Kedvelj minket a Facebookon!

Így látta Erzsébetet Corti gróf, aki először férhetett hozzá a királyné és családja hagyatékához

 

1934 novemberében báró Doblhoff Lily interjút készített Corti Egon Cäsar gróffal (1886-1953), Erzsébet királyné életrajzának megírójával. Az interjú Az Est (1914-1939) című lapban jelent meg 1934. november 23-án, pénteken. Gróf Corti Egon Cäsar egyike volt Erzsébet királyné első életrajzíróinak – ő volt az, aki elsőként férhetett hozzá és használhatott fel eredeti dokumentumokat (például Erzsébet és Ferenc József levelezését, legkisebb gyermekük, Mária Valéria főhercegnő naplóját, valamint Festetics Mária grófnő és Ferenczy Ida hagyatékát). A császárné életrajzát (Elisabeth, die seltsame Frau) 1934-ben publikálta németül; a könyv magyar fordítása egy évvel később Erzsébet címmel (Révai Kiadás, 1935) jelent meg.

Brigitte Hamann (1940-2016) német-osztrák történésznő, és a későbbiekben is még sokan használjuk a mai napig Corti értékes munkáját. Hamannak volt lehetősége arra, hogy Corti gróf Erzsébet királynéval kapcsolatos hagyatékát áttanulmányozhassa és felhasználja – ugyanis a gróf a császári ház iránti hűségből és elkötelezettségből sok érdekes részletet nem tett bele a könyvébe. Hamann így ír erről: „Minden olyan esetben, amikor sikerült a már Corti által is idézett források eredetijéhez hozzáférnem, az eredetit használtam, így gyakran mást láttam érdemesnek idézni, mint Corti (akinek az érdemeit ezzel semmiképpen sem kívánom csorbítani)…” (Hamann: Erzsébet királyné. Előszó, 8. oldal. Arkádia, Budapest, 1988.) Brigitte Hamann 1981-ben publikálta Erzsébetről szóló biográfiáját Bécsben, az alábbi címen: Elisabeth, Kaiserin wider Willen. (A német cím magyarul annyit jelent: „Erzsébet, aki nem akart császárné lenni.”)

Erzsébet © Osztrák Nemzeti Könyvtár, No.: Pf 6639 E (13/2)

 

Corti gróf 1886. április 2-án született, tehát amikor Erzsébet királyné a merénylet következtében meghalt (1898. szeptember 10.), 12 és fél éves volt. Már gyerekkorában tudta, hogy egyszer meg fogja írni a királyné életrajzát. Ahogyan ő is nyilatkozza (olvasható a lenti interjúban): „Két és félévig tartottak tanulmányaim és egy teljes évig csak utaztam. Követtem Erzsébet királyné minden lépését. Legelőször összeállítottam egész életének »menetrendjét«.”

Corti gróf így kezdi Erzsébet királynéról szóló könyvének előszavát:

„Az itt következő munkában azon voltam, hogy kizárólag hiteles, mindeddig közzé nem tett anyag alapján képet adjak egy asszonyról, akiről egyik udvarhölgye, Fürstenberg grófnő, egy ízben a következőket mondotta: ’Hogy milyen volt a valóságban, hogy mi volt rajta olyan vonzó és elbűvölő, ezt sem véső, sem ecset nem képes visszaidézni. A legendában él tovább, nem pedig a történelemben’.

Feltettem magamban, hogy kifejtem a legendából s a történelem sugárzó fényébe állítom, s igyekeztem mindenütt a teljes igazsághoz ragaszkodni. (…) Ferenczy Idának, a királyné hűséges udvarhölgyének tökéletesen igaza van, amikor egy évvel az összeomlás után az őt megszólaltató Weisz Julián udvari tanácsos előtt kijelenti: ’Nyissák meg a levéltárakat! Az eredmény mindenképpen becsületére válik majd a mostanában gyakran igazságtalanul megtámadott dinasztiának.’” (Corti: Erzsébet. 1935. Révai Kiadás.)

Maga Corti is felhívja a figyelmet Márki Sándor Erzsébet Magyarország királynéja (1867-1898) című, 1899-ben, Budapesten megjelent munkájára, amely hiteles, viszont Márkinak akkor – egy évvel a királyné halála után és Ferenc József (1830-1916) életében – még nem állt lehetősége arra, hogy „eredeti okmányok” álljanak a rendelkezésére, mint Cortinak.

Doblhoff Lily interjúja, amely Az Est című lap 1934. november 23-ai számában jelent meg, egy kis kiegészítéssel olvasható (az interjú forrása: Arcanum).

Corti könyvének antikvár példánya ITT vásárolható meg.

Corti Egon Cäsar gróf a feleségével, Gertrud Mautner-Markhof (1903 - 1954) újdonsült házasként 1923-ban © Osztrák Nemzeti Könyvtár, No.: Pf KOS 20332 - D

 

Erzsébet, a titokzatos királyné - Budapesti beszélgetés Egon Conte Cortival, aki megírta a királyné csodálatos életét

Az interjút készítette: báró Doblhoff Lily, az Est tudósítója (1934. november 23.)

 

Corti gróf: Tizenegy éves korom óta akarom Erzsébet királyné történetét, igaz történetét megírni! Tizenegy éves voltam, amikor meggyilkolták és azóta mind a mai napig kisért életének tragédiája.

Báró Doblhoff Lily: Egon Conte Corti, a nagy port felvert Rothschild könyv szerzője, ma érkezett Budapestre, hogy itt is, mint Németországban, Svájcban, Bajorországban, Angliában és a bécsi Kulturbundában, előadást tartson Erzsébet királynéról. A könyv, „Erzsébet... egy különleges asszony” karácsonykor jelenik meg németül és angolul. Corti magas, szemüveges, tudós benyomását keltő ember, aki most lázas izgalommal beszél új könyvéről.

Corti gróf: Ha életemben még százával írnék történelmi életrajzokat, soha ilyen anyag nem állna rendelkezésemre, senki által sem látott vagy olvasott "szűz" anyag. Két és félévig tartottak tanulmányaim és egy teljes évig csak utaztam. Követtem Erzsébet királyné minden lépését. Legelőször összeállítottam egész életének "menetrendjét". Ha valaki megkérdi tőlem, hogy 1860 március ötödikén délben tizenegy órakor hol volt a királyné, fellapozom jegyzeteimet és pontosan tudok felelni.

 

Hohenems grófnő Angliában

 

Corti gróf: Hónapokig voltam Angliában. Minden birtokon, ahol vadászott, minden kastélyban, ahol mint vendég megszállt. Megható volt, amikor Lord Spencer például egyik este meghívta mindazoknak a rokonait, kik a királynét személyesen ismerték. Az égő gyertyákkal díszített asztal közepén óriási ezüstserleg állt, melyben egyetlen sor tanúskodott adományozójáról: »Hohenems grófnő adománya«. (Erzsébet királyné ez alatt az álnév alatt utazott.) A vendégek között ott ült például Middleton kapitány fia, aki pontosan emlékezett arra az időre, amikor apja naponta lovagolt a vadászatokon a titokzatos királynéval. [Corti grófot valószínűleg félrevezették ebben a kérdésben, mert Bay (William George) Middletonnak csak egy lánya volt, az 1886-ban született Violet Georgina Middleton, a későbbi Mrs. Borwick. Ráadásul Erzsébet 1881-ben  utoljára Bay Middletonnal. Lord Spencer (John Spencer, a Vörös gróf – V. Earl Spencer – gyermektelen volt), aki Erzsébet királynét ismerte sem élt már ekkoriban, Corti gróf valószínűleg az ő öccsének a fiával, VII. Earl Spencerrel (Albert Edward John Spencer,1892-1975) találkozhatott, aki a nagybátyja kastélyban élt Althorpban, ahol a királyné is járt. – Káli-Rozmis Barbara]

Ferenc Szalvátor főherceg és a királyné lánya, Mária Valéria főhercegnő © Osztrák Nemzeti Könyvtár, No.: 204657-D

 

Corti gróf: Wallesee-ban, Ferenc Szalvátor főherceg [Erzsébet királyné lányának, Mária Valériának (1868-1924) a férje, Ferenc Szalvátor (1866-1939)], birtokán is voltam egy ideig. Ott is rengeteg teljesen ismeretlen anyag állt rendelkezésemre, így Erzsébet királyné levelezése leányával, Valéria főhercegnővel. Utazásairól sokszor naponta háromszor is írt a lányának: reggel, délben és este, mindig csak magyarul. Egyszer furcsa dolog történt velem. Kezembe került Erzsébet királyné egy görög levele, melyet Valéria lányának írt. Böngészem, olvasom és nem értem! Töröm a fejemet, hová lett görög tudományom? Egyszerre csak rájövök, hogy görög betűkkel magyar levelet írt.

Corti gróf: Igen, ez a magyar kérdés ... Ha tíz kötetet írnék, sem tudnám ezt a témát kimeríteni. Hónapokat töltöttem Magyarországon, az ezzel összefüggő, gazdag anyag tanulmányozása végett. Hihetetlenül érdekes volt! A sok váratlan és ismeretlen új adatok között, melyekre bukkantam, a legérdekesebb gróf Festetich Mária [Festetics Mária – akkoriban gyakran -ch-val írták], naplója. Herceg Festetich György volt olyan szíves és megengedte, hogy nagynénje naplóját és levelezését áttanulmányozzam. Festetich Mária 27 évig volt Erzsébet királyné udvarhölgye, Ferenczy Ida pedig 34 éven át. A két asszony nagyon sokat levelezett is és a legaprólékosabb részletességgel megtárgyalt mindent, ami a királyné személyével összefüggött.

 

A királyné a magyar ügyért

 

Corti gróf: Elámultam, amikor legelőször bepillantottam ebbe az anyagba! Ferenczy Ida hagyatékában például két embermagasságú nagy faládában, megtaláltam az összes újsághíreket, melyek Erzsébet királyné személyével foglalkoztak. Festetich Mária és Ferenczy Ida megbízták az egyik legnagyobb ügynökségeit, hogy gyűjtse össze, és küldje el nekik ezeket a híreket, úgyhogy mintegy összesűrítve megkaptam úgy a lelkes, mint az ellenzéki színekkel leadott híreket. A királyné életében a legérdekfeszítőbb időszak 1866-ban és 1867-ben játszódott le. Ez volt az egyetlen eset, amikor politikai kérdésekkel törődött és Ferenc Józseffel való egész levelezésében: ebből az időszakból találtam az egyetlen energikus, majdnem kemény levelet. Ez a levél a magyar ügy érdekében szállt síkra! Ha az ember, úgy mint én, ismeri ennek az asszonyi életnek minden egyes levelét, megdöbben azon a fanatikus lelkesedésen, mellyel a magyar ügyet felkarolta. A kiegyezés után saját maga mondja férjének: „A mai naptól fogva soha többé nem törődöm politikával.”

Corti gróf: Híres levelében, melyet gróf Majláthhoz [Nem azonos Majláth Jánossal (1786-1855), Erzsébet tanítójával, aki anyagi nehézségeiből kiutat nem találva, a lányával együtt a Starnbergi-tóba fullasztotta magát.], az akkori udvari kancellárhoz írt, szinte könyörög neki, hogy tárja fel a magyar kérdést őfelsége előtt a maga komolyságában „a dinasztia, a monarchia és fiam érdekében!”

Eduard von Engerth: Koronázás (részlet). A kép, amely 1872-ben készült, és egykor a budai királyi palotát díszítette. Ma a Szépművészeti Múzeum tulajdona, és a Gödöllői Királyi Kastélyban van kiállítva.

 

Ferenc József, a szerelmes lovag

 

Corti gróf: Az alatt, hogy Erzsébet királyné igaz alakját tanulmányoztam, egészen különös, ismeretlen lelki arcképek rajzolódtak le előttem mindazokról, akik körülvették. így Ferenc Józsefről is. Mindnyájan megszoktuk, hogy mindig csak az »agg uralkodót« lássuk benne és senki sem sejtheti, milyen szenvedélyes imádattal szerette feleségét élete utolsó percéig. Alig múlt el nap, hogy ne írt volna neki, és ha történetesen egyszer elmulasztja ezt, másnapi levelében »térden állva kér bocsánatot«. Ferenc József minden egyes levele nemcsak az évet és napot tünteti fel, de még az órát és percet is, amikor írta. Ezzel szemben Erzsébet királyné egyetlen levelén sincs sem a dátum, sem a hely megjelölve. Szerencsére Ferenc József, az őt jellemző pontossággal, azonnal, amikor kézhez kapta felesége egy-egy levelét, feltüntette, hol és mikor kézbesítették neki. Ezeknek a feljegyzéseknek a segítségével állapíthattam meg, hogy a királyné hol és mikor írta leveleit.

Corti gróf: Úgy látszik, Erzsébet királyné mindenkiben, aki közelébe került, mély, majdnem szenvedélyes lelkesedést keltett. Mindkét udvarhölgye, Festetich Mária grófnő és Ferenczy Ida [Ida kisnemesi származása miatt nem lehetett a királyné udvarhölgye, hivatalosan a „Őfelsége felolvasónője” titulust kapta], haláláig híven kitartott mellette, pedig mindkettőjüket sok házassági ajánlat, sok szerelmi vallomás ostromolta, és Festetich Mária naplójából megtudjuk, milyen keserves harcokat vívott önmagával és szívével. Ezekben a harcokban mindig a királyné győzedelmeskedett. Egyszer, amikor Festetich grófnőt Dolgoruki herceg akarta feleségül venni és lángoló szerelmi vallomásokkal ostromolta, a fiatal lány ingadozott, ne engedjen-e a férfinek, akit szeretett. De a királyné csak pár szót mondott: „Ne hagyjatok el...” Festetich Mária sorsa eldőlt. Ennek az »igaz« történetnek megírása közben, gyakran eszembe jutott ez a három szó, melyet Erzsébet királyné hű udvarhölgyének mondott. Talán ezek fejezték ki legjobban egész életének mélységes tragédiáját: „Ne hagyjatok el!”

Az interjú megjelent Az Est (1914-1939) című lapban 1934. november 23. (pénteken). [Az Arcanumon látható-elolvasható az újság cikke: Az Est, 1934. november (25. évfolyam, 247-270. szám) - 1934-11-23 / 264. szám]

 

Az alábbi, impresszionista festményen láthatók: Erzsébet királyné mellett (jobbra) lánya, Gizella főhercegnő, mögöttük Festetics Mária grófnő (jobbra, fehér napernyővel), mellette Limpöck bárónő (balra, idősebb hölgy), mögöttük Ferenczy Ida.

Márk Lajos: Erzsébet királyné és Gizella főhercegnő a városligeti Gerbeaud-nál (a Gerbeaud-nak is volt a világkiállítás alkalmából pavilonja a Városligetben). A kép a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának a tulajdona, és a Gödöllői Királyi Kastélyban van kiállítva.

 

A könyv díszkötésben, gazdagon illusztrálva jelent meg Révai Kiadásban. Corti gróf Erzsébet királynéról és új könyvéről tartott előadást (a Parlamenti Múzeum nagytermében), amelyről a Nemzeti Ujság 1934. november 23-ai számában olvashatuk:

Corti gróf „legutóbb megjelent könyvét az utódállamok egyikében sem fogadták olyan általános örömmel és szeretettel, mint Magyarországon, ahol a mai napig is a legmelegebben ápolja az egész nép a nagy és bájos királyné emlékezetét. Gróf Corti előadásában hangoztatta, hogy Erzsébet királyné életrajzának megírása mindeddig szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött; a legutóbbi időben azonban sikerült megbecsülhetetlen értékű forrásmunkák birtokába jutnia, így kezei közé került Ferenc József király és Erzsébet királyné magán levelezése, Mária Valéria főhercegnő érdekes naplója, Festetich grófnő és Ferenczy Ida feljegyzései, valamint körülbelül kétezer darab eredeti okirat, amelyek egytől-egyig a néhai nagy királyné életére vonatkoznak. (…) Erzsébet királyné lépten-nyomon kimutatta a magyar nemzet iránti különös nagyrabecsülését és meleg ragaszkodását. Erzsébet királyné mindvégig hűséges szószólója maradt a magyarok jogos érdekeinek. Fia, Rudolf trónörökös tragikus halála után a közszerepléstől teljesen visszavonult és innen kezdve ideje túlnyomó részét külföldön töltötte. Hűséges és szeretett magyarjai közé még egyszer eljött, 1896-ban, a millennium évében s az ünnepségek során királyi férje oldalán fogadta a lovagias magyar nemzet hódolatát. Ezután a királyné már teljesen visszavonult a világtól (…). Gróf Corti mindvégig érdekes előadását Erzsébet királyné életéből vett vetített képek egész sorával illusztrálta.” [Az Arcanumon látható-elolvasható az újság cikke: Nemzeti Ujság, 1934. november (16. évfolyam, 247-270. szám) - 1934-11-23 / 264. szám]

Corti gróf és felesége bécsi háza (a falon emléktáblával), Franziskanerplatz 1.  (Forrás: Herbert Josl)

Az interjú és a fenti idézet forrása:
A régi újságok szkennelt verziója az Arcanumon olvasható, amely folyamatosan bővülő 
adatbázisa tudományos és szakfolyóiratoknak, heti- és napilapoknak, valamint lexikonoknak és tematikus könyvgyűjteményeknek.

Nyílt hónap 2020. április 16-ig az Arcanumon! A járványügyi helyzetre való tekintettel BÁRKI böngészhet az oldalon: Részletek