A legtöbben csak Sisiként ismerik Erzsébetet, a magyarok királynéját. Mindannyian megszerethettük Romy Schneider alakításában a mesebeli bajor hercegkisasszonyt, akit nemcsak érdekel a magyarok sorsa és együtt érez velük, hanem még a nyelvüket is tanulja. Az nyilvánvaló, hogy vonzódott a népünkhöz, hiszen társalkodónőt és udvarhölgyeket is innen választott magának, akik nemcsak Bécsbe, de az utazásaira is elkísérték. Ferenczy Ida, a magyar nemeskisasszony volt a legjobb barátnője, de bizalmasa volt még Festetics Mária is, akinek a naplója komoly forrásként szolgál az életrajzírók számára. Magyar nő, Sztáray Irma volt mellette a halála pillanatában, aki szintén visszaemlékezést írt róla Erzsébet királyné kíséretében címmel. Az előbb említett két grófnő memoárja részletes és hiteles. Számos legenda keletkezett Erzsébet életében, majd közvetlenül a halála után, és a mai napig is újabb és újabb dolgok látnak napvilágot róla. Ezek közül vannak olyanok, amelyek dokumentumokkal alátámasztottak, mások viszont csak részben igazak vagy semmilyen valóságalapjuk nincs. Személyét kicsit mindig a kor divatjához igazítják. Hallottam már például pletykát arról, hogy anorexiás volt, és arról is, hogy a nőket szerette (Erzsébet vonzódott a nőkhöz?).

A királyi család a Királyi Kastély parkjában © Gödöllői Királyi Kastély

Aki ellátogat Gödöllőre, megcsodálhatja Magyarország legnagyobb beépített alapterületű barokk kastélyát, amelynek a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, I. Grassalkovich Antal gróf kezdte meg az építését 1735-ben. Az épületegyüttes 1867-től lett a királyi család pihenő rezidenciája. Az udvar főleg tavasszal és ősszel tartózkodott itt. Erzsébet kitűnő lovas volt, és a környékbeli erdőkben élhetett is ennek a szenvedélyének. A kastélyban 34 hátaslovat és 36 kocsilovat tartott. Ő tette Gödöllőt a lovasbemutatók és az Angliában akkoriban oly népszerű falkavadászatok központjává.

A királyné gödöllői udvartartása a bécsivel ellentétben sokkal kötetlenebb, családiasabb és szabadabb volt. Olyan vendégeket is fogadhatott itt, akiket Bécsben nem lett volna lehetősége. A Renz cirkusz műlovarnőit is gyakran meghívta a kastélyba, és arra kérte őket, hogy mutatványokat tanítsanak neki. Egy manézst is építtetett erre a célra, ahol gyakorolhatott. Nem is nézték jó szemmel Bécsben, hogy a királyné cirkuszi mutatványokat tanul.

Erzsébet azt mondta Jókai Mórnak 1873-ban Magyarországról, hogy itt örökké szabadnak érzi magát az ember. Azóta is gyakran idézik ezt a mondatát. A magyarok ebből azt szűrték le, hogy Erzsébet rajong az országért és értük. Ma már elfogulatlanabbul vizsgálják ezt a kijelentését, és odatesznek egy kérdőjelet is melléje: vajon tényleg Magyarországért rajongott-e a királyné? Az mindenesetre tény, hogy szabadabbnak érezte itt magát, hiszen azt írta az édesanyjának Gödöllőről, hogy őt itt senki nem zavarja, úgy érzi magát, mintha egy faluban lakna, ahol egyedül jöhet-mehet oda, ahova akar. Nemcsak kellemesebben teltek itt a napjai, de még a ceremóniákat és a nyilvános szerepléseket is jobban viselte hazánkban, mint Bécsben vagy bárhol máshol.

Erzsébet 1867-ig 114, a koronázás után pedig 2549 napot, azaz több mint hét évet töltött Szent István birodalmában, amiből több mint 2000 éjszakát aludt Gödöllőn. Húsz éven keresztül szinte mindig a Királyi Kastélyban ünnepelte a névnapját. A község lakói fáklyás felvonulással és szerenáddal köszöntötték őt Erzsébet-napon. Sokszor a születésnapját is itt töltötte, ami karácsonyra (Erzsébet királyné karácsonya) esett. Ilyenkor a kis Mária Valéria pénzt és édességeket osztott a szegény gyerekeknek. Utazási szenvedélyének erősödésével azonban a gödöllői látogatásai is egyre ritkultak és rövidültek. A kastély a halálát megelőző évben, 1897 őszén látta utoljára vendégül őt.

A Gödöllői Királyi Kastély díszudvara (1910-as évek)  © Gödöllői Királyi Kastély

Ellátogattam Gödöllőre, hogy utána járjak néhány mendemondának, és megismerjem a legendás királyné igazi arcát. Megkértem Rimóczi Gábort, a Gödöllői Királyi Kastély tárlatvezetőjét, hogy legyen ebben a segítségemre.

Mikor hallottál először Erzsébet királynéról?

A kosztümös filmeket mindig is szerettem, és természetesen én láttam a Sissit, amiről azóta tudom, hogy a 70 %-a kitaláció. Ez alapján nem valós kép alakult ki bennem róla, mégis én is ennek a hatására kezdtem megszeretni Erzsébetet. Mindenképpen munkahelyet akartam váltani akkoriban, és megtudtam, hogy Gödöllőn nagyon szeretett tartózkodni. Eldöntöttem, hogy a kastélyban szeretnék dolgozni. Pont akkoriban üresedett meg egy teremőri állás, amire fel is vettek. Egy jól fizető munkát hagytam ott. Itt feleannyit nem kerestem, a váltás mégis életem legjobb döntése volt. Akkor még egy könyvem sem volt róla, ma már rengeteg van.

Mit gondolsz, mi az oka annak, hogy annyi pletyka látott és lát még ma is napvilágot a királynéról?

Én úgy gondolom, hogy a primitívség és a rosszindulat nem a 20. század találmánya, hanem egyidős az emberiséggel, ezért kiirthatatlan. Ha valakiről valami jót írnak, az nem hír, ellenben a legtöbb ember a rosszat azonnal kritika nélkül befogadja. Nagyon sok minden van, amit Erzsébet szemére vetnek. Ő sem volt tökéletes ember, de olyan dolgokért bántják, amiket nem tett meg. Úgy gondolom, ha mindenképpen szidni akarjuk valamiért, akkor tényleg azért tegyük, amiben valóban hibát követett el.

Van egy olyan feltevés, hogy csak azért rokonszenvezett a magyarokkal, hogy szembeforduljon az anyósával, Zsófia főhercegnővel. Mennyi igazság van ebben?

Teljesen ez így nem igaz. Imádott Magyarországon lenni és szerette a magyar embereket. Ez tény. Valószínűleg azért merülhet fel ez a kérdés, mert semmit nem tett meg azért, hogy bejárja a hazánkat. Körülbelül tizenöt helyen volt csupán, pedig akkor még a nagy Magyarországról beszélhetünk.

A császári család

Igaz az, hogy nehezen boldogult a nyelvekkel?

Ezt megcáfolnám, mert tizenegy nyelven beszélt. A cseh volt az, ami nehezen ment neki, de nem is nagyon szerette ezt a népet. A magyar is nehéz nyelv, ezért állították azt, hogy nem fog tudni megbirkózni vele. Olvastam néhány magyarul írt levelét, és olyan nemesi fogalmazása van, amilyen csak keveseknek.

Kikkel levelezett a magyarok közül?

Eötvös Józseffel, Nopcsa Ferenccel, Ferenczy Idával és Festetics Máriával. Nagyon sok levele fenn is maradt.

Hogyan kerülhetett Ferenczy Ida, ez a 23 éves kecskeméti nemes kisasszony a királyné közelébe?

Erzsébet szeretett volna egy magyar társalkodónőt, ezért összeállítottak egy listát a szóba kerülhető főnemesi származású hölgyekről. Almássy grófnő írta Ida nevét ceruzával a sor végére. Már ez felkeltette a királyné figyelmét, és őt hívta be először. Azonnal szimpátiát érzett iránta. Tudomásom szerint ő volt az egyetlen hölgy a környezetében, akivel tegező viszonyban volt.

Mi volt az oka annak, hogy Idával bárki másnál szorosabb kapcsolatot alakított ki?

Ida beszélt egy olyan nyelvet az udvarban, amelyet senki, ráadásul titoktartó volt. Jóval túlélte Erzsébetet. Sokszor megkeresték újságírók, hogy mondjon intim dolgokat róla, de a próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult.

Gödöllőre is elkísérte Ida Erzsébetet?

Igen, a kastélyban saját, négy szobás lakosztálya is volt. Most is megtekinthető két szoba, ami neki állít emléket, de sajnos nem az eredeti állapotában láthatóak. Nincs arról fényképünk, hogy ezek a helyiségek pontosan milyenek voltak.

Bécsben rosszindulatú pletykák keringtek arról, hogy Mária Valéria Andrássy Gyula gyermeke volt. Volt ezeknek a mendemondáknak valami alapja?

Nem, ez nagyon egyszerűen megcáfolható. Erzsébetről már olyan könyv is megjelent németül, amiben fel van jegyezve havi lebontásban, hogy mikor, hol járt, de ezt napokra leosztva is el lehetne készíteni. Pontosan tudjuk azt, hogy összesen kettő olyan alkalom volt, amikor ténylegesen négyszemközt voltak. Egyszer egy kikocsikázáskor, itt viszont a hintó előtt és mögött is ment egy kocsi, másodszor pedig egy pár perces búcsúzkodáskor. Ezen kívül Erzsébet teljesen őszinte verseket írt. Egy pszichológus nagyon jó jellemrajzot tudna írni a költeményei alapján. Ezekben benne van az, amit csak kevesen tudnak róla: a nemi érintkezést lealázónak tartotta. Négy gyermeket szült. Sokkal többször nem volt együtt a férjével. Ha valakit még ez sem győzne meg, csak nézze meg Mária Valéria képeit, főleg azokat, amiken már idősebb. Láthatja, hogy kiköpött édesapja. Innentől kezdve már nincs miről beszélni. (Cikk: A szoba, amelyet Sisi igyekezett elkerülni)

Szerelmes volt Andrássy Gyulába?

Nem. Fordítva valószínűleg igaz ez. A naplójának a részletei ma már napvilágot láttak. Ebben benne van az a mondata, hogy „Sohase mérgezte meg szerelem a kapcsolatunkat Andrássyval.” Erzsébet hűséges volt függetlenül attól, hogy a szó szoros értelmében nem élt együtt a férjével, akin kívül egyetlen emberbe volt szerelmes. Egy fiúba, aki vízbe fulladt. Róla még az esküvője környékén is megemlékezett egy versében.

Sokan tényként kezelik azt, hogy Erzsébet és Andrássy között szerelem szövődött. Mit gondolsz, mi ennek az oka?

Nagyon sok látogatót megkérdeztem, hogy miért gondolja ezt. Azt mondták, hogy tudják ezt a Romy Schneider-filmből. Megkérdeztem, hogy melyik jelenetből következtetnek erre. A válasz minden esetben az volt, hogy a harmadik részben Sisi egy bál alkalmával rosszul lesz, és kimegy a teraszra, Andrássy pedig követi és szerelmet vall neki. Ezután a férfi letérdel elé és meg akarja csókolni a kezét, de Erzsébet elhúzza előle. Tehát elutasítást kapott. A film alapján éppen az ellenkezőjét kellene hinniük az embereknek, és mégsem ezt teszik.

Sissi (1957) © Seven Stars Digital

Megjelent egy könyv Erzsébet királyné szerelmei címmel, ami azt állítja, hogy Sisi beleszeretett Bay Middletonba, a híres lovasba. Mi erről a véleményed?

Biztosan állíthatom, hogy nem igaz. Erzsébet betegesen vonzódott a szép dolgok iránt. Leszidta még a saját unokáit is, hogy milyen rondák. Bay Midletonról vannak képeink.  Minden volt, csak nem szép.

Miért nevezték Mária Valériát Bécsben „magyar gyermeknek” illetve „Gödöllői királykisasszonynak”?

Egyrészt azért, mert egyetlen gyermeke volt, aki Magyarországon született. Másrészt azért, mert állítólag csak magyarul beszélhetett az édesanyjával; de legalábbis akkor, amikor mások előtt voltak. Ráadásul ő volt a kedvence. Szerintem nem volt jó anya. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy gyerekfejjel szült. El is vették tőle a gyermekeit, de utána sem próbált meg közeledni feléjük.  A fiát és az idősebb lányát nem úgy szerette, mint Mária Valériát, és ezért azok joggal lehettek féltékenyek a testvérükre. Rudolf fanatikusan imádta az édesanyját. Egyszer vett is neki egy Heine kéziratot amiért nagyon sok pénzt fizetett. Karácsonykor adta oda az édesanyjának, és habár ő volt Erzsébet kedvenc költője és az ő stílusaiban írta a verseit, állítólag nem is nagyon örült az ajándéknak. Jót tett volna Rudolffal, ha legalább eljátszotta volna örömét. (Cikk: Sisi mint feleség és anya)

Versében is leírja azt, hogy királyt szeretett volna adni a magyaroknak. Valóban fiút szeretett volna szülni?

Igen. Nagyon féltek az udvarban, hogy a negyedik gyermek fiú lesz. Ráadásul Erzsébet hazánkban is akarta megszülni. Azt kevesen tudják, hogy Gizellát is az első magyar királyné után nevezték el, aki egyébként bajor volt.

Mikor járt először Gödöllőn?

Amikor a königgratzi csata után a kastély lovardájában hadikórházat rendeztek be. Rögtön bele is szeretett az épületbe, és kérte a férjét, hogy vásárolja meg neki. A magyarok megtudták, hogy mennyire szeretné, ezért ajánlották fel koronázási ajándékul. Ezt persze a királyi család, mintegy gesztusként, nem fogadta el, csupán használatba vette. A kastély a magyar állam tulajdonában maradt.

Boldog volt-e itt?

Boldog embernek semmiképp nem nevezném. Nyughatatlan nő volt, itt nyugalomra lelt. Ez a hely olyan volt neki, mint a béke szigete.

Milyen elfoglaltságokat űzött itt?

A lovaglásról tudunk és a rengeteg sétáról, amiket a közeli erdőkben tett. A lovaglásnak a mai napig hagyománya van Gödöllőn, négy lovarda is van itt.

Milyen kapcsolatot alakított ki a helybeliekkel?

Megjelent egy könyv, aminek a címe: Gödöllői lakos vagyok. Nem is egyszer előfordult az, hogy eltévedt, és amikor megkérte, hogy vezessék vissza a kastélyhoz mindig ezt mondta. Sok történet él róla a köztudatban. Nagyrészük igaz, viszont vannak olyanok, amelyek nem történtek meg. Például a kastély előtt van egy nagy fenyőfa, ami ferdén nőtt. Mivel pont a lakosztályai felé dől, az a legenda terjedt el, hogy azért nőtt így, mert a helyi férfiak felmásztak rá, hogy onnan figyeljék. A kertészek viszont azt mondják, hogy a fát az 1940-es években ültethették.

Valóban jóságos volt?

Igen, lelki támaszt is nyújtott az embereknek. Tudunk egy olyan történetről, hogy egy katona, akinek le kellett vágni a lábát, és akkor még altatás nem volt, azt mondta, hogy csak akkor engedi ezt, ha a királyné ott áll mellette. Erzsébet ezt meg is tette, és állítólag végig fogta a kezét.

A márványistálló 1896-ban © Gödöllői Királyi Kastély

Nagyon sok átalakításra volt szükség ahhoz, hogy a királyi család számára megfelelő legyen a kastély. Tudsz olyan változásokról, amik Erzsébet személyes kérésére történtek?

A tapéta a kívánságára lett ibolyaszínű, mivel ez volt a kedvence. A király kérésére készült egy fából ácsolt folyosó, aminek a darabjai most a kastéllyal szembeni testőri laktanya épületének erkélyébe vannak beépítve. Ez egy olyan folyosó volt, amin keresztül Erzsébet át tudott jutni a lovardába anélkül, hogy bárki le tudta volna fényképezni vagy akár csak megláthatta volna. Biztos több változtatás is történt a kívánságára, mert akárhol szállt meg, ott jelentős átalakításokat hajtatott végre.

Úgy tartják, ő építtette a Burg első fürdőszobáját. Gödöllőn is kialakíttatott magának egyet? (Cikk: Valóban ő építtette?)

Nem. Itt csak egy mosdószekrénykéről tudunk, ami ki is van állítva, de amennyire tisztaságmániás volt, valószínűleg vitetett be magának egy kádat vagy egy dézsát.

Milyen tárgyak láthatóak a kastélyban, amelyek személyesen hozzá kötődnek?

Apró személyes tárgyakból nagyon kevés maradt meg. Van például egy legyező és egy csipkegallér. Olyan bútorból, amit ténylegesen Gödöllőn használtak, körülbelül 24-25 darab van kiállítva. Meg lehet tekinteni azt a gobelin-garnitúrát, amit a Nyugati Pályaudvar királynéi váróteremben használtak. Ennek még a huzata is eredeti. Azt nem tudjuk, hogy Erzsébet valóban ült-e rajta. A múzeum raktárában viszont vannak még érdekességek, például az egyik kutyájának, Shadownak a sírköve. Platóé nincs meg, pedig őt is a kastélykertben temették el. Azt viszont egyik állat esetében sem tudjuk, hogy pontosan hol nyugszanak, de egy közeli fénykép is van a két egymás melletti sírról.

Tényleg annyira szerette a kutyáit, hogy mindenhova magával vitte őket?

Igen. A kastélyba is bemehettek, folyton a nyomában jártak. (Cikk: Erzsébet királyné kutyái)

Igaz az, hogy nagyon keveset mosolygott?

Ez egy tévhit. Ha megnézzük az arisztokratákról készült képeket, láthatjuk, hogy senki sem mosolyog. Sem Mária Terézia, sem Erzsébet férje. Az etikett tiltotta, hogy mosolyogjanak. Ugyanis akkor is voltak szegény emberek, és nem volt illő kimutatni azt, hogy nekem milyen jó a sorsom. De, ha megnézzük azokat a fényképeket a királynéról, amik nem hivatalos udvari fotók, hanem amiken például a kutyáival van, akkor láthatjuk, hogy mosolyog. Itt még szeretném azt megjegyezni, hogy mai szemmel nézve nem volt olyan szép. Inkább azt mondanám, hogy bájos volt. Matild nevű húgát viszont szépnek tartanánk ma is.

30 éves kora után nem engedte azt, hogy lefényképezzék. Valóban ismeretlen az időskori arca? (Miért nem mosolyog a királyné  képeken?)

Ez tény. 1898-ból kettő időskori fénykép maradt ránk, de nem látszik rajtuk az arca. Az egyiken Bad Kissingenben a férjével, a másikon pedig Sztáray Irmával sétál. Tudjuk, hogy ráncos volt már ekkor. Volt például egy olyan szemtanú, aki akkor még kisgyerekként sétált az erdőben, amikor szembe találkoztak. Pukedlizni akart, de nem sikerült neki. Erzsébet kedvesen elnevette magát, és amikor levette a fátylát, a fiúcska meglátta az arcát. Később azt mondta, hogy a királyné nagyon ráncos, és ekkor kapott egy nagy pofont az édesanyjától. A ráncokról még annyit, hogy Sztáray Irma elmondta, hogy Erzsébet egy nappal a gyilkosság előtt írt egy levelet Rotchild bárónénak, amelyben az állt, hogy „szeretném, ha a lelkem egy kis nyíláson át távozna” Jó jósnak bizonyult. Sztáray leírja azt is, hogy amikor meghalt, az egész arca kisimult.

Álfotók viszont készültek róla később is, igaz?

Igen. Már Erzsébet korában is retusálták a fényképeket. Találtam három olyan képet is róla, amin az arca ugyanaz, csak a ruha más.

Erzsébet királyné (álfotó) - Koller, Budapest

Valóban rosszak voltak a fogai? (Miért beszélt csukott szájjal Erzsébet?)

Ez is egy tévhit. A boncolási jegyzőkönyvben ugyanis az áll, hogy minden foga ép volt. Az igaz, hogy sárgák voltak, de akkoriban a fogászat még nem volt olyan jó. Háromféle verziót hallottam erről: a fogait higanyos rézzel vagy higany tartalmú gyógyszerrel, vagy pedig higannyal kezelték. Ezektől az eljárásoktól valóban sárgábbak lettek.

Manapság a legtöbben csak Sisinek hívják. Szerette Erzsébet ezt a becenevet?

Egyáltalán nem. Ez az elnevezés a gyermekkorából ered. Nagyon kevés olyan levél van, amit így írt alá, és azok is az édesanyjához és a testvéreihez szólnak. Feltétlenül hangsúlyoznám azt, hogy a becenevet helyesen egy s-sel kell írni, és nem y a vége, hanem i.

Van még valami, amit szívesen elmondanál Erzsébet királynéról?

Igen, két dolog van. Az a ruha, amit a meggyilkolásakor viselt megtekinthető a Nemzeti Múzeumban. Az ottani idegenvezetők többszöri kérésem ellenére is úgy mondják a látogatóknak, hogy a királynét hátulról szúrták le. Elég csak egy pillantást vetni a ruhára ahhoz, hogy lássuk, a szúrás nyoma elől van.

Végezetül annyit mondanék, hogy Erzsébet nagyon nem szerette, ha vele foglalkoznak, ma pedig a kiskanáltól kezdve a bögréig mindenen rajta van az arca, és százezrek imádják világszerte. Modern nőnek számított, megelőzte a korát, de nem ekkor kellett volna megszületnie, és boldogabb lehetett volna.

Gábor állítása, miszerint Erzsébet semmit nem tett meg azért, hogy megismerje a hazánkat, elgondolkodtatott, és utána is néztem a dolognak. Sisi a kiegyezés után csupán Mehádiában (’67-ben) és Bártfán (’95-ben), valamint a Magyar Királyság országaihoz tartozó Zágrábban és Fiume-ban üdült rövidebb-hosszabb ideig, azonban néhányszor fontolgatta, hogy máshova is ellátogat. A balatoni vitorlás-sport megteremtésére irányuló törekvések is két ilyen alkalomnak köszönhetőek. Miután 1857-ben híre ment annak, hogy Erzsébet meglátogatja a Balatont, az arisztokrata főurak, köztük az Esterházyak és a Nádasdyak Angliából és az Adriáról hozattak jachtokat. A dunai hajósok figyelme is a Balaton felé fordult, és 1860 körül Yacht Egyletbe tömöröltek Füreden, de néhány év múlva a szervezet fogyatkozni kezdett. A balatoni vitorlás-sport megteremtésére irányuló második kísérlet is Sisi nevéhez kötődik. Az 1860-as évek második felében újra híre ment annak, hogy Erzsébet Balatonfüreden kíván nyaralni, ezért új fürdőházakat építettek és parkokat telepítettek, Széchenyi Béla Hercegnő nevű négyvitorlás jachtját pedig Füredre vitették. A balatoniak nagy bánatára Erzsébet végül nem üdült a magyar tengernél, de 1867-ben a híres vitorlásversenyző, Batthyány Ödön herceg megalapította a Balatoni Yacht Egyletet, és a klubot pártfogolta a királyné.

Kultusza már életében megkezdődött Magyarországon. Íróink patetikus novellákat vetettek papírra, amelyek őt dicsőítették. Magyarország védőangyalának nevezték, halála után pedig Mikszáth Kálmán szavaival élve „nevét csak úgy ejtették itt ki Magyarországon, mint egy szentét.” De nemcsak ő írt így róla, hanem sokan mások. Jókai Mór a „szentek glóriáját” látta körülötte sugározni, Krúdy Gyula pedig „minden magyar asszonyok legtisztábbjának, legelsőbbjének, legszomorúbbjának” tartotta.

Századeleji képeslapok (másolat) - Moltex nosztalgia lapok (50, 49). A jobb oldali képeslapon a királyné időskori álfotója látható - Gödöllői Királyi Kastély

A kultuszának legerőteljesebb elemei az egyéniségéből fakadtak. Természetszeretete tiszteletére a halála után több mint száz ligetet létesítettek és közel hárommillió „Erzsébet királyné emlékfát” ültettek; utazás iránti szenvedélyét szálloda-, vendéglő-, fürdő-, forrás-, utca-, tér- és hídelnevezések tükrözik; a szegények és elesettek iránti jóindulatának emlékére kórházakat, szanatóriumokat és árvaházakat neveztek el róla. Híres szépségének pedig az országszerte elhelyezett Erzsébet-szobrok állítanak emléket.

Rimóczi Gábor arra a kérdésemre, hogy hol volt a királyné kedvenc helye a kastélyban, válaszul csak ennyit felelt: „Nem a kastélyban volt, hanem azon kívül. Annak ellenére, hogy szerette az épületet, lóháton érezte magát a legjobban és a kiadós a sétái alkalmával.”

Elindultam hát, hogy végigjárjam a kastély környékét és az Erzsébet-parkot. A halála után a tiszteletére ültetett facsemeték is már mind hatalmas fákká fejlődtek. Habár a kastélyban annyi minden rá emlékeztetett, ott mégsem leltem fel őt, de a róla elnevezett parkban végül találkoztam a sudár termetű, kedves és szép Erzsébet királynéval. Arcából derű áradt, ami talán a kellemes sétának volt köszönhető. Pontosan olyannak láttam őt, amilyennek Mikszáth Kálmán lefestette: „vékony, nemes vonások, az elöl lenyírt kicsi haj, mint selyemrost húzódik a homlokra, s fönt a dús hajfonat minden koronánál szebb korona-ként” magasodik a fején.

Nemcsak a hozzám hasonló kiváltságosok élvezhetik eme találkozás örömét. Bárki megcsodálhatja „Magyarország védőangyalát”, aki csak szeretné. Ezúttal nem menekül el előle hosszabb-rövidebb utazásra. Az ércből öntött, bronzzal bevont szobor sétakosztümben ábrázolja a királynét. Az egyik kezében virágcsokrot tart, a másikkal pedig az esernyőjére támaszkodik. Alul olvasható a kőbe vésett felirat: Erzsébet királynénk. A műalkotás olyannak mutatja őt, amilyen szeretett volna maradni: fiatalnak és szépnek. Így őrződött meg mindörökre, örökifjún és kedvesen, a magyarok emlékezetében.

Erzsébet királyné szobra a róla elnevezett parkban Gödöllőn

Borítókép: Filmforgatás a Királyi Kastélyban (Szabó Dóra) © Gödöllői Királyi Kastély

Látogassa meg Sisit Gödöllőn! A Királyi Kastély hivatalos honlapja a lenti képre kattintva elérhető.

Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ