5337570-715

Nyitvatartási idő:

Naponta 9.00–17.30 óráig (bebocsátás 16.30 óráig)

Júliusban és augusztusban naponta 9.00–18.00 óráig (bebocsátás 17.00 óráig)

Tel.: +43-1-5337570 Ÿ info@hofburg-wien.at Ÿ www.hofburg-wien.at

Erzsébet a koronázás alkalmából készíttetett fotója (fent) © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

IN ENGLISH: THE GIFT OF THE RECONCILIATION - 150th Anniversary of the Austro-Hungarian Compromise of 1867