Megemlékezés Auguszta főhercegné születésének 150. évfordulójáról

Írta: Seremetyeff-Papp János és Káli-Rozmis Barbara

150 évvel ezelőtt, ezen a napon született Ferenc József és Erzsébet királyné méltatlanul elfelejtett unokája, Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő (a későbbi Auguszta főhercegné). Bajorországban, a család müncheni palotájában látta meg a napvilágot, 1875. április 28-án, Wittelsbach Lipót Miklós József bajor királyi herceg és Habsburg-Lotharingiai Gizella Lujza Mária főhercegnő leányaként.

Erzsébet királyné és "elmagyarosodott unokája", Auguszta főhercegné látható a képen. Gyakran azon élcelődtek a kortársak, hogy Auguszta csúnya volt, a képek azonban erre az állításra rácáfolnak. Fiatal korában a hercegnő arcán világszép nagymamája, Erzsébet császárné-királyné néhány szép vonását is fel lehet fedezni. Erzsébet, aki minden igyekezetével próbálta legkisebb lányát, Mária Valériát "magyarrá nevelni", örült volna annak, hogy idősebb lányának, Gizellának a gyermeke a szívében is "magyarrá lett".

Auguszta szülei rövid ismeretség után szerelmi házasságot kötöttek. Az alábbi képen Gizella főhercegnő és Lipót bajor királyi herceg látható a gyermekeivel: Erzsébet (1874–1957), György (1880–1943), Konrád (1883–1969) és Auguszta (1875–1964). A középső képen a fiatal Auguszta, a jobb oldali képen pedig az idősödő Gizella főhercegnő látható.

Gizella 16 évesen, 1873 áprilisában ment feleségül Lipóthoz, akibe minden bizonnyal nagyon szerelmes volt. Így írt hozzá 1873. augusztus 5-én, amikor első gyermekét már a szíve alatt hordta: „Ma reggel a szép plébániatemplomban végeztem az ájtatosságomat. Nem is kell mondanom, mily bensőségesen imádkoztam Érted, az én kedves Leopoldomért s a kisgyermekért, akit Isten ajándékoz nekünk. Bárcsak mindörökké boldoggá tehetnélek!” Erzsébet császárné elégedetten írta az esküvő után az édesanyjának, Ludovikának, hogy „Gizella boldog Leopolddal, és lángoló szerelemmel szereti”.

Auguszta hercegnő Münchenben töltötte a gyermekéveit egészen 1893-ig. Ekkor vette őt feleségül József nádor unokája, József Ágost főherceg, aki nagy magyar lévén hazavitte alcsúti birtokára, ahol az ifjú feleség intenzíven elkezdett magyarul tanulni. Hamar megszerette új hazája népét és ő is közkedvelté vált, úgy a főúri társaságokban, mint a köznép körében. Ez annak is volt köszönhető, hogy igyekezett minden tőle telhető módon segíteni a szegény sorsúakon. Sok jótékonysági eseményt rendezett, gyűjtéseket végzett és nagyobb összegeket adományozott saját magánvagyonából nemes célokra.  (Az alsó kis képek képgalériában vannak - nagyításhoz a képekre kell kattintani.)

1. képen: József Ágost főherceg meglátogatja a királyt feleségével, Auguszta főhercegnével és gyermekeikkel, József Ferenccel, László Luitpolddal és Zsófia Klementinával a Budai Királyi Palotában. A kép a palota Ybl-féle szárnyának főlépcsőházát örökítette meg. Éder Gyula festménye. 2. kép: Auguszta főhercegnő látható díszmagyar ruhában.

      Az első világháború idején maga is kiutazott a frontokra, ahol önkéntesként sebesülteket ápolt. A nagyapát, Ferenc Józsefet mindez aggodalommal töltötte el és hazarendelte! Jótékony tevékenységét itthon is töretlen lelkesedéssel és szívvel-lélekkel végezte. Fővédnöke lett a Vöröskereszt Egyletnek, szükségkórházakat létesített, a hadiárvákat, hadirokkantakat anyagilag segítette és különféle ötletekkel gyűjtött pénzadományokat részükre. Ezek a kezdeményezései pozitív fogadtatásra találtak és sokan eleget tettek felhívásainak. Ő találta ki az „Aranyat vasért” mozgalmat, aminek az volt a lényege, hogy aki nemesfémből készült ékszereit átadta az alapnak értékesítésre, cserébe egy egyszerű vasgyűrűt kapott „Pro Patria” – A Hazáért vésettel. Főúri körökben szinte divatot teremtett ezzel. Büszkén viselték sokan ezeket a gyűrűket! (Az alsó kis képek képgalériában vannak - nagyításhoz a képekre kell kattintani.)

Felállíttatott egy szép, nagyméretű, Mátyás király korabeli harcost ábrázoló faszobrot is, A Nemzeti Áldozatkészség szobra elnevezéssel, amelyre különféle méretű lemezkéket lehetett venni, és ezeket a szoborra felszegelhették megadott helyekre. Így, idővel szinte fémmé vált a szobor! A kevésbé tehetősek képeslapokat, nyomatokat is vásárolhattak, valamint az oroszoktól, a krasniki győzedelmes ütközetben zsákmányolt ágyúk anyagából bronz, illetve acélérméket veretett, melyek szintén értékesítésre kerültek. A befolyt összegek az általa alapított Auguszta Alapba kerültek, ahonnan egy bizottság osztotta szét a segélyezetteknek és az őket patronáló szervezeteknek. Jótékony erőfeszítéseiért általános elismerést aratott. De rossz tulajdonsága az embereknek, hogy nem szeretnek hálásak lenni és mint a mondás is tartja: Minden adós meggyűlöli a hitelezőjét!  Ez a sors várt Auguszta főhercegnére is: a világháborút követő zavaros időkben ellenpropaganda alakult ki Habsburg származása, valamit testesebbé válása miatt. Gúnyolták úton - útfélen, kabarékban, élclapokban és egyéb fórumokon. Igyekeztek csúnyának és visszataszítónak bélyegezni, pedig a róla fennmaradt fotók tanúsága alapján erre egyáltalán nem szolgált rá! Ez a folyamat még a két világháború között is tartott a balliberálisok jóvoltából, vagy inkább rosszindulatából. Jótett helyében ritkán kap az ember jót! E tekintetben erős párhuzam mutatkozik az ő és Szent Erzsébet sorsa között.

Így ír Tolnai Világlapja 1909. május 2-ai száma:  „Néhány héttel ezelőtt, amikor a szerbiai események izgatták a Monarchia lakosságát, Auguszta főherczegné az egyik kórházi főorvosnak azt mondotta, hogy szeretné megtanulni a sebesültek sebeinek kötözését. A főorvos készséggel állott rendelkezésére és az egyik kórházban sebesült betegeken oktatta a főherczegasszonyt, aki bámulatos ügyességgel aránylag rövid idő alatt tanulta meg az eljárásokat. Auguszta főherczegasszony egy idő óta nagy előszeretettel jár be a fővárosi kórházakba, ahol a sebesültek kötözését s a sebek tisztántartását sajátítja el. A főherczegné példáját több előkelő úrinős mágnásasszony is követi."

     Házassága József főherceggel mindvégig boldog, kiegyensúlyozott volt, mindenhová elkísérte őt legyen az front, vagy afrikai vadászat, illetve közös repülés. Minden helyzetben bátran viselkedett! Hat gyermekük született, akiket nagy szeretettel neveltek jó magyaroknak! A XX. század elejétől idejük nagy részét Budán töltötték a Budai várban épült palotájukban. Itt érte őket Budapest második világháborús ostroma is és csak a szovjetek csapatok beözönlése előtt menekültek el. Egy rövid ideig Amerikában éltek, majd Németországban, Regensburgban, József főherceg nővérénél, Margitnál, annak férje, Thurn und Taxis herceg kastélyában. Itt hunyt el Auguszta főhercegné, jótékonysága ellenére is elfelejtve, két évvel férje halála után, 1964. június 25-én, 89 éves korában. Hamvai 1992-ben kerültek haza, az emigrációban elhunyt férjével és családtagjaival együtt, eleget téve József Ágost főherceg végakaratának, aki meghagyta leszármazottainak, hogy ha a szovjet megszállás véget ér, hamvaikat hozzák vissza szeretett hazájába, a József nádor által a Budavári Palotában kialakíttatott családi kriptába. Azóta is ott nyugszanak családi körben. Az évforduló alkalmából emlékezzünk a jólelkű, minden elesetten segíteni szándékozó Auguszta főhercegnére olyan szeretettel, mint amilyennel ő is szerette nemzetünket! Nyugodjon békében! 

Képen: Auguszta főhercegné a fiával, József Ferenc főherceggel és Auguszta főhercegné (Sport und Salon 1912. június 1-jei száma és Tolnai Világlapja 1909. május 2-ai száma)

Auguszta főhercegné és férje, József főherceg (az első kép Az Érdekes Újság 1914. május 31-ei számában jelent meg)

Auguszta főhercegné (Sport-Világ, 1903. május 31-ei száma és Egyetemi Lapok 1911. május 7-ei száma)

Auguszta főhercegné büszke volt arra, hogy József Ágost főherceg feleségeként magyarrá lett. Így vallott érzéseiről: „Kedves, felejthetetlen emlékű nagyanyám volt az, ki szívembe oltá új, édes hazám iránt az őszinte szeretetet. Legyen emléke szent előttünk. Viselje szívében minden magyar, mint a honszeretet példaképét, e fönkelt lélek hő vonzalmait s az ő szelleme kísérje lépteinket."

József főherceg és Auguszta főhercegné gyermekeikkel (első kép: Sport und Salon 1908. november 28-ai száma)