A nyolcvanas évek végén a korszak zenei újságírói összegyűjtötték az elmúlt 20 év legjobb rockzenei lemezeit az Ifjúsági Magazinban (1). Nem meglepő módon, ezeken a listákon olyan remekműveket találhatunk, többek között, mint a Tízezer lépés az Omegától, a Bumm! az LGT-től, vagy a Jelbeszéd Koncz Zsuzsától. Az utóbbi esetében ez egy figyelemre méltó eredmény, mivel a kiadványt nem sokkal a megjelenés után tíz évre betiltották, és csak 1983-ban jelenhetett meg újra.

Az énekesnő ötödik nagylemeze ma is markánsan szól, köszönhetően a szókimondó dalszövegeknek és a remek hangszerelésnek. A kiadvány felújított CD-változata három bónusz dallal 2023. október 13-án került a boltokba.

kép forrása: Fotexnet

Jelbeszéd a stúdióban…

A meglehetősen kacskaringós életpályát bejáró Jelbeszéd az énekesnő legszínesebb, legsokrétűbb zenei anyaga. A felvételeknek helyet adó, meglehetősen elavult Rottenbiller utcai stúdióban számtalan nagyon jó korong született, köszönhetően az ügyes zenei rendezésnek és az ötletes hangszerelési technikáknak. A frissen „lemezmilliomossá” vált énekesnő ekkortájt a néhány hónapig működő szupergroupnak, a KITT Egyletnek volt a tagja, amely rajta kívül az Illés zenekart és a Tolcsvayék és a Trió legénységét foglalta magába. Az új alkotóközösség nagy sikert aratott a 1973-as diósgyőri Rockfesztiválon, majd hamarosan sikeres turnét bonyolított le az országban.

A stúdiómunka során Koncz Zsuzsa új lemeze mellett két továbbit (Szörényi Levente: Utazás, Halász Judit: Kép a tükörben) is felvettek. Ami még érdekesség, hogy több dalnál a Generállal zenei szimbiózisban álló Mikrolied vokált is bevonták a munkálatokba. Szörényi Levente így emlékszik vissza a felvételekre egy nemrégiben készült beszélgetésben:

„A lemez (az Utazás) egyébként még négy sávra készült, ezt talán mondanom sem kell. A Rottenbiller utcában nagyon sokáig nehéz körülmények uralkodtak.(…) Az alapokat egyszerre vettük fel, sztereóban, két sávra. A sok akusztikus gitár miatt paravánokkal szeparáltak el minket.” (2)

További érdekességnek számít, hogy a Jelbeszéd az első olyan Koncz Zsuzsa-album, amelyen szintetizátor hallható. Nem is akármilyen. Az AKS Synthesizer több korabeli progresszív rock és korai elektronikus formáció (Pink Floyd, Jean-Michel Jarre és a Tangerine Dream) kiadványain játszik fontos szerepet. Itt azonban csak, mint színesítő elem van jelen, és nagyszerűen beleolvad a zongora- és orgonasávok közé.

Koncz Zsuzsa így véleményezte a lemez anyagát az 1973-as Pop Műsorújságban:

„Összességében talán azt tudnám mondani (…), hogy ez most egy kicsit „poposabb” lesz, mint az Élünk és meghalunk. A dalok hangvételére áll ez leginkább, hiszen az új számok szövegei talán még a korábbiakénál is jobban tetszenek — legalábbis nekem." (3)

A KITT Egylet. A kép forrása: Pop Magazin, 1973, Arcanum Digitális Tudásbázis

A lemezen a hagyományos Illéses-dalok (Ki mondta, Egy fiatal költő emlékére, Jelbeszéd) mellett már felvillan a későbbi fonográfos country-s világ (Szólj, ha meguntad) is. De megtalálhatóak még itt akusztikus hangszerelésű népdalos ihletésű balladák (Kertész leszek, Ha én rózsa volnék) is, valamint még olyan modernebb hangszereléssel bíró felvételek is, mint a Ne kérdezd, az Új dal vagy a Hé, mama; ez utóbbit angol nyelven Koncz Zsuzsa a tokiói Yamaha fesztiválon is elénekelte (4).

A dalszövegek tekintetén a korábbiakhoz képest jóval erőteljesebb és rendszerkritikusabb sorok születtek Bródy János tollából, így nem meglepő, hogy a lemezt betiltották az októberi megjelenés után néhány héttel. Így a terv, amely a kazettaváltozat elkészítésére vonatkozott (5), végül nem valósult meg. Azonban a boltokba kiszállított 48 ezer példányt (6) a közönség viszonylag gyorsan felvásárolta a akkoriban magasnak számító 80 forintos darabár (7) ellenére is. Ami viszont a raktárban a szállításra váró kópiákat illette, azokat bezúzták, és emellett a kiadvány eredeti grafikai tervét is eltüntették (8).

…a lemezpiacon és a médiában

Érdekes módon a betiltás híre a sajtóba nem került (nem kerülhetett) be, így több napilapban úgy írtak a Jelbeszédről mint a karácsonyi lemezpiac egyik fontos kiadványáról (9). Sőt, 1974 elején a Magyar Ifjúság még arról cikkezett, hogy az eladott példányszámok alapján a zenealbum hamarosan eléri majd az aranylemez fokozatot (10).

Ezen a híradások mellett születtek lemezkritikák is. A Tolna Megyei Népújság írta, hogy

„Kevésbé sikerült Koncz Zsuzsa, a „lemezkirálynő’, új lemeze. Meglátszik rajta, hogy a felbomló félben lévő Illés együttes volt partnere. A számok nagy része lírai, a szövegek között sok a Bródy Jánostól szokatlan okoskodó, színvonal alatti. Így is van 4—5 jó felvétel a lemezen, amit még évek múlva is szívesen hallgatunk majd. Elsősorban a versre írt dalok, a népdalfeldolgozás.” (11)

Ezzel szemben az MHV karácsonyi lemezpiacra kiadott Hanglemez magazinjában Hegedős László pozitívan szemlézte a korongot, és kiemelte azt, hogy „újra feltűnik Koncz Zsuzsa énekesi fejlődése. Olyan hajlításokat és hangulatokat meghatározó énekesi fogásokat hallhatunk tőle, amelyek már előrevetítik egy új, teljesebb művészi korszakát.” (12)

Hasonlóan kedvező kritika jelent meg a Szabad Földben, amely szerint

„Koncz Zsuzsa ötödik, Jelbeszéd című albuma nem okoz csalódást. Ha csupán a két legjobb felvételt —mindkettő Bródy János feldolgozása — a József Attila-versre (Kertész leszek) írt dalt és a Ha én rózsa volnék című népdal-variációt nézzük, már akkor is messze megelőzi ez az album az előző négyet. Szerencsére a többi tíz felvétel is megüti a bőven mért „jó” szintet...” (13)

Koncz Zsuzsa a Rockfesztiválon, Diósgyőr, 1973. A kép forrása:Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián

...akkor és most…

A letiltás után a Jelbeszéd 10 évig indexen volt, ez azonban nem akadályozta meg az énekesnőt abban, hogy kiadvány zenei anyagából énekeljen a koncerteken. Sőt, amellett, hogy a Kertész leszek az első verslemez címadója lett, további három jelbeszédes dal az 1978-s Aranyalbum 1967-1973 válogatáslemezre is felkerült.

A Jelbeszéd 1983-ban jelent meg újra – ekkor már az eredetitől eltérő borítóval. Ezt követte 1994-ben az első CD kiadás, majd a Hungaroton raktárának leégése után, 2003-ban került piacra a remaszterelt CD verzió, amely az eredetitől eltérő Ha én rózsa volnék változatot tartalmazott.

2023-ban az 50. évfordulóra a kiadvány egy olyan átkevert és felújított hangzásvilágú verziója jelenik meg, amely a jól ismert tizenkét dal mellett több korabeli bónusz felvételt és egy teljesen új számot is tartalmaz. Az eredeti hangsávokat a Mesterséges intelligencia segítségével fejtette le Závodi Gábor a szalagról, és Koncz Zsuzsa jelenlegi kísérőzenekarának tagjai játszottak hozzá az eredeti hangszerekhez. A végeredmény így az eredetivel felérő, rendkívül izgalmas anyag lett. Annak ellenére, hogy bizonyos helyeken a lemez a mai kornak megfelelően digitálisan, hangosan szól, mégis érezhető, hogy az 1973-as felvétel analógabb, melegebb hangvétele is bizonyos helyeken megmaradt.

Ugyanakkor fontos megjegyezni azt, hogy az új hangszeres sávok nagyon jól illeszkednek az eredetikhez, így több esetben nehéz megállapítani azt, hogy melyiket mikor rögzítették. Azonban a fémhúros akusztikus gitárok (Kertész leszek, Bolyongok, Mit tegyen egy kisleány), az eredetitől eltérő dobtémák (Jelbeszéd, Hé, Mama), valamint a modernebb billentyűs hangszerarzenál (Hé, Mama, Jelbeszéd, Új dal) esetében érezhetjük azt, hogy ezek már a jelenkor termékei. Az ének tekintetében elmondható az, hogy Koncz Zsuzsa szólamai hangosabbak és egységesebbek lettek, ugyanakkor érezhető, hogy ezeket több helyen korrigálták, mivel időnként teljesen máshogyan szólnak, mint 1973-ban. Ez főleg a Kertész leszekben, az Új Dalban, a Hé, Mamában, valamint a Nem ver meg az Istenben figyelhető meg a legjobban, ez utóbbiban például egy korábban nem hallható nevetést is kivehetünk.

A legtöbb dal hangképe testesebb, szélesebb spektrumú lett, a lemezen azonban vannak olyanok is, amelyek esetében nagyobb változások nem történtek. Ilyen például a Szólj, ha meguntad, a Nem ver meg az Isten és a Mit tegyen egy kislány is. De ugyanitt említést érdemel még a Hol zöldell a rét is, amely jelenkori változatban szabadabban, kevésbé metrikusan szólal meg. Az 1973-as verzióra talán legjobban a Ha én rózsa volnék emlékeztet, de a jelenkoriban a gitárok hangosabbak, középről szólnak, és a furulya is hosszabb ideig hallható. Ami viszont nekem hiányérzet, hogy a Ne kérdezd és a Jelbeszéd esetében nincsenek benne a jellegzetes basszusgitár-témák.

Mindemellett jóval észrevehetőbbek az eltérések a Ki mondta esetében. Ennek akusztikus gitárjai zengetőt kaptak, és így teljesen máshogyan és máshonnan szóltak. A Hé, Mama is ilyen, mert a számot nyitó dobtéma eltér a korábbitól, de ugyanitt megemlíthetjük még az átdolgozott háttérvokált és az erőteljesebb billentyűsávokat is. Ez utóbbi határozza meg az Új dal hangképét is.

A Kertész leszek az új album egyik kiemelkedő pontja; az új fémhúros akusztikus gitársávok, az újonnan hozzáadott zongoraszólam, valamint a tisztább éneksávok miatt ez a változat himnikusabban és éteribben szól, mint az népdalos hatásokban gazdag eredeti. Ugyanez jellemzi a Bolyongokat is, amely egyszerre puritán és letisztult, ugyanakkor meglepetés hallani a duplázott és a kóruseffekttel ellátott éneksávokat a felvétel refrénjében.

Hasonló különlegességnek tekinthető a Ne sírj, kedvesem eddig kiadatlan, dobozban maradt verziója, amelyben az újonnan felvett hangszersávok ellenére kézzelfoghatóan jelen van az a nyers és improvizatív hangvétel, amely a rövid ideig fennálló KITT Egylet örömzenélésben gazdag koncertjeit jellemezhette. Az új dal, a Jelbeszéd 2.0 hangszerelése viszont már nem a hetvenes éveket idézi, mivel olyan, mintha a 2010-es 37-ről maradt volna le, és szövegvilágában 50 év távlatából kapcsolja össze a jelent a múlttal.

Legyen szó az eredeti, 1973-as kiadásról vagy a felújított 2023-as változatról, a Jelbeszéd mai napig is a hazai popzene történetének egyik fontos mérföldköve, köszönhetően a jól megírt daloknak, az ötletes és igényes hangszerelésnek. Továbbá nemcsak ezeken, hanem a magán a műhelymunkán is érezhető a lelkesedés és az öröm, hogy itt valami egyedi került rögzítésre. Remélhetőleg a felújított lemezanyag a közeljövőben vinilen is elérhető lesz, mivel nagyon jól sikerült, és így méltó arra, hogy ebben a formátumban az eredeti mellé kerülhessen, és az audiofil zenekedvelők is a lehető legjobb minőségben hallhassák.

A lemez megrendelhető:

Rock diszkont: https://ow.ly/U7Yb50PWrMr

Media Markt: https://ow.ly/EJSp50PWrPJ

Libri: https://ow.ly/Fjq150PWrQH

MG Records: https://ow.ly/Qy2750PWrRQ

Digitális elérhetőség: https://ow.ly/xFUY50PWrUH


Hivatkozásjegyzék

[1] “A Krém Krémje.” Ifjúsági Magazin, 1 Feb. 1989, p. 35.

[2] beatkorSzaki. “„ha Te Állnál Ott, Ahol Én Álltam, Nem Lennél Már Ártatlan..." ‒ Ötven Esztendős Szörényi Levente Utazás Című Szólólemeze.” Volt Egyszer Egy Beatkorszak, 19 Sept. 2023, beatkorszak.blog.hu/2023/09/19/szorenyi_levente_utazas_interju.

[3] Hegedős, László, and Gábor Neményi. “Újra Itthon.” Pop Műsorújság, 10 July 1973, p. 28.

[4] Hegedős, László. “Jelbeszéd.” Hanglemez Magazin, Karácsony 1973, p. 4.

[5] L.Á. “Itt a kazetta.” Hanglemez Magazin, Karácsony 1973, p. 7.

[6] beatkorSzaki. “Ne Sírjatok, Lányok, Mikor Elindul a Vonat! – AZ LGT, AZ Illés És Fonográf Dalszerzőinek Hazai Feldolgozásai.” Volt Egyszer Egy Beatkorszak, beatkorszak.blog.hu/2023/10/11/lgt_illes_fonograf-hazai_feldolgozasok. Accessed 16 Oct. 2023.

[7] “Nagylemez Újdonságok.” Magyar Ifjúság, 28 Sept. 1973, p. 55.

[8] Jávorszky , Béla Szilárd, and János Sebők . A Magyarock Története 1. A Beatkezdetektől a Kemény Rockig, Népszabadság Könyvek, Budapest, 2009, p. 217.

[9] Keresztes, Tibor. “Slágersarok.” Népszava, 7 Dec. 1973, p. 7.

[10] Takács, István. “Siker És Vidéke 2.” Magyar Ijjúság, 25 Jan. 1974, p. 26.

[11] -Irá-. “Lemezkrónika.” Tolna Megyei Népújság, 13 Dec. 1973, p. 7.

[12] Hegedős, László. “Jelbeszéd.” Hanglemez Magazin, Karácsony 1973, p. 4.

[13]   M. “Lehet Választani!” Szabad Föld, 16 Dec. 1973, p. 8.