Fénykora, pusztulása és helyreállítása

A Gödöllői Királyi Kastély, eredeti nevén Grassalkovich-kastély, Európa második fennmaradt legnagyobb barokk épületegyüttese. Ma nemcsak múzeumával, hanem színes és érdekes kulturális programkínálatával várja a látogatókat. Sokan az impozáns termekben sétálva mit sem sejtenek arról, hogy ez a korhűen helyreállított barokk épületegyüttes 1982-re majdnem teljesen a pusztulás szélére sodródott, és szinte az utolsó órában érkezett számára a segítség.

Sokan csak “Sisi-kastélyként” emlegetik, akár külföldről, akár belföldről érkeznek Gödöllőre. A legendásan szép Erzsébet királyné több mint kétezer éjszakát töltött az épületegyüttesben, amely 1867-től lett a királyi család pihenő rezidenciája. A kastély története nemcsak hozzájuk kötődik, így a múzeum a királyi időszak mellett az előző tulajdonosoknak, az építtető Grassalkovichoknak állít emléket korhűen berendezett termeivel, és betekintést enged a magyar barokk nemesi világába is.

A Gödöllői Királyi Kastély régi képeslapokon (1920-as évek)  © Gödöllői Királyi Kastély

Grassalkovichok kora: a Grassalkovich-kastély (1735-1867)

A kastély első tulajdonosa és építtetője, a vagyontalan köznemesi családból udvarhű magatartásával a főnemesség soraiba emelkedő I. Grassalkovich Antal (1694-1771), Mária Terézia császárnő bizalmasa volt.

A munkálatok 1735 után indultak meg Mayerhoffer András építész vezetésével. Ekkor készült el a kastély központi öt szárnya: az U alakú udvart közrefogó belső három szárny (a lakosztályok épülete). Az ehhez kapcsolódó oldalszárnyak egyikében a ma is működő kápolna, a másikban pedig a lovarda kapott helyet. Grassalkovich Antal 1751-ben vendégül látta Mária Terézia császárnőt, akinek tiszteletére egy műmárvány borítású szobát is készíttetett. Ez a helyiség lett alig több, mint egy évszázad múlva Erzsébet királyné hálószobája is. Grassalkovich Antal, hogy elkápráztassa Mária Teréziát, az uralkodónő érkezésekor hetvenezer kerti lámpással világíttatta meg az utat, ezzel is előre jelezve azt, hogy a királynő és férje, valamint nagyszámú kísérete egy rendkívül fényes és pazar vendéglátásnak néz elébe.

I. Grassalkovich Antal (ismeretlen festő műve); Mária Terézia császárnő-királynő (Matthias de Visch flamand festő műve)

I. Grassalkovich Antal építette a ma már helyreállított Királydombi Pavilont a kastélyparkban az 1760-as évek második felében. A hatszögletű kis kerti épület belsejét 54 darab, faburkolatba illesztett olajportré díszíti, amelyek az eredetiknek reprodukciói: honfoglaló magyar vezérek és magyar uralkodók arcképei.

I. Grassalkovich Antal utóda, II. Antal 1782 és 1785 között végzett átalakításokat az épületegyüttesen, amelyek során a kastély elnyerte mai képét. Ő alakíttatta ki az 1780-as évek első felében a barokk színházat a második U alak déli részében. Új épületet nem emelt, hanem a meglévő szárnyrész három szintjét egybebontatta. Így egy 24 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas tér jött létre, amely a Grassalkovichok idényszínházának adott otthont.

A helyreállított barokk színház színpada  © Gödöllői Királyi Kastély

II. Antal idejében már elkezdődött a család eladósodása, ami fia, III. Antal idejében tovább folytatódott. Ez utóbbi halálával kihalt a Grassalkovichok férfi ága, és a kastély a hozzá tartozó uradalommal együtt leányágon öröklődött tovább. Mivel a családi adósságok tovább halmozódtak, és a hatalmas épületegyüttes karbantartására és fenntartására sem volt pénz, az örökösök az eladás mellett döntöttek. Sína György báró vásárolta meg a Grassalkovich-kastélyt 1850-ben, akinek halála után fia eladta azt egy belga banknak. Az 1867-re meglehetősen leromlott állapotba kerülő épületet a magyar állam vásárolta meg, és bocsátotta Erzsébet királyné és Ferenc József szolgálatára.

A kastély királyi időszaka (1867-1918)

Erzsébet és Ferenc József, valamint udvartartásuk igényeinek megfelelően átalakításokat végeztek a kastélyon beköltözésük előtt. Mivel a nagyszámú kíséret elhelyezéséhez sok szobára volt szükség, megszüntették a barokk színházat. A szemközti szárny virágháza és a barokk fürdője helyén pedig gyógyszertárt és vendégszobákat építettek. A barokk színházat újra háromszintes épületrésszé osztották, és az így kapott belső térben 15 szobát alakítottak ki, a kastélyszínház megmaradt díszleteit pedig elárverezték. Itt kapott lakosztályt Franziska Feifalik, Erzsébet nélkülözhetetlenné vált fodrásznője, aki egykor Bécs leghíresebb színészeinek hajkoronáit készítette el.

Wagner Sándor: Erzsébet királyné (1867) - a kép módosítva a feltöltő által

Mivel Erzsébet nagyon szeretett lovagolni, kiemelten fontos volt számára a gondozás hiányában rossz állapotúvá vált lovarda átalakítása és kibővítése. Ennek épülete másfél ezer négyzetméteresre nőtt a megépített márványistállóval, valamint egy új kocsiszínnel együtt. A kor igényeinek megfelelően melegházakat és pálmaházat is építettek a hatalmas parkban.

Az átalakítások eredményeként a királyi időszakban 136 helyiség állt rendelkezésre, ezen kívül az istállószárnyban további 24. Lakásként összesen 103 szolgált, amelyekből 67 volt a szolgáké. Mivel sok cselédnek nem volt saját külön lakóhelyisége, ezekből az adatokból következtethetünk a királyi családot és udvartartásukat kiszolgáló cselédség számára.

Ferenc József lakosztályát a díszterem egyik, Erzsébetét pedig a másik, a lovarda felőli, napfényes oldalon helyezték el. Sisi Mária Terézia egykori vendégszobáját használta hálószobaként. Erzsébet Gödöllőn használt ágya ma a bécsi Bútormúzeumban tekinthető meg. A királyné emeleti lakosztálya négy szobából állt, és saját lépcsősor kapcsolta össze földszinti három szalonjával. Innen tudta megközelíteni az előkerten át a lovardát egy faverandán és fából készült, vadszőlővel befuttatott folyosón keresztül. Ezutóbbi nemcsak arra volt jó, hogy Erzsébet rossz idő esetén is átsétálhasson, hanem arra is, hogy a kíváncsi szemek elől eltűnve, észrevétlenül tegye ezt!

Erzsébet hálószobája Mária Terézia egykori vendégszobája volt © Gödöllői Királyi Kastély - Egykori gödöllői ágya a bécsi a Bútor Múzeumban tekinthető meg. © Bundesmobilienverwaltung/ fotós: Lois Lammerhuber.

A kastély királyi időszakáról itt olvasható részletesebb írás:  Gödöllő, Erzsébet királyné birodalma

Erzsébet királyné idősebb éveiben egyre ritkábban látogatott szeretett Gödöllőjére. Utoljára a Milleniumi ünnepségek ideje alatt, 1896-ban jelent meg nyilvánosan Budapesten, és 1897-ben, a halálát megelőző évben, látta őt még egyszer vendégül a kastély. Miután 1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz anarchista meggyilkolta a királynét, az idős király olykor még időzött a kastélyban kíséretével hosszabb-rövidebb ideig, néhány fénykép készült is róla itt. Ferenc József utoljára 1911. május 6-án tartózkodott Gödöllőn.

Az úgynevezett “királyi időszak” a település fejlődésére is jó hatással volt. Jövedelmet biztosított lakosainak, egyrészt mivel a királyi családnak igen magas személyzetre volt szüksége a helyiek közül is; másrészt a település népszerűvé válása révén: Gödöllő divatos üdülőhely lett. Ezek az évtizedek nemcsak a település gazdaságára, hanem a közlekedésére is jó hatással voltak. Az északi vasútvonalat a királyi család és kísérői, valamint vendégei kényelme miatt vezették át Gödöllőn, és 1911-ben kiépítették a máig használt HÉV-vonalat is.

Folytatjuk: Mi történt a kastéllyal Ferenc József halála után?

A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

A Gödöllői Királyi Kastély ma nemcsak korhűen berendezett termeivel és múzeumával, hanem színes és érdekes kulturális programkínálatával várja a látogatókat (a kastély hivatalos honlapjához kattints a képre): 

Felhasznált szakirodalom:
Varga Kálmán: A Gödöllői Kastély évszázadai. Műemlékek Állami Gondoksága, Budapest, 2003
Gödöllői kalauz. Városi Múzeum, Gödöllő, 1999
Gödöllői Királyi Kastély. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 510. Szám. 1997
A Gödöllői Királyi Kastély honlapján: A kastély története ​