Rovatok

Erzsébet császárné-királyné élete

A titokzatos jótevő – Erzsébet születésének napján

Káli-Rozmis Barbara írása

Erzsébet császárné-királyné élete

Hogy néztek ki belülről Sisi boldog gyermekkorának helyszínei?

Káli-Rozmis Barbara írása

Erzsébet császárné-királyné élete

Erzsébet királyné halálát nemcsak ő maga érezte előre, hanem mások is

Káli-Rozmis Barbara írása

Könyv:

Káli-Rozmis Barbara - Erzsébet királyné és a magyarok - Barátság vagy szerelem? A könyvet lektorálta: Pálinkás Patricia Zita történész. Helikon Kiadó, 2021. október 5.

Erzsébet császárné-királyné élete

ÉN IS CSAK EMBERNEK SZÜLETTEM

Pallagi Mária történész írása

Erzsébet császárné-királyné élete

Erzsébet királyné és Majláth János magyarleckéi

Meyer Beatrix történész

Amikor 1853 augusztusában Ferenc József osztrák császár eljegyezte Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegkisasszonyt, nem sokat tudott a gyereklány-ara jövendő férjének országának lakóiról – úgy mint sok minden másról sem, amit egy koronás uralkodó feleségétől elvártak volna. Az uralkodó jövendő hitveseként meg kellett ismerkednie vőlegénye országának történelmével és politikájával is. Ezen célból kérte fel apja, Miksa bajorországi herceg, az akkor 67 éves Majláth János történészt, hogy adjon Erzsébet leányának órákat.

Erzsébet császárné-királyné élete

Kettős koronázás 1867. június 8-án

Káli-Rozmis Barbara

1867. június 8-án Ferenc Józsefet Magyarország királyává, Erzsébetet pedig királynéjává koronázták a budai Mátyás-templomban. Amikor június 6-án a királynét hivatalosan is felkérték, hogy engedje meg magát megkoronáztatni, így válaszolt - természetesen magyarul: „Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, mely saját forró óhajtásommal találkozik, s áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos perczet megérnem engedte.” 

Erzsébet császárné-királyné élete

Erzsébet királyné meghalt – egy mítosz megszületett

„Nos, utolérte, ahogy mindig is kívánta, gyorsan, fájdalommentesen és különféle orvosi tanács és az övéi iránt érzett aggodalmakkal terhes napok nélkül… ’és ha egyszer meg kell halnom, fektessetek a tenger mellé’, énekelte egykor. Igaz, nem a tenger mellett, de a kék Genfi-tó mellett történt. – ’Teljesen a tenger színe, a tengeré’, mondogatta még pénteken Sztáray Irmának [Erzsébet királyné magyar udvarhölgye]” – írja naplójába Mária Valéria (Erzsébet és Ferenc József negyedik gyermeke) másfél héttel azután, hogy édesanyját egy olasz anarchista szíven szúrta.

Erzsébet császárné-királyné élete

A MERÉNYLET - ERZSÉBET KIRÁLYNÉNK A SZÍVÉBEN IS MAGYAR VOLT

Az, hogy Erzsébetet egy olasz anarchista meggyilkolta (szíven szúrta) 1898. szeptember 10-én, döbbenetet váltott ki az emberekben, és jelentősen hozzájárult a Sisi-mítosz kialakulásához. 

Mi, magyarok legendákat és patetikus történeteket szőttünk róla még életében. Erzsébetet, habár Habsburg-feleség volt, igazán magyar királynénknak tarthatjuk. Mielőtt bárkinek bármi kétsége felmerülne afelől, hogy igazán, szívében magyarnak tekinthetjük-e egy osztrák uralkodó német származású feleségét, hadd hívjam fel az olvasó figyelmét néhány érdekes tényre.

Erzsébet császárné-királyné élete

HOGYAN LETT A VILÁGSZÉP CSÁSZÁRNÉBÓL EGY REJTŐZKÖDŐ SZEMÉLYISÉG?

Erzsébet tudatosan is készült arra, hogy idősebb korában még jobban kerüli a nyilvánosságot és rejti el az arcát. Harmincas évei elejétől nem engedte magát lefényképezni, és hamarosan már a festőknek sem állt modellt. Fia halálát megelőzően tette a következő kijelentést: „Amint érzem, hogy öregszem, teljesen visszavonulok majd a világtól. Nincs annál szörnyűbb, mint ha az ember fokozatosan múmiává válik, és mégsem akar elbúcsúzni az ifjúságtól, s mint valami kifestett lárva szaladgál - pfuj! Lehet, hogy később mindig elfátyolozom majd magam, és még a legközvetlenebb környezetem sem pillanthatja meg többé az arcomat.”

Erzsébet császárné-királyné élete

ERZSÉBET FARSANGI KALANDJA - Megcsalta a császárt?

Káli-Rozmis Barbara

Erzsébet egészen fiatal korától kezdve bárhol is megjelent, a figyelem középpontjába került. A császárné még a negyvenes éveiben is csodálatos, fenséges és megközelíthetetlen tüneménynek számított a bálokon. Külsejére igencsak híú volt, így nagyon foglalkoztatta, mit gondolnak róla az emberek, hány évesnek tartják, szépnek találják-e őt. Ez a kíváncsiság odáig vitte őt 1874 farsangi időszakában, hogy húshagyókedden pazar álruhában és arcát, nyakát, haját maszk mögé rejtve, sűrűn elfátyolozva elment egy maszkabálra...

Erzsébet császárné-királyné élete

SZERELMES VOLT A FIATAL ERZSÉBET A CSÁSZÁRBA? A császári hálószobának nincsenek titkai, Sisi versei pedig nem hazudnak

Akármilyen fényesek és szertartásosak voltak az esküvői események, még a császár anyja, Zsófia főhercegné sem tartotta helyesnek, hogy ugyanez folytatódjon a hálószobába vezető úton is. Erzsébet még csak tizenöt és fél éves volt, amikor a császár eljegyezte. Tetszett neki Ferenc József, viszont rettegett a császárnéi kötelezettségektől. Az eljegyzés előtt még csak néhány napja ismerték egymást, és habár a császár egy életre szólóan szerelmes lett Erzsébetbe, és a legelhivatottabb csodálójává vált, kérdés, hogy a fiatal Sisi esetében mennyire lehetett szerelemről beszélni. Ez az írás erre a kérdésre is keresi a válaszokat a császárné versein és visszaemlékezésein keresztül.

Erzsébet császárné-királyné élete

A VISSZAUTASÍTHATATLAN HÁZASSÁGI AJÁNLAT – Mi áll a tündérmese hátterében?

A tizenöt és fél éves Erzsébet és a huszonhárom éves Ferenc József találkozására a felkapott üdülőhelyen, Bad Ischlben került sor 1853. augusztus 16-án. Zsófia főhercegné fia számára bajorországi testvére, Ludovika idősebb lányát szemelte ki menyasszonynak. Ludovika lelkes, Helén nem kevésbé. Heteken keresztül dolgoznak a szabók és varrónők, hogy felkészítsék az idősebb nővért a bécsi fényes fogadásokra...

Egy olyan szerelmi történet következik, amelyet sokan ismernek, vagy mégsem? Mi volt az első benyomása Ferenc Józsefnek a kis Erzsébetről? Szerette Sisi a császárt? Mi van a tündérmese hátterében?

Erzsébet császárné-királyné élete

A SZOBA, AMELYET ERZSÉBET IGYEKEZETT ELKERÜLNI

Az ifjú pár az esküvője előtti napokat és a laxenburgi mézeshetek utáni hónapokat a császári család nyári rezidenciáján, Schönbrunnban töltötte. A közös hálószobát - itt és más otthonukban is – csak a házasságuk első néhány évében használták. Zsófia, az első gyermekük az esküvő utáni évben, 1855-ben született meg (azonban kétévesen vérhasban meghalt Budán). Erzsébetnek ezután két gyermeke született: Gizella (1856) és a trónörökös, Rudolf (1858). Sisi igazán boldog volt, amikor a kezében tarthatta az első gyermekét. Többé nem érezte magát magányosnak, a depressziója tovatűnt. Az öröm és kiegyensúlyozottság azonban nem tartott sokáig, mivel Zsófia elszakította tőle a kicsit...

Erzsébet császárné-királyné élete

A NÁSZÉJSZAKA, ÉS AMI A SISSI FILMBŐL KIMARADT

Akármilyen fényesek és szertartásosak voltak az esküvői események, még a császár anyja, Zsófia főhercegné sem tartotta helyesnek, hogy ugyanez folytatódjon a hálószobába vezető úton is - habár a formalitás és a protokoll, ami a nászéjszakát illeti, a XIX. század közepének európai királyi udvaraiban még divat volt. A menyasszony Sisit az új lakosztályába a késő esti ünnepi vacsora után csupán anyósa és anyja, Ludovika kísérte be, majd magára hagyták.

Erzsébet császárné-királyné élete

BARÁTSÁG VAGY SZERELEM? Erzsébet királyné és Andrássy Gyula

Sokan tényként kezelik azt, hogy Erzsébet osztrák császárné-magyar királyné és a Habsburgok ellen lázadó Andrássy Gyula gróf, az 1848-as forradalmár, majd "szép akasztott" között szerelem szövődött. Néhányan még azt is tudni vélik, hogy Sisi negyedik gyermeke, a Magyarországon született Mária Valéria valójában nem Ferenc József császár, hanem Andrássy Gyula gróf lánya volt. Pletykák a bécsi Burgban is keringtek a szép akasztott és a császárné kapcsolatáról. Sokan azzal a mondással kívánják igazolni állításukat, hogy „nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”. De vajon volt ezeknek a mendemondáknak bármi alapja?

Erzsébet császárné-királyné élete

EGY KIRÁLYNÉ PORTRÉJA

Nem sokkal később lépteket hallottam. Gyorsan hátráltam, de már késő volt. Ott állt előttem szőrmével szegett sötétkék lovaglóruhában, amely úgy állt magas, karcsú testén, mintha ráöntötték volna. Fején alacsony cilinder ült, vastag lovaglókesztyűvel borított kezében fehér csipkelegyezőt tartott. Mélyen meghajoltam. Nem mertem felnézni. Éreztem, ahogy az arcom egyre vörösebb és vörösebb lesz a szégyentől. Zavarodottságomban a regény kiesett a kezemből. Fél percig nem mondott semmit, majd csendesen megszólalt:

Erzsébet császárné-királyné élete

A FIATALABB UNOKAHÚG, AKINEK JOBBAN ÁLLT A FEKETE

Mindhárman gyászruhát viseltek egy nagynéni halála miatt, és mivel a világos ruháik a lemaradt kocsiban voltak, nem tudtak átöltözni a császárral való találkozás előtt. Az egyszerű, magasan zárt fekete ruha állítólag nagyon jól állt Sisin, Nenén viszont egyáltalán nem - az idősebb nővér szigorúnak látszott a gyászruhájában (Hamann, 25).

Erzsébet császárné-királyné élete

MI TÖRTÉNT A NÁSZÉJSZAKÁN SISIVEL - VAGY INKÁBB MI NEM…?

A császár a legtöbb esetben nagyvonalúan és tapintatosan viselkedett a feleségével. Kérdés azonban, hogy a tapasztalt grófnőkön nevelkedett Ferenc Józsefnek mennyi gyengédséget sikerült átadnia az érzékeny és tapasztalatlan, még gyermek Sisinek. Valószínűleg nem sokat, mert Erzsébet sem a házasságának korai szakaszában, sem később nem szerette meg a testi kapcsolatot.

Erzsébet császárné-királyné élete

SISI MINT ANYA ÉS FELESÉG A HOFBURGBAN

„Alighogy megjött /Zsófia/, máris levonszolt a kertbe, és azt magyarázta, hogy kötelességem mutogatni a hasamat, hadd lássa a nép, hogy valóban állapotos vagyok. Szörnyű. Ehhez képest valóságos jótétemény volt számomra, ha egyedül maradhattam, és kisírhattam magam” (Hamann, 90).

Erzsébet császárné-királyné élete

MERÉNYLET ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ELLEN

Sztáray Irma elmondása szerint már csak száz méterre voltak a kikötőtől, amikor egy ismeretlen férfi gyors léptekkel közelített feléjük. Félrehúzódtak, de ekkor a fiatalember jobb öklét felemelve erős ütést mért Erzsébet királyné mellkasára, aki az ütés hatására összeesett, és a fejét beleütötte a kövezetbe, de szorosan feltűzött haja csillapította az esést.

A titokzatos jótevő – Erzsébet születésének napján

Cikk ismertető: 

Káli-Rozmis Barbara

Hogy néztek ki belülről Sisi boldog gyermekkorának helyszínei?

Cikk ismertető: 

Káli-Rozmis Barbara írása

Erzsébet királyné halálát nemcsak ő maga érezte előre, hanem mások is

Cikk ismertető: 

Káli-Rozmis Barbara

ÉN IS CSAK EMBERNEK SZÜLETTEM

Cikk ismertető: 

Pallagi Mária történész írása

Erzsébet királyné és Majláth János magyarleckéi

Cikk ismertető: 

Meyer Beatrix történész

Kettős koronázás 1867. június 8-án

Cikk ismertető: 

Káli-Rozmis Barbara

Erzsébet királyné meghalt – egy mítosz megszületett

A MERÉNYLET - ERZSÉBET KIRÁLYNÉNK A SZÍVÉBEN IS MAGYAR VOLT

Cikk ismertető: 

Utolsó szavait magyarul ejtette ki

HOGYAN LETT A VILÁGSZÉP CSÁSZÁRNÉBÓL EGY REJTŐZKÖDŐ SZEMÉLYISÉG?

ERZSÉBET FARSANGI KALANDJA - Megcsalta a császárt?

Cikk ismertető: 

Káli-Rozmis Barbara

Oldalak