Fénykora, pusztulása és helyreállítása II. rész

Erzsébet királyné idősebb éveiben egyre ritkábban látogatott szeretett Gödöllőjére. Utoljára a millenniumi ünnepségek ideje alatt, 1896-ban jelent meg nyilvánosan Budapesten, és 1897-ben, a halálát megelőző évben látta őt még egyszer vendégül a kastély. Miután 1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz anarchista meggyilkolta, az idős király olykor még időzött a kastélyban kíséretével hosszabb-rövidebb ideig, néhány fénykép készült is róla itt. Ferenc József utoljára 1911. május 6-án tartózkodott Gödöllőn, és 1916. november 21-én elhunyt.

Egyetlen fia, Rudolf máig tisztázatlan körülmények között öngyilkosság vagy politikai összeesküvés áldozata lett, a soron következő trónörököst, Ferenc Ferdinándot pedig feleségével együtt 1914-ben Szarajevóban meggyilkolták, így a királyt IV. Károly (1916-18) követte a trónon, aki rövid uralkodása alatt csupán néhány hetet töltött Gödöllőn.

A kastély és az ehhez tartozó birtok 1918-ban a Pénzügyminisztérium kezelésébe került, 1919-ben pedig a kommunista hatalomátvétel következett. A pusztulás első fázisa akkor kezdődött meg, amikor a Tanácsköztársaság katonai parancsnoksága kapott helyet az épületegyüttesben. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy a román trónörökös, Károly időzött a kastélyban. Ekkor ment tönkre vagy semmisült meg a bútorzat és a műtárgyállomány jelentős része.

Majd a kastély életében újra szebb napok következtek.

 A Gödöllői Királyi Kastély főhomlokzata ma © Gödöllői Királyi Kastély

Horthy Miklós kormányzó és családja Gödöllőn

Az épületegyüttes Horthy Miklós kormányzósága idején ismét szebb napokat látott. A kormányzó pihenőkastélyként használta 1920-tól 1945-ig. Gyakran rendeztek vadászatokat és lóversenyeket, valamint fejedelmeket, arisztokratákat és diplomatákat láttak itt vendégül. Horthy Miklós egyetlen komolyabb átalakítást végzett, de azt sem a kastélyon belül: a déli előkertben kiépíttetett egy 70 m2-es óvóhelyet, amely ma is megtekinthető.​

Képgaléria: 1. Horthy Miklós kormányzó portréja a kastélyban, az emlékkiállítás egyik termében ©​ Királyi Kastély 2. Horthy Miklós. 3. Purgly Magdolna, a kormányzó felesége. 4. Horthy Miklós fiának, az ifj. (gyermek) H.M.-nak a katonai egyenruhája  ©​ Királyi Kastély

A kastély pusztulásának szomorú időszaka

A kastély pusztulásának második időszaka 1944-ben vette kezdetét. Német csapatok fészkelték be magukat, akik menekülésükkor elvittek minden mozdítható műtárgyat. A későbbi nácibarát magyar kormány az uradalom állatállományát, kocsiit, gépeit és szerszámait magáévá tette és elszállíttatta, illetve elhajtatta.

A kastély életében egyre sötétebb időszakok következtek. Az orosz csapatok hadikórházat rendeztek be itt, és mindent eltüzeltek, amire nem volt szükségük. A még megmaradt értékeket és műtárgyakat ők vagy a lakosság elhordta. Nemcsak a mozdítható értékek estek áldozatul az orosz megszállásnak, hanem a díszes ajtók, kályhák és csillárok is. Az orosz csapatok mindent eltüzeltek, amire nem volt szükségük.

1948-ban katonai raktárbázist és szükséglakásokat alakítottak ki a kastélyban, 1957-ben pedig egy szociális otthont létesítettek. A kastély állapotának leromlása a gondozás hiányában tovább folytatódott. Az alsóparkja is áldozatul esett a változásoknak: lakótelepeket, üzemeket és szolgáltató helyiségeket hoztak létre a helyén.

A szociális otthon életét bemutató kiállítás a kastélyban © Gödöllői Királyi Kastély

A kastély rehabilitációja

 Az évtizedek alatt sokszor készültek tervek és voltak kísérletek a kastély és megmaradt értékeinek megóvására és helyreállítására, azonban ezeket a politikai hatalom mindig meghiúsította. Végül 1980-ban az Országos Műemléki Felügyelőség kezdeményezte a kastély helyreállítását. 1985-ben beindultak az állagmegóvási munkálatok, amelyekre kevés pénz állt rendelkezésre. A rendszerváltással ezek a folyamatok elkezdtek felgyorsulni 1989-90-ben. A kastély siralmas látványt nyújtott ekkor kívülről, de belül sem volt jobb a helyzet: a bentlakó idősek nyomorúságos körülmények között voltak összezsúfolva az omladozó vakolatú és dohos szagú szobákban. Miután a szovjet alakulatok kivonultak a kastélyból, a Fővárosi Szociális Otthont, amely a kastély központi részében kapott helyet, fokozatosan kiköltöztették. 1994-re végre sikerült a kastélyt teljesen kiüríteni.

1. A Gizella és Rudolf szárny a felújítás előtt (főkép) és után. 2. Faajtó a felújítás előtt ("helye") és után © Gödöllői Királyi Kastély

1990 és 1994 között összesen öt kormányszintű határozat született a kastély rehabilitációjára, azonban a pénzhiány még mindig nagy akadálynak számított. Létrejött a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság, amely megkezdte a jelenleg is állami tulajdonban levő kastély helyreállítási munkálatait. Hatalmas eredményeket értek el az elmúlt majdnem két évtized alatt, de a munkálatok még ma is tartanak, és fokozatosan egyre több területet nyitnak meg a látogatók előtt. A Kastély Múzeum első állandó kiállítása 1996-ban nyílt meg: a díszterem és a királyi lakosztályok voltak ekkor megtekinthetők. Ekkor a kastély többi része még igen szomorú látványt nyújtott.

“Komplex műemléki helyreállításban kell gondolkodnunk, annak teljes művészettörténeti, műemléki és műszaki kutatási hátterével. Lényeges szempont, hogy mindent megőrizzünk, amivel a kastély a két és fél évszázad alatt gazdagodott, és a műemlékvédelem szabályai szerint hitelességre törekedve pótoljuk mindazt, ami elpusztult, de a kastély értékeinek érvényesülése szempontjából nélkülözhetetlen." /Dr. Máté Zsolt - vezető tervező/

Galéria a felújítás előtt és után (kattints a képekre)  © Gödöllői Királyi Kastély