2024-12-21 13:25
Jelenleg online: 64 fő
Erzsébet császárné-királyné élete
Igen kényes témát fejteget az alábbi írás: Valóban megfertőzte Ferenc József a feleségét szifilisszel, vagy ez is csak egy rosszindulatú feltételezés? Vas Viktória élő történelmi előadó alapos, forrásokkal alátámasztott írásából kiderül!
Császári látványosságok Bécsben
Káli-Rozmis Barbara írása
Érdekességek a császári család életéből
Annyira távol állnak az új Sisi sorozatok (és sok tekintetben a nemrégiben bemutatott film is) a valóságtól, hogy nem látom értelmét tételesen kielemezgetni azokat. Éppen ezért a valós személyeket és valós történelmi helyzeteket mutatom be az írásaimban és videóimban, hogy akit az igazság éredekel, ezekből tájékozódhasson. A 2021-ben kiadott és a most, 2023 őszére készülő könyvemben regényesen, mégis hitelesen (mindent hiteles forrásokkal igazolva) elevenednek meg az események a száraz tényirodalom helyett. Könyvem elnyerte az Olvasóktól az Év Könyve díjat a történelmi tényirodalom kategóriában 2022-ben.
Császári látványosságok Bécsben
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Erzsébet császárné-királyné élete
Káli-Rozmis Barbara írása
Erzsébet császárné-királyné élete
Káli-Rozmis Barbara írása
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Káli-Rozmis Barbara írása
Erzsébet császárné-királyné élete
Káli-Rozmis Barbara írása
Könyv:
Káli-Rozmis Barbara - Erzsébet királyné és a magyarok - Barátság vagy szerelem? A könyvet lektorálta: Pálinkás Patricia Zita történész. Helikon Kiadó, 2021. október 5.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Káli-Rozmis Barbara írása
Könyv:
Káli-Rozmis Barbara - Erzsébet királyné és a magyarok - Barátság vagy szerelem? A könyvet lektorálta: Pálinkás Patricia Zita történész. Helikon Kiadó, 2021. október 5.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Káli-Rozmis Barbara írása
Könyv:
Káli-Rozmis Barbara - Erzsébet királyné és a magyarok - Barátság vagy szerelem? A könyvet lektorálta: Pálinkás Patricia Zita történész. Helikon Kiadó, 2021. október 5.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Pallagi Mária történész írása
Érdekességek a császári család életéből
Káli-Rozmis Barbara írása
1897. május 4-én a párizsi dominikánusok kórházának a javára rendezett jótékony célú vásáron (Bazar de la Charité) tűz ütött ki. A hercegné igen hősiesen és önfeláldozóan viselkedett, nem akarta elhagyni a vásárt, amíg minden vele együtt dolgozó leány biztonságba ki nem jutott. Ő maga életét vesztette a tűzben. Az alábbiakban arról olvashattok, hogyan történt a katasztrófa, mik voltak/lehettek a Zsófia Sarolta hercegné utolsó szavai, és hogyan reagáltak a családtagok a szörnyű hírre.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Káli-Rozmis Barbara
Erzsébet gyermekkorától kezdve szenvedélyes és vakmerő lovas volt, minél nehezebb volt a terep, annál jobban élvezte a vágtázást. Akár egy egész napot is képes volt lóháton eltölteni. Különösen az angol stílusú falkavadászatokat kedvelte, mivel azok veszélyesebbek és izgalmasabbak voltak. (...) Az 1860-as évek végén és a ’70-es években ő tette Gödöllőt a lovas sportok magyarországi központjává: vadászatokat, versenyeket, bemutatókat és lóugratásokat rendeztek a településen.
Erzsébet császárné-királyné élete
Meyer Beatrix történész
Amikor 1853 augusztusában Ferenc József osztrák császár eljegyezte Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegkisasszonyt, nem sokat tudott a gyereklány-ara jövendő férjének országának lakóiról – úgy mint sok minden másról sem, amit egy koronás uralkodó feleségétől elvártak volna. Az uralkodó jövendő hitveseként meg kellett ismerkednie vőlegénye országának történelmével és politikájával is. Ezen célból kérte fel apja, Miksa bajorországi herceg, az akkor 67 éves Majláth János történészt, hogy adjon Erzsébet leányának órákat.
Érdekességek a császári család életéből
Pallagi Mária történész írása
Mária Valéria édesanyjához, Gödöllőn írt születésnapi köszöntői (december 24-ére): „Édes Mamám! Elérzékenyülve üdvözlöm / e napot, melyen a legkedvesebb anya / születése évfordulóját ünnepeljük. – Sokan, / sokan emlékeznek meg e napon az én / édes Mamámról; de szeretőbb szív nem / közeledik szerencse-kivánataival, mint hű / és hálás leánya szive! Buzgóbb ima nem / száll ég felé mint az, melyet én leborulva / emelek: hogy mindnyájunk örömére és / boldogságára Isten áldása őrködjék kedves / Anyám fölött! – Valeria / Gödöllő, december 23. 1878.”
Érdekességek a császári család életéből
Pallagi Mária történész írása
Mária Valéria főhercegnő és családja wallseei karácsonyáról írt Pallagi Mária, akinek ezt a történetet Mária Valéria főhercegnő dédunokája, Erzsébet királyné szépunokája, Leopold Altenburg ajándékozta.
Érdekességek a császári család életéből
Az “Erzsébet királyné exkluzív” néven indult új platformon hozzáférést biztosítunk egyes előadásaim hanganyagaihoz, nézhettek új, érdekes videókat, előadásokat, valamint eddig nem publikált, írásaimat teszem közzé. Ahogyan tőlem már megszokhattátok, főként olyan érdekességeket és exkluzív információt fogok megosztani a királynéval és a családjával, kíséretével kapcsolatban ezen az új platformon (is), amelyeket eddig még nem, vagy nem teljességében, illetve nem ilyen formában és értelmezésben ismerhettetek meg. A csatornáról itt: Erzsébet királyné Exkluzív
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Árpádföldi Zsuzsanna írása
Magyarországon kezdetben a Budai Várban töltött el sok időt Sisi, és tudjuk Mária Valéria is itt született, egyrészt ezért is nevezték „magyar királylánynak”. Barátnőmmel elindultunk a Budai Várba, hogy meglátogassuk Sisi törzshelyét, ahol azt a bizonyos Ruszwurm krémest lehet kapni, amiért Sisi is odajárt.
Erzsébet császárné-királyné élete
Káli-Rozmis Barbara
1867. június 8-án Ferenc Józsefet Magyarország királyává, Erzsébetet pedig királynéjává koronázták a budai Mátyás-templomban. Amikor június 6-án a királynét hivatalosan is felkérték, hogy engedje meg magát megkoronáztatni, így válaszolt - természetesen magyarul: „Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, mely saját forró óhajtásommal találkozik, s áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos perczet megérnem engedte.”
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Káli-Rozmis Barbara írása
Érdekességek a császári család életéből
Káli-Rozmis Barbara írása
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Káli-Rozmis Barbara
Hogyan írjuk helyesen a királyné becenevét? Milyen bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre Erzsébet nevének helyes leírására? Hogyan nevezte őt Ferenc József (milyen beceneveken), és hogyan hívta még saját magát a királyné? Elképzelhető-e, hogy nem Sisi, hanem Lisi vagy Lizi volt a beceneve? És miért erőltetik annyira a hosszú -s-es írásmódot ("Sissit")?
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
1934 novemberében báró Doblhoff Lily interjút készített Corti Egon Cäsar gróffal (1886-1953), Erzsébet királyné életrajzának megírójával. Az interjú Az Est (1914-1939) című lapban jelent meg 1934. november 23-án, pénteken. Gróf Corti Egon Cäsar egyike volt Erzsébet királyné első életrajzíróinak – ő volt az, aki elsőként férhetett hozzá és használhatott fel eredeti dokumentumokat. A császárné életrajzát (Elisabeth, die seltsame Frau) 1934-ben publikálta németül; a könyv magyar fordítása egy évvel később Erzsébet címmel (Révai Kiadás, 1935) jelent meg.
Érdekességek a császári család életéből
Káli-Rozmis Barbara
A hatalmas fenyőfa „színes viaszgyertyákkal, szalagokkal, rózsákkal zászlókkal és az udvari cukrászat legfinomabb készítményeivel” volt feldíszítve, és a királyné szalonjában volt felállítva, amelynek majdnem a tetejéig ért. A karácsonyfa egy mohából „és virágból készült mesterséges dombból” emelkedett ki, fölötte „szabadon” egy angyal lebegett. Az ajándékokat a fa közelében álló, „fehér abroszszal borított asztalon” helyezték el. A cukrászdíszeket a fára Kugler Henrik, udvari cukrász készítette.
Erzsébet császárné-királyné élete
„Nos, utolérte, ahogy mindig is kívánta, gyorsan, fájdalommentesen és különféle orvosi tanács és az övéi iránt érzett aggodalmakkal terhes napok nélkül… ’és ha egyszer meg kell halnom, fektessetek a tenger mellé’, énekelte egykor. Igaz, nem a tenger mellett, de a kék Genfi-tó mellett történt. – ’Teljesen a tenger színe, a tengeré’, mondogatta még pénteken Sztáray Irmának [Erzsébet királyné magyar udvarhölgye]” – írja naplójába Mária Valéria (Erzsébet és Ferenc József negyedik gyermeke) másfél héttel azután, hogy édesanyját egy olasz anarchista szíven szúrta.
Császári látványosságok Bécsben
A Belvedere Palotát a világ legjelentősebb múzeumai között tartják számon, és egyben az egyik legelső nyilvános múzeum is. 1776-ban Mária Terézia és a fia, a későbbi II. József úgy döntöttek, hogy a felvilágosult abszolutizmus jegyében a császári kollekció gyűjteményét megnyitják a tömegek számára.
VIENNA - Hofburg, Schönbrunn Palace, Hermes Villa
A Schönbrunni-kastély mellett, annak határain belül található Császári Hintómúzeum, amely 1700-tól 1918-ig enged betekintést a bécsi udvari életbe annak a szertartásait és utazási módjait bemutatva. A kiállítás során különös figyelem fordítódik Erzsébet császárné-királynéra. A világ sok részén még csak nem is hallottak róla! A múzeum kurátorai úgy vélik, a legjobb módja annak, hogy közelebb hozzák a tengerentúli emberekhez Erzsébet (1837-1898) személyét és bemutassák azt, mit jelentett és jelent ma is számunkra ő, az az, hogy sorsát az egész világ által ismert és szeretett Lady Diana Spencer (1961-1997) életével állítják párhuzamba.
Érdekességek a császári család életéből
130 évvel ezelőtt, 1889. január 30-án délelőtt Ferenc József császár ruganyos léptekkel sétált be felesége, Erzsébet lakosztályába, és onnan lehajtott fejjel, összetörten távozott. A mayerlingi tragédia felkészületlenül érte a császári családot. A koronaherceget 1889. január 30-án Vetsera Mária bárónő társaságában holtan találják a mayerlingi vadászkastélyban. A hivatalos verzió szerint a főherceg pillanatnyi elmezavarában kettős öngyilkosságot követett el: előbb Máriát, majd önmagát lőtte fejbe. A tragédiát számos homályos és ellentmondásos részlet lengi be még ma is. Kettős öngyilkosság? Gyilkosság? Összeesküvés? Vagy valami egészen más történt?
Gödöllői Királyi Kastély
Az alábbi írásból megtudhatjátok, hol volt berendezve Erzsébet királyné fürdőszobája a Gödöllői Királyi Kastélyban, a hálószobájában pontosan hol volt felállítva az az egyszerű vaságy, amelyen aludt, valamint azt is, hogy Sisi emeleti lakosztályát a földszintivel nemcsak a Schönbrunni Kastélyban, hanem a Királyi Kastélyban is csigalépcső kapcsolta össze egymással. Amikor legközelebb jártok a kastélyban, az alábbi leírás alapján ti is megpróbálhatjátok beazonosítani a királyné lakosztályában sétálgatva, hol lehetett berendezve az egykori fürdőszoba, és hol állhatott a vaságy.
Érdekességek a császári család életéből
A hofburgi adventi időszakok és karácsonyok kapcsán nehéz szeretetteljes légkörről írni, azonban van néhány kedves jelenet, amely arról árulkodik, hogy időnként megtörtént a családtagok egymásra találása. Most három megindító, bensőséges jelenetről fogok beszámolni, amelyek akármennyire kedvesek is, talán még inkább erősítik azt, hogy érzelmileg mennyire távolik, „elérhetetlenek” vagy „ritkán elérhetők” voltak egymás számára a családtagok.
ESEMÉNYEK ÉS KIÁLLÍTÁSOK
Adventi Kastélynapok és karácsony a Gödöllői Királyi Kastélyban
Az esztendő legbensőségesebb időszakában újra ünneplőt öltött a Gödöllői Királyi Kastély, Magyarország első, Versailles után a világ második legnagyobb barokk épületegyüttese. A királyi család az 1870-es években a legkisebb gyermek, Mária Valéria kedvéért szívesen töltötte a karácsonyt (amikor Erzsébet születésnapját is ünnepelték – december 24.) Gödöllőn. Ezt a korszakot megidézve a kastély széleskörű családi programkínálattal és gazdag látnivalóval várja a gyerekeket és a felnőtteket.
Erzsébet királyné – Sisi
Brigitte Hamman történészt a mai napig Erzsébet királyné egyik legnagyobb kutatójának tartom annak ellenére (is), hogy jó néhány általa állított „tény” ma már az újabb kutatások tükrében elavultnak tekinthető. A 2018. november 25-én a Stefánia Palotában egy reprezentatív program keretén belül megtartott előadásomban kitértem azzal a fényképpel kapcsolatos érdekességekre és legújabb kutatásra is, amelyet Hamann az 1980-as évek elején kiadott, Erzsébet királyné című bibliográfiája képanyagában publikált. Ezzel a fotóval kapcsolatos információt, annak ellenére, hogy a történésznő maga is, már sok évvel ezelőtt megcáfolta, minden újabb kiadás változtatás nélkül közölte.
Erzsébet császárné-királyné élete
Az, hogy Erzsébetet egy olasz anarchista meggyilkolta (szíven szúrta) 1898. szeptember 10-én, döbbenetet váltott ki az emberekben, és jelentősen hozzájárult a Sisi-mítosz kialakulásához.
Mi, magyarok legendákat és patetikus történeteket szőttünk róla még életében. Erzsébetet, habár Habsburg-feleség volt, igazán magyar királynénknak tarthatjuk. Mielőtt bárkinek bármi kétsége felmerülne afelől, hogy igazán, szívében magyarnak tekinthetjük-e egy osztrák uralkodó német származású feleségét, hadd hívjam fel az olvasó figyelmét néhány érdekes tényre.
Gödöllői Királyi Kastély
A koronázást hatalmas előkészületek előzték meg. Bécsből napi rendszereséggel hajóval szállították a Dunán a Budai Várba az udvartartás számára és a díszceremóniára előkészített dolgokat, nemcsak kisebb tárgyakat (mint például a szőnyegek és az étkészletek), hanem egészen nagy dolgokat, díszhintókat és a hátaslovakat is. A koronázás előtt, szintén a hagyományoknak eleget téve a királyné saját kezűleg javította ki a koronázási palástot férje számára. A koronázási ceremóniákat négy naposra tervezték, és annyira bonyolultra sikerültek, hogy részletes főpróbát kellett tartani, természetesen Erzsébet és Ferenc József részvételével.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Manapság időnként feltűnik egy-egy újságcikkben az a „gondolat”, hogy Erzsébet a nőkhöz vonzódott. Az alábbi írás azért született, hogy ezt a feltételezést megvizsgálja, és az állítást, miszerint királynénk szerette a szép nőket, egy mélyebb szinten járja körül. Erzsébet két magyar bizalmasához fűződő kapcsolatát kívánom bemutatni az alábbiakban. Tudjuk, hogy a királyné vonzódott a magyar nőkhöz, hiszen társalkodónőt és udvarhölgyeket is innen választott magának, akik nemcsak Bécsbe, de az utazásaira is elkísérték. Első magyar bizalmasa Hunyady Lili grófnő volt, néhány évvel később ismerte meg Ferenczy Ida nemeskisasszonyt, akivel egy életre szóló szoros barátságot kötött.
Császári látványosságok Bécsben
A császári lakosztályok a Schönbrunni Kastélyban
Erzsébet menyasszonyként, 1854 április végén érkezett a Schönbrunni Kastélyban, ez volt az első hely, ahol Bécsben tartózkodott. A császár maga nyitotta ki a hintó ajtaját, amelyben imádott Sisije utazott, majd szintén ő vezette be a pompás nyári rezidenciába. Ezután az úgynevezett „nagy szalonban” egy szigorú ceremónia keretében mutatták be a leendő császárnénak az udvarhölgyeket, többek között az idős Esterházy Vincéné, Liechtenstein Zsófia hercegnőt, aki Ferenc József anyjának bizalmasa volt...
A SISSI-trilógia
Ernst Marischka Sissi című filmje az ötvenes évek ausztriai közízlésének egyfajta lenyomata. A negédes trilógia célja az, hogy elfeledtesse a második világháború borzalmait, és helyette egy távolabbi múltba repítse a nézőket. A Sissi első részét 1955. december 22-én kezdték el vetíteni az osztrák mozik. A Magyarországon is kultikusan kedvelt filmtrilógia minden karácsonykor feltűnik valamelyik tévécsatornán, akaratlanul is megemlékezve Erzsébet születésnapjáról. A bajor hercegnő 1837. december 24-én látta meg a napvilágot, így kiszámolhatjuk, hogy a császárral való találkozás időpontjában, 1853. augusztusában még csak alig több mint tizenöt és fél éves volt.
Gödöllői Királyi Kastély
Fénykora, pusztulása és helyreállítása II. rész
(...) A kastély életében egyre sötétebb időszakok következtek. Az orosz csapatok hadikórházat rendeztek be itt, és mindent eltüzeltek, amire nem volt szükségük. A még megmaradt értékeket és műtárgyakat ők vagy a lakosság elhordta. Nemcsak a mozdítható értékek estek áldozatul az orosz megszállásnak, hanem a díszes ajtók, kályhák és csillárok is. Az orosz csapatok mindent eltüzeltek, amire nem volt szükségük.1948-ban katonai raktárbázist és szükséglakásokat alakítottak ki a kastélyban, 1957-ben pedig egy szociális otthont létesítettek.
Erzsébet császárné-királyné élete
Erzsébet tudatosan is készült arra, hogy idősebb korában még jobban kerüli a nyilvánosságot és rejti el az arcát. Harmincas évei elejétől nem engedte magát lefényképezni, és hamarosan már a festőknek sem állt modellt. Fia halálát megelőzően tette a következő kijelentést: „Amint érzem, hogy öregszem, teljesen visszavonulok majd a világtól. Nincs annál szörnyűbb, mint ha az ember fokozatosan múmiává válik, és mégsem akar elbúcsúzni az ifjúságtól, s mint valami kifestett lárva szaladgál - pfuj! Lehet, hogy később mindig elfátyolozom majd magam, és még a legközvetlenebb környezetem sem pillanthatja meg többé az arcomat.”
Erzsébet császárné-királyné élete
Erzsébet egészen fiatal korától kezdve bárhol is megjelent, a figyelem középpontjába került. A császárné még a negyvenes éveiben is csodálatos, fenséges és megközelíthetetlen tüneménynek számított a bálokon. Külsejére igencsak híú volt, így nagyon foglalkoztatta, mit gondolnak róla az emberek, hány évesnek tartják, szépnek találják-e őt. Ez a kíváncsiság odáig vitte őt 1874 farsangi időszakában, hogy húshagyókedden pazar álruhában és arcát, nyakát, haját maszk mögé rejtve, sűrűn elfátyolozva elment egy maszkabálra...
Erzsébet császárné-királyné élete
Akármilyen fényesek és szertartásosak voltak az esküvői események, még a császár anyja, Zsófia főhercegné sem tartotta helyesnek, hogy ugyanez folytatódjon a hálószobába vezető úton is. Erzsébet még csak tizenöt és fél éves volt, amikor a császár eljegyezte. Tetszett neki Ferenc József, viszont rettegett a császárnéi kötelezettségektől. Az eljegyzés előtt még csak néhány napja ismerték egymást, és habár a császár egy életre szólóan szerelmes lett Erzsébetbe, és a legelhivatottabb csodálójává vált, kérdés, hogy a fiatal Sisi esetében mennyire lehetett szerelemről beszélni. Ez az írás erre a kérdésre is keresi a válaszokat a császárné versein és visszaemlékezésein keresztül.
Erzsébet császárné-királyné élete
A tizenöt és fél éves Erzsébet és a huszonhárom éves Ferenc József találkozására a felkapott üdülőhelyen, Bad Ischlben került sor 1853. augusztus 16-án. Zsófia főhercegné fia számára bajorországi testvére, Ludovika idősebb lányát szemelte ki menyasszonynak. Ludovika lelkes, Helén nem kevésbé. Heteken keresztül dolgoznak a szabók és varrónők, hogy felkészítsék az idősebb nővért a bécsi fényes fogadásokra...
Egy olyan szerelmi történet következik, amelyet sokan ismernek, vagy mégsem? Mi volt az első benyomása Ferenc Józsefnek a kis Erzsébetről? Szerette Sisi a császárt? Mi van a tündérmese hátterében?
ESEMÉNYEK ÉS KIÁLLÍTÁSOK
Kiemelt témájú kiállítás a császári lakosztályok audiencia-várótermében
2017-ben van az Osztrák-Magyar Monarchia alapításának, valamint Ferenc József és Erzsébet budapesti megkoronázásának 150. évfordulója. Erre emlékezve 2017. június 23-tól a bécsi Hofburgban, a császári lakosztályok audiencia-várótermében egy kiemelt témájú, „Erzsébet - Sisi és a magyarok” kiállítást a császári pár Magyarországhoz fűződő viszonyának szentelnek.
Császári látványosságok Bécsben
A bécsi Lainzi Vadaspark egykor a Habsburg család vadászterülete volt, a XI. század óta híres remek vadállományáról. Ferenc József 1881 nyarán döntötte el, hogy még egy rezidenciát épít Bécsben, mégpedig a vadaspark területén. A Hofburg volt a mindenkori császári család hivatalos “téli” rezidenciája, a Schönbrunni Kastély pedig a hivatalos “nyári”. A császár most egy olyan házat akart, amely kötetlenebb, barátságosabb, mégis a fővárosban van, ráadásul nem messze az előbb említett két rezidenciától.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
A koronázást hatalmas előkészületek előzték meg. Bécsből napi rendszereséggel hajóval szállították a Dunán a Budai Várba az udvartartás számára és a díszceremóniára előkészített dolgokat, nemcsak kisebb tárgyakat (mint például a szőnyegek és az étkészletek), hanem egészen nagy dolgokat, díszhintókat és a hátaslovakat is. A koronázási ceremóniákat négy naposra tervezték, és annyira bonyolultra sikerültek, hogy részletes főpróbát kellett tartani, természetesen Erzsébet és Ferenc József részvételével. Erzsébet, szokásától ellentétben nagyon készült a magyar koronázási ceremóniára, még a főpróbát is élvezte (tudjuk, mennyire nem szerette a reprezentációt, ez most mégsem esett nehezére).
ESEMÉNYEK ÉS KIÁLLÍTÁSOK
A Nagytétényi Kastélyban évről-évre megrendezett virágkötészeti kiállítás kompozícióit idén - a kiegyezés 150. évfordulójának évében - Erzsébet királyné kedvenc virága, az ibolya ihleti. VIRÁGKÖTŐK, VIRÁGKERESKEDŐ VÁLLALKOZÓK MAGYARORSZÁGI SZAKMAI EGYESÜLETÉNEK tagjai által készített virágdekorációkat két napon át láthatja a közönség a Nagytétényi Kastély termeiben.
Néhány szó a kiegyezésről – 150 évvel ezelőtt történt…
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Erzsébet azt mondta Jókai Mórnak 1873-ban Magyarországról, hogy itt örökké szabadnak érzi magát az ember. Azóta is gyakran idézik ezt a mondatát. A magyarok ebből azt szűrték le, hogy Erzsébet rajong az országért és értük. Ma már elfogulatlanabbul vizsgálják ezt a kijelentését, és odatesznek egy kérdőjelet is melléje: vajon tényleg Magyarországért rajongott-e a királyné?
Ellátogattam Gödöllőre, hogy utána járjak néhány mendemondának, és megismerjem a legendás királyné igazi arcát. Megkértem Rimóczi Gábort, a Gödöllői Királyi Kastély tárlatvezetőjét, hogy legyen ebben a segítségemre.
Érdekességek a császári család életéből
Nem volt fárasztó az a nap, tulajdonképpen semmi sem történt. Órákkal ezelőtt visszavonult a hálószobájába, egyedül akart lenni. A fáradtságra hivatkozott, ami ismét jó ürügynek bizonyult ahhoz, hogy otthagyhassa azokat, akik nagyon szerették. Maga sem értette, miért volt megint szomorú. Újra és újra megnézte magát a nagy, fakeretes tükörben: nehezen tudott beletörődni ismét gömbölyödő pocakjába. Nem akart még egy gyereket, az előzőkkel sem sokat törődött, és dühös lett, ha ezt valaki a szemére vetette.
Érdekességek a császári család életéből
A nagycsütörtöki lábmosás - a császárnéval vagy nélküle
A kötelességtudó Ferenc József császár kiemelten fontosnak tartott a nagycsütörtöki lábmosás szertartását. Ahogyan Jézus Krisztus megmosta a tizenkét tanítvány lábát, császár és a császárné az egyik legnagyobb keresztény ünnep, húsvét alkalmából, ugyanezt cselekedte Bécs legidősebbjeivel. A szigorú katolikus hit szerint élő Ferenc József utasítására a megbízottak végigjárták a szegényházakat, és kiválasztották Bécs városának tizenkét legidősebb és legszegényebb asszonyát és férfiúját. A tizenkettes szám a tizenkét apostolt jelképezte.
ESEMÉNYEK ÉS KIÁLLÍTÁSOK
Erzsébet királyné alakját már életében is kultusz és szeretet övezte Magyarországon, amely a halálával tovább fokozódott, és az azóta eltelt több mint egy évszázaddal sem csökkent. Bármilyen meglepő ez nekünk, magyaroknak, Európa-szerte életében nem váltott ki akkora érdeklődést és csodálatot, mint tragikus halála után. A bécsi Sisi Múzeum 1994 óta várja Erzsébet császárné és királyné, közismert nevén Sisi, rajongóit és az érdeklődőket. Ma több mint háromszáz kiállított darabbal büszkélkedhet, amelyek közül 280 eredeti, Sisi személyes használatában álló emléktárgy, köztük legyezők, kesztyűk, napernyők, ékszereinek reprodukciói és egyéb értékes használati tárgyak.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Erzsébet császárné betegesen vigyázott karcsú vonalaira, azonban időnként, ha jó társaságban volt (például testvérei körében) nagyon szeretett enni, a desszerteket pedig különösen kedvelte. Udvarhölgye, Sztáray Irma grófnő szerint a császárné igenis képes volt hatalmas mennyiségű ételt jó étvággyal elfogyasztani. Ezt tette közvetlenül a halálát megelőző napon is, amelynek menüsora máig megőrződött. Mielőtt a genfi Beau Rivage Hotelt elhagyta, csendben, lassan elfogyasztott egy csésze friss tejet, amelyet annyira szeretett. Ez volt az utolsó tápláléka.
Érdekességek a császári család életéből
A Mária Zsófiát elszakították szerelmétől, Armand gróftól. Az trónfosztott nápolyi-szicíliai királyné egy augsburgi kolostorban hozta világra ikerlányait, akiket születésük után azonnal elszakítottak tőle, majd visszatért családjához Possenhofenbe. A rokonok tanácsát megfogadva bevallott mindent a férjének, aki megbocsátott neki. Ezután még egy ideig a családi kastélyban időzött, itt látogatta meg császári nővére, Erzsébet is. A császárné állítólag egy ajándékkal is kedveskedett húgának, ami férjével közös otthonában várta Máriát Rómában, ahol a királyi pár országuk elvesztése után élt…
A SISSI-trilógia
“Azt hiszem, a leendő császárnénkkal táncoltam!”
A bált augusztus 17-én, Ferenc 23. születésnapjának előestéjén (és nem aznap, mint a filmben) rendezték meg. Sisi eredetileg ugyanúgy, mint a mozivásznon, nem vett volna részt rajta, de valójában nem Zsófia, hanem a császár kérésére hívták őt meg. Helén valójában is csodaszép fehér selyemruhát viselt, amelyen sokat dolgoztak a possenhofeni varrónők. Sisi ruhája a nővéréénél sokkal szerényebb volt. Élénken magunk elé képzelhetjük a filmbéli jelenetet, amikor Sissi világoskék, csillogó díszítésekkel ellátott báli ruhában, loknikban lelógó hajában gyémánt nyíllal belibben a bálterembe Ferenc József legnagyobb meglepetésére.
Gödöllői Királyi Kastély
Fénykora, pusztulása és helyreállítása
A Gödöllői Királyi Kastély, eredeti nevén Grassalkovich-kastély, Európa második fennmaradt legnagyobb barokk épületegyüttese. Ma nemcsak múzeumával, hanem színes és érdekes kulturális programkínálatával várja a látogatókat. A legendásan szép Erzsébet királyné több mint kétezer éjszakát töltött az épületegyüttesben, amely 1867-től lett a királyi család pihenő rezidenciája. A kastély története nemcsak hozzájuk kötődik, így a múzeum a királyi időszak mellett az előző tulajdonosoknak, az építtető Grassalkovichoknak állít emléket korhűen berendezett termeivel, és betekintést enged a magyar barokk nemesi világába is.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
A fiatal császárné ruhatára
Nem szép dolog minden idők leggyönyörűbb és legbájosabb császárnéjának a hozományát és a kelengyéjét, amelyek ráadásul bécsi mértékkel mérve szegényesnek számítottak, kitárgyalni, de érdekességként és összehasonlítás végett mindenképpen érdemes szót ejteni róla. Ezáltal betekintést nyerhetünk a bécsi udvari arisztokrácia hölgyeinek világába is, akik oly megvetéssel szemlélték az ifjú bajor hercegkisasszonyt, és a fiatal császárnét. Ez Erzsébet későbbi életére is kihatással volt, és örökre megpecsételte a viszonyát a császárvárossal...
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Sokan megjegyzik, hogy azért nem mosolyog Erzsébet a róla készült legtöbb fényképen vagy festményen, mert boldogtalan volt. Mielőtt bárki lélekelemző következtetéseket vonna le királynénk a képeken látható arckifejezéséből, érdemes egy-egy pillantást vetni a felső- és középosztálybeliek korabeli (vagy a megelőző évszázadokban készült) képeire. Nem sok embert látunk rajtuk mosolyogni.
A fotóalanynak hosszabb ideig kellett mozdulatlanul állnia, különben homályos lett volna a róla készült kép; a semleges arckifejezést pedig könnyebb volt fenntartani. Az igazság azonban mélyebb szinten keresendő.
Császári látványosságok Bécsben
Mária Ludovika magyar királyné
A köztudattal ellentétben nem Sisi volt az, aki a Hofburg első fürdőszobáját építtette. Egy 1826-os leltári feljegyzésben olvasható, hogy újjáépítették II. Ferenc császár harmadik feleségének, a politikai életben aktív részvételt vállaló Mária Ludovika osztrák császárnénak és magyar királynénak 1810-12 környékén elkészült fürdőszobáját. Mária Ludovikáról, Mária Terézia császárnő francia származású unokájáról csak nagyon keveset tudunk, mi, magyarok, de érdemes néhány szót ejtenünk róla.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Sisi főleg az 1860-as évektől kezdve kedvelte nagyon a fekete-fehér színkombinációt, amit több róla készült festményen és fényképen is megfigyelhetünk. Ez a színösszeállítás a koronázási ruhájánál is feltűnő: „az ezüstfonallal, virágmintákkal gazdagon hímzett fehér selyemszoknyát, áttetsző fátylat és kötényt, valamint a fehér csipkeujjas, dús gyöngyfűzéssel díszített fekete bársonyderekat" a párizsi szabó, Worth készítette el neki (F.Dózsa). Királynénk a fekete-fehér koronázási ruhájában lenyűgöző volt, szépsége és személyisége felül múlt mindent és mindenkit, ahol csak megjelent.
Erzsébet császárné-királyné élete
Az ifjú pár az esküvője előtti napokat és a laxenburgi mézeshetek utáni hónapokat a császári család nyári rezidenciáján, Schönbrunnban töltötte. A közös hálószobát - itt és más otthonukban is – csak a házasságuk első néhány évében használták. Zsófia, az első gyermekük az esküvő utáni évben, 1855-ben született meg (azonban kétévesen vérhasban meghalt Budán). Erzsébetnek ezután két gyermeke született: Gizella (1856) és a trónörökös, Rudolf (1858). Sisi igazán boldog volt, amikor a kezében tarthatta az első gyermekét. Többé nem érezte magát magányosnak, a depressziója tovatűnt. Az öröm és kiegyensúlyozottság azonban nem tartott sokáig, mivel Zsófia elszakította tőle a kicsit...
Érdekességek a császári család életéből
Ferenc József Schönbrunnban született 1830. augusztus 18-án Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné legidősebb gyermekeként. Anyja, aki Ferenc trónra lépése után is jelentős szerepet töltött be a birodalomban, mintegy titkos császárnőként kormányozva azt, kisgyermek korától uralkodói szerepére készítette fel a fiát. 1848. december 2-án, 18 évesen lett egy, akkorra már több mint hatszáz éven át uralkodó dinasztiának utolsó előtti uralkodója (IV. Károly követte a trónon, aki 1916. november 21-től - 1918. november 13-ig uralkodott). Ő volt az, aki belevezette az Osztrák-Magyar Monarchiát az I. Világháborúba, ezzel megbecsételve a birodalom sorsát is.
Erzsébet császárné-királyné élete
Akármilyen fényesek és szertartásosak voltak az esküvői események, még a császár anyja, Zsófia főhercegné sem tartotta helyesnek, hogy ugyanez folytatódjon a hálószobába vezető úton is - habár a formalitás és a protokoll, ami a nászéjszakát illeti, a XIX. század közepének európai királyi udvaraiban még divat volt. A menyasszony Sisit az új lakosztályába a késő esti ünnepi vacsora után csupán anyósa és anyja, Ludovika kísérte be, majd magára hagyták.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Sokan felteszik nekem a kérdést: "De hát nem Sissinek írják? Hiszen mindenütt így látni." Igaz, sok helyen olvasható így hazánkban és a világ különböző tájain, de a komolyabb szakirodalmak valamiért mégis Sisiként írják le... Ezenkívül a császárné (és nem Sisi és nem Erzsébet) “hazájában”, Ausztriában szintén egy s-sel és i-vel írják: „Sisi” (Például a bécsi Sisi Múzeum)
Császári látványosságok Bécsben
Az udvari élet valamelyest kötetlenebb volt Schönbrunnban mint a Hofburgban, azonban itt is szigorú szabályok határozták meg a mindennapokat. A Schönbrunni Kastély amellett, hogy a császári család nyári rezidenciájául szolgált, reprezentatív célokat is betöltött. Jól tükrözi eme kettős funkciót a fényűző, nagyszabású termek és a visszafogott eleganciával berendezett császári magánlakosztályok eltérő stílusa. (...) Erzsébet egészen fiatal korától kezdve, bárhol is megjelent, a figyelem középpontjába került.
Érdekességek a császári család életéből
Mária Zsófia Amália bajor hercegnő, Nápolyi királyné (1841. október 4. – 1925. január 19.) - 1. rész
Egy házasság története, amelyet csak tíz évvel az esküvő után háltak el, időközben a fiatal feleségnek mégis ikrei születtek... Persze, csak titokban.
Erzsébet császárné-királyné élete
Sokan tényként kezelik azt, hogy Erzsébet osztrák császárné-magyar királyné és a Habsburgok ellen lázadó Andrássy Gyula gróf, az 1848-as forradalmár, majd "szép akasztott" között szerelem szövődött. Néhányan még azt is tudni vélik, hogy Sisi negyedik gyermeke, a Magyarországon született Mária Valéria valójában nem Ferenc József császár, hanem Andrássy Gyula gróf lánya volt. Pletykák a bécsi Burgban is keringtek a szép akasztott és a császárné kapcsolatáról. Sokan azzal a mondással kívánják igazolni állításukat, hogy „nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”. De vajon volt ezeknek a mendemondáknak bármi alapja?
Erzsébet császárné-királyné élete
Nem sokkal később lépteket hallottam. Gyorsan hátráltam, de már késő volt. Ott állt előttem szőrmével szegett sötétkék lovaglóruhában, amely úgy állt magas, karcsú testén, mintha ráöntötték volna. Fején alacsony cilinder ült, vastag lovaglókesztyűvel borított kezében fehér csipkelegyezőt tartott. Mélyen meghajoltam. Nem mertem felnézni. Éreztem, ahogy az arcom egyre vörösebb és vörösebb lesz a szégyentől. Zavarodottságomban a regény kiesett a kezemből. Fél percig nem mondott semmit, majd csendesen megszólalt:
Erzsébet császárné-királyné élete
Mindhárman gyászruhát viseltek egy nagynéni halála miatt, és mivel a világos ruháik a lemaradt kocsiban voltak, nem tudtak átöltözni a császárral való találkozás előtt. Az egyszerű, magasan zárt fekete ruha állítólag nagyon jól állt Sisin, Nenén viszont egyáltalán nem - az idősebb nővér szigorúnak látszott a gyászruhájában (Hamann, 25).
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Erzsébet minden kétséget kizáróan imádta a kutyáit, akik a kastélyban is követték a gazdájukat. Kedvenceiről még külön portrékat is készíttetett, legtöbbet az ír farkaskutyáról. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy többször kapták őt lencsevégre egy-egy kutyájával, mint a szűkebb családjával. (Még a testvéreivel is többet engedte magát lefényképezni, mint a férjével vagy a gyermekeivel.) Egyik kedvenc fajtája az ír farkas volt, amelyből az első kölyköt Viktória királynőtől kapta ajándékba.
Erzsébet császárné-királyné élete
A császár a legtöbb esetben nagyvonalúan és tapintatosan viselkedett a feleségével. Kérdés azonban, hogy a tapasztalt grófnőkön nevelkedett Ferenc Józsefnek mennyi gyengédséget sikerült átadnia az érzékeny és tapasztalatlan, még gyermek Sisinek. Valószínűleg nem sokat, mert Erzsébet sem a házasságának korai szakaszában, sem később nem szerette meg a testi kapcsolatot.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
A kiállítás anyagáról kiadott könyv (Katrin Unterreiner: Sisi - Myth and Truth) feltárja előttünk, hogy ironikus módon a Sissi-filmek főhősét alakító Romy Schneider apai nagymamája, Rosa Albach-Retty (aki szintén színésznő volt) kezdte el terjeszteni azt a pletykát, miszerint az idősödő Erzsébetnek műfogsora volt.
Gödöllői Királyi Kastély
Ferenc József lakosztályát a díszterem egyik, Erzsébetét pedig a másik, a lovarda felőli, napfényes oldalán helyezték el. Sisi Mária Terézia egykori vendégszobáját hálószobaként használta. Emeleti lakosztálya négy szobából állt, és saját lépcsősor kapcsolta össze földszinti három szalonjával.
ESEMÉNYEK ÉS KIÁLLÍTÁSOK
Tegnap 76 éves korában elhunyt Brigitte Hamann német történész. A Derstandard.at című német online újság 2016. október 4-én, este fél tízkor tette publikussá a hírt.
Gödöllői Királyi Kastély
Az 1867-es koronázás alkalmából a magyar állam megvásárolta, és a királyi családnak adta a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, remélve, hogy a királyi pár többet időzik majd hazánkban. Tudták, hogy Erzsébet már kiszemelte magának, amikor először járt Gödöllőn egy évvel azelőtt: A kastély lovardájában hadikórházat rendeztek be a königgrätzi csata után (königgrätzi csata: 1866. július 3.), és ide látogatott el a királyné. Mondta is a férjének, Ferenc József császárnak, hogy nagyon szeretné megvásárolni az addigra már felújítandó állapotúvá vált kastélyt és a birtokot, azonban a király a (porosz-osztrák) háború utáni költségvetésből nem tudta feleségének teljesíteni eme óhaját.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Erzsébet gyerekkorától kezdve szenvedett különféle betegségekben, amelyek egy jelentős része lelki eredetű volt. Sokan ma úgy gondolják, hogy Sisi mindig szomorú és boldogtalan volt. Valóban az volt? Eme kérdés megválaszolása sok oldalt vehetne igénybe. Ahhoz, hogy valamivel rövidebb választ adhassunk, beszéljünk a császárné "súlyos tüdőbetegségéről".
Erzsébet császárné-királyné élete
„Alighogy megjött /Zsófia/, máris levonszolt a kertbe, és azt magyarázta, hogy kötelességem mutogatni a hasamat, hadd lássa a nép, hogy valóban állapotos vagyok. Szörnyű. Ehhez képest valóságos jótétemény volt számomra, ha egyedül maradhattam, és kisírhattam magam” (Hamann, 90).
Érdekességek a császári család életéből
Miért kényszerítettek egy osztrák főhercegnőt arra, hogy a magyar nyelvet használja anyanyelveként? Szó szerint anyanyelveként, mert német származású édesanyja, Erzsébet magyar királyné, osztrák császárné csak magyarul beszélt hozzá, és Ferenc Józsefet, az osztrák császárt is arra kérte, csak a nyelvünkön szóljon gyermekéhez. Mit szólt mindehhez Mária Valéria, aki csak később, felnőtt korában sajátította el a német irodalmi nyelvet? Édesanyjának minden bizonnyal semmit, édesapjának is csak később merte bevallani "valódi" anyanyelvével kapcsolatos óhaját...
Érdekességek a császári család életéből
Az egykori császári ebédlőasztalt a hivatalos alkalmakra megterített egykori állapotában tekinthetjük meg a hagyományosan hajtogatott szalvétákkal, amelyek készítésének technikáját mindig csak ketten ismerték. Írásban nem rögzítették, így módszer szájhagyomány útján öröklődött.
Vasárnaponként a császári család minden bécsi tagja összegyűlt az asztalnál kötelező jelleggel. Az egyetlen kifogás, amit a császár távolmaradás esetén elfogadott, az a betegség, vagy a hivatalos kötelezettséggel járó elfoglaltság volt. Ezeket minden esetben írásban kellett benyújtani. Ennek ellenére ezek az alkalmak kötetlenek és fesztelenek voltak.
A SISSI-trilógia
„A közönség számára mindig SISSI maradok, az elragadó és ártatlan uralkodófenség megtestesülése. Úgy látszik, egyedül én voltam tudatában annak, hogy semmiféle SISSI nem voltam. Eljátszottam őt, ez igaz, a valóságban azonban még a legcsekélyebb összehasonlítást sem viselem el ezzel a mesebeli hercegnővel” – nyilatkozta Romy Schneider, aki ma lenne 78 éves.
Érdekességek Erzsébetről és Ferenc Józsefről
Erzsébet a szépsége és fiatalsága megőrzése érdekében tett lépései az udvarból megbotránkozást váltottak ki, azonban nem voltak egyedülállók Európában. Ausztria császárának - vagy talán inkább anyjának - udvarában elszállásolt magas rangú vendégek közül többen meglepve tapasztalták a fürdőszoba hiányát. Bécsben Zsófia főhercegné törvényei uralkodtak, talán erre is vezethető vissza az, hogy a Burgban Sisinek csak viszonylag későn, 1876-ban építették ki az akkori legmodernebb fürdőszobát.
Erzsébet császárné-királyné élete
Sztáray Irma elmondása szerint már csak száz méterre voltak a kikötőtől, amikor egy ismeretlen férfi gyors léptekkel közelített feléjük. Félrehúzódtak, de ekkor a fiatalember jobb öklét felemelve erős ütést mért Erzsébet királyné mellkasára, aki az ütés hatására összeesett, és a fejét beleütötte a kövezetbe, de szorosan feltűzött haja csillapította az esést.
Császári látványosságok Bécsben
„A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik.” - mondta Ferenc József. A Hofburg struktúrájának ismeretében nincs mit csodálkoznunk azon, hogy Erzsébet császárné olyan kevéssé érezte itt jól magát. Természetesen rossz közérzetéhez és a gyakori köhögőrohamaihoz nagyban hozzájárult anyósa, Zsófia főhercegné irányában tanúsított viselkedése is.
Császári látványosságok Bécsben
A főhercegné nem titkolt szándéka az is volt, hogy a grófné a nevelőnő szerepét töltse be a kis Sisi mellett, valamint folyamatosan jelentést tegyen a császárnéról. Erzsébet két fiatalabb udvarhölgyet is kapott: Pauline Bellegarde és Ernestine von Lamberg grófnőket, akiket szimpatikusnak talált, de Zsófia már az elején leszögezte, hogy „semmilyen személyes kapcsolatot nem szabad tartania ezzel a két fiatal nővel".
2020. május 25.
1,654 Megtekintés
2022. augusztus 19.
107 Megtekintés
2021. május 4.
1,094 Megtekintés
2021. augusztus 17.
1,042 Megtekintés
2023. október 17.
137 Megtekintés
2024. március 18.
113 Megtekintés
Főszerkesztő: Káli-Rozmis Barbara
Elérhetőségek: (+36) 70-369-7235;
Kiadó:
TEMPT Princess Kft. - Káli-Rozmis Barbara
Székhely: 1164 Budapest, Vidámvásár utca 62.
Weboldalkészítés és tárhely: Prompt Web
Székhely: 2100 Gödöllő, Testvérvárosok útja 28.
Email: office@prompt.hu
