Az alábbi írásból megtudhatjátok, hol volt berendezve Erzsébet királyné fürdőszobája a Gödöllői Királyi Kastélyban, a hálószobájában pontosan hol volt felállítva az az egyszerű vaságy, amelyen aludt, valamint azt is, hogy Sisi emeleti lakosztályát a földszintivel nemcsak a Schönbrunni Kastélyban, hanem a Királyi Kastélyban is csigalépcső kapcsolta össze egymással. Amikor legközelebb jártok a kastélyban, az alábbi leírás alapján ti is megpróbálhatjátok beazonosítani a királyné lakosztályában sétálgatva, hol lehetett berendezve az egykori fürdőszoba, és hol állhatott a vaságy.

Erzsébet császárné és királyné ma is híres a szépségkultuszáról, amely a rendszeres fürdőket és hajmosást is magába foglalta. Kezdetben Sisinek nem volt saját fürdőszobája a Hofburgban, helyette a császári család többi tagjához hasonlóan ő is kapott egy mosdótálat, amelyet a hálószobájában helyeztek el. Természetesen ez nem volt neki elég, így miután a császárral házasságot kötött, biztosítottak számára egy fadézsát, illetve később valószínűleg egy fakádat is. A bécsi udvar megdöbbenéssel fogadta, hogy az ifjú császárné naponta, minden ruhát levetve fürdőt vesz. Zsófia főhercegné udvarában - mert ez sosem lett igazán Sisié - a spanyol etikett szigorú szabályai uralkodtak, amelyek már akkoriban is elavultnak számítottak. Erzsébet szépsége és fiatalsága megőrzése érdekében tett lépései az udvarból megbotránkozást váltottak ki, azonban nem voltak egyedülállók Európában. Ausztria császárának - vagy talán inkább az anyjának - az udvarában elszállásolt magas rangú vendégek közül többen meglepve tapasztalták a fürdőszoba hiányát. Bécsben Zsófia főhercegné törvényei uralkodtak, talán erre is vezethető vissza az, hogy a Burgban Sisinek csak viszonylag későn, 1876-ban építették ki az akkori legmodernebb fürdőszobát. (Zsófia főhercegné 1872-ben halt meg.)

Erzsébet 1862 körül. Színezett fénykép, Joseph Albert felvétele. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár.

Erzsébetnek a Hofburgban csak anyósa halála után lehetett igazi fürdőszobája; azonban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol több, mint kétezer éjszakát aludt királynénk, átalakítása és felújítása az ő igényeinek megfelelően zajlott az 1867-es kiegyezés és koronázás után. A kastélyban sétálgatva sokakban felmerülhet a kérdés: Ha Erzsébet ennyire fontosnak tartotta a napi tisztálkodási rituálét, akkor miért nem láthatjuk a fürdőszobáját, vagy legalábbis azt a helyiséget, amely annak volt kijelölve? Már gyermekként, a kastélymúzeumban tett első látogatásomkor foglalkoztatott ez a kérdés. Biztos voltam abban, hogy a királynénak volt a lakosztályában állandó fürdőszobája, és nem csak egy kádnak megfelelő alkalmatosságot vittek be neki a napi fürdőjéhez, mint az általa úgy gyűlölt Hofburgban. Ha Erzsébet kívánságát figyelembe véve és annak megfelelően történt az egykori Grassalkovics-kastély átalakítása, miért éppen a fürdőszobát hagyták volna ki? Ismerve Erzsébet jellemét és igényeit, egy kád nem létét kizártnak tekinteném. De hát hol állhatott Sisi fürdőszobája?

BÉCS - HOFBURG: 1. Sisi fürdőszobája a bécsi Hofburgban © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Alexander Eugen Koller. 2. Erzsébet nappalija és hálószobája a bécsi Hofburgban. Erzsébet hofburgi nappalija éjjel hálószobaként is funkcionált. A szolgálók behozták a királyné egyszerű vaságyát, és a szoba közepére állították spanyolfallal leválasztva a nappali résztől. © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H./ fotós: Knaack. 

Sisi fürdőszobája a Gödöllői Királyi Kastélyban

(A fenti képen Erzsébet hofburgi fürdőszobája látható, a gödöllőiről nem maradt fenn kép.)

„…Az elfüggönyözött rész fürdőszobának van berendezve.”

Sokáig kerestem erre a kérdésre a választ, mígnem néhány éve rábukkantam Ripka Ferencz Gödöllő, a királyi család otthona (1896) című művében. Ennek a régi könyvnek reprintjét a Gödöllői Városi Múzeum adta ki 2000-ben Gödöllő Város Önkormányzata támogatásával. A könyv a Királyi Kastély boltjában még megvásárolható (legalábbis néhány hónapja az volt). Ez a mű részletes leírásokban mutatja be a Királyi Kastély egyes helyiségeinek 1896-os berendezését, a falakon található képeit, mintegy az írásban kalauzolva az olvasókat. A királyné emeleti lakosztályát is több, mint két oldalon keresztül tárgyalja a szerző (eredeti helyesírással közlöm): „A kastély frontjának jobboldalát a Királyné lakja. Ezekben a harmonikus berendezésű pompás szobákban régebben a Felséges Asszony kedvencz virágjának, az ibolyának színe dominált, jelenleg azonban, ép úgy, mint a király lakosztályában, a vörös szín az uralkodó. A nagy teremből nyílik a kis szalon, mely egyike a kastély legszebb szobáinak. A falakat gobelinekkel diszített kárpit fedi rokokko, vörös selyemmel bevont és dúsan aranyozott bútorokkal. Két ablaka a ’Királyné kertjé’-re nyílik. (…) A kis szalon mellett van Királynénk írószobája, melynek bútorzata csupán egy kis diófa íróasztal, a két ablak közt elhelyezett garnitura s egy könyvszekrény. A garnitura mögött tükör födi a falat. A könyvszekrény tetejére kisebb bronzszobor van helyezve (..). A villamos fénnyel világított írószoba egy kárpittal két részre van osztva. Az elfüggönyözött rész fürdőszobának van berendezve.” (Ripka, 38-41. oldal)

Tehát Ripka utóbbi két mondatában találunk egyértelmű utalást arra, hogy Erzsébetnek volt Gödöllőn állandó jelleggel fürdőszobája. Ripka (akinek nem ez az egyetlen könyve a királyi család gödöllői tartózkodásáról) minden bizonnyal akkor sétálta végig a kastély termeit és készítette el részletes leírását – természetesen Ferenc József engedélyével –, amikor a királyi család nem tartózkodott a birtokon. Ezt az időpontot 1896-ben nem volt nehéz megtalálni, hiszen az 1890-es években a királyi család már csak igen ritkán időzött Gödöllőn. Ekkoriban a nyughatatlan lelkű Erzsébet folyton úton volt. A könyvében Ripka felidézi azokat az időket, amikor királynénk oly jókedvűen múlatta az időt szeretett birtokán. Biztosak lehetünk abban, hogy ha az írószoba egy részét csak tisztálkodás idejére alakították volna át fürdőszobává és csak a fürdés idejére választották volna le egy spanyolfallal vagy függönnyel, akkor Ripka sem láthatta volna. Azt, hogy pontosan hogyan nézhetett ki ez a helyiség, talán sosem fogjuk megtudni. A Királyi Kastély Ferenc József halála után nehéz időket élt meg. Szinte mindent széthordtak vagy elpusztítottak a bútoroktól kezdve az ablakkilincsekig. A vörös márvánnyal borított egykori Mária Terézia-szobának és egy márványkandallónak valószínűleg azért nem esett csak baja, mert nem tudták eltávolítani. Ugyanez vonatkozik a márványistálló itatóira, amelyek megmaradtak, de szerencsétlenül jártak, mert szürkére festették le azokat. A kastély már-már a pusztulás szélére került, mire megérkezett számára a segítség, és 1985-ben megkezdődtek az állagmegóvási munkálatok, amelyek csak 1989-90-ben kezdtek felgyorsulni.

Erzsébet író- és öltözőszobája a Gödöllői Királyi Kastélyban  © Gödöllői Királyi Kastély

Hatalmas munkával kellett megbirkózni a muzeológusoknak, a restaurátoroknak és belsőépítészeknek, hogy a lehető leghitelesebben állítsák vissza az egykori állapotokat. (A Kastély Múzeum első állandó kiállítása 1996-ban nyílt meg.) Természetesen felmerült folyton a kérdés, amely a mai napig is aktuális a kastély újjáépítése során: Melyik állapotot állítsuk helyre? A királyi időszakot? A Grassalkovicsot? Vagy egy későbbit? (A kastély hányattatott évtizedeiről és rendbe hozataláról szóló írásom ITT olvasható.) Úgy gondolom, sikerült autentikus munkát végezni a kastély rendbetétele során, sokszor a lehetetlent megkísérelve. Ez egy másik írás témája lesz. Most térjünk vissza Sisi egykori fürdőszobájára.

„Az elfüggönyözött rész fürdőszobának van berendezve” – olvashatjuk Ripka leírásában. Eme egyetlen mondatából a fent említett tényeket összevetve egyértelműen fény derül arra, hogy a helyiség leválasztott része állandó jelleggel funkcionált a királyné fürdőszobájaként. Természetesen valószínűleg nem korának legmodernebb eszközeivel volt ellátva, mint az 1881 és 1884 között épített Hermes Villa a bécsi Lainzi vadasparkban. A kastélyt a királyi időszakban többször modernizálták (légfűtéssel és villamossággal látták el), amelynél rendes fürdőszobák kiépítése nem került sor, mert annak a kastély restaurálási munkálatai során nyomát találták volna. Erzsébet fürdőszobája sem rendelkezhetett folyóvízzel, hanem a szolgálók hordták a kádba a vizet. Ezt Erzsébet valószínűleg nem is bánta, hiszen amikor Ferenc József oly nagyon szeretett feleségének megépíttette a Lainzi Villát, Sisi állítólag sajnálta, hogy a vízvezetékes fürdőszobák kiépítése által majd több cseléd elveszítheti a munkáját.

Erzsébet írószobája a Gödöllői Királyi Kastélyban. Két írószobának elnevezett terme is van Erzsébet lakosztályának. A fenti az író- és öltözőszoba, a lenti az írószoba. A fürdőszoba feltételezett helye a fenti, író- és öltözőszobában van. A lenti helyiségből (írószoba) nyílik ez az öltözőszoba, abból pedig a királyné márvány borítású hálószobája. (A lenti írószoba a királyné szalonjából nyílik, amely pedig a Díszteremből. A Díszterem másik oldalán a király lakosztálya található. Bővebben a királyi lakosztályokról: ITT)  © Gödöllői Királyi Kastély

„Királynénk egyszerű széles vaságya”

Ripka így folytatja (eredeti helyesírással közölöm): „Az írószobából az egyszerűen bútorozott s nagyrészt családi képekkel diszített toilette-szobán át a hálószobába juthatunk, mely úgy van megőrizve, mint azt Grassalkovics Mária Teréziának berendezteté s mely most is egyik legdíszesebb terme a gödöllői királyi kastélynak. Oldalfalai vörösmárványból vannak, igen gazdag aranyozással; menyezete igazi mestermű. A hálószobának egy ablaka a ’Schimmelhof’-ba nyílik s mellette két oldalt egy-egy chaise-longue áll. Az ablakkal szembeeső falnál, középen van Királynénk egyszerű széles vaságya, mely hosszával a terem belseje felé van állítva s fölötte aranyozott magyar korona diszíti a fényes márványfalat. Két kiálló fal mintegy elkülöníti egyik részét a teremnek s itt van az ajtóval szembeeső falon az a nevezetes emlékű nagy olajfestmény, mely Mária Terézia méltóságteljes alakját ábrázolja, a mint jobb kezével egyszerre három koronát érint. Ezt a remek festményt egy kis üvegajtón bejövő fény világítja meg. Ez az ajtó a hálószobát egy előcsarnokkal köti össze, honnan csigalépcső vezet a földszinten levő két társalgóba, melyeknek kényelmes, ibolyaszínű s élővirágokkal diszített kerek pamlagai a legvonzóbb otthoniasságot kölcsönzik.” (Ripka, 41. oldal)

Mindehhez még azt is hozzátenném, hogy a bécsi Császári Bútormúzeumban megtekinthetitek azt a szép faágyat, amely egykor állítólag Sisi gödöllői hálószobájában állt (az ágy mellett található táblácska leírása szerint). Ripka Ferencz korabeli, hiteles leírása után felmerülhet a kérdés: Ha, ahogyan a Hofburgban és a legtöbb helyen, ahol hosszabban időzött, Erzsébet a Gödöllői Királyi Kastélyban is egy egyszerű vaságyon aludt, akkor mégis kié lehetett az a fekvőhely, amelyet a Bútormúzeumban megcsodálhatunk? Vagy ha Erzsébeté volt, mikor, hányszor használhatta és járt-e valaha ez az ágy Gödöllőn vagy legalábbis Magyarországon? Ezekre a kérdésekre továbbra is keresem a választ. (Szintén egy, Ripka könyvében levő fotó alapján tudjuk, hogy Erzsébetnek volt egy ehhez hasonló - de a támlákon felül áttört csipkéhez hasonlító fafaragással díszített - ágya a mácsai kastélyban.)

ha Bécsben jártok, érdemes meglátogatni a hatalmas Császári Bútormúzeumot (a Sisi Jegy tartalmazza ide is a belépőt), amely tulajdonképpen a Habsburgok egykori bútorraktára volt. Szükség volt erre, egyrészt azért is, mert akkoriban szokás volt ide-oda szállítani egyes bútordarabokat (nem egy, nem kettő, hanem jóval több rezidenciája volt a Habsburgoknak). A Királyi Kastélyban látható egy kis tálalószekrény, amelynek hátuljára rá van írva: „Godolo”. Ez a célállomást jelentette, még pedig azt, hogy ez a bútor Gödöllőre szállítandó. (Szerencsére eme bútor ma is a kastély múzeumának tulajdonában van.)

Erzsébet hálószobája a Gödöllői Királyi Kastélyban  © Gödöllői Királyi Kastély

Erzsébet gödöllői vaságyához visszatérve: Ripka könyvében szerepel egy korabeli felvétel a márványozott hálószobáról, amelyen sajnos nem látható ez a vaságy, mindössze az ablak előtti kanapé. Lehetséges, hogy úgy, mint a hofburgi (vas)ágy esetében, annak idején ezt is csak este vitték be a szolgák a hálószobába, amikor a királyné nyugovóra kívánt térni? A Hofburgban Erzsébet hatalmas nappalija hálószobaként is funkcionált – a kandallók elé helyezték el éjszakára Sisi ágyát, és egy kis spanyolfallal különítették el a „nappali ülőgarnitúrájától”. Ezt az eredetihez hasonló állapotában tekinthetjük meg Bécsben ma is (mindössze annyi különbséggel, hogy a mai spanyolfal magasabb és rövidebb, mint amely Erzsébet idejében ott állt). Akármilyen fényűzően volt berendezve a Hofburg (a Habsburgok hivatalos téli rezidenciája) Sisi sokat panaszkodott arra, hogy fázik. Zsófia főhercegné teljesen feleslegesnek tartott bármiféle modernizációt a Burgban. Szeretett Gödöllőjén viszont Erzsébet valószínűleg soha nem fagyoskodott. A Királyi Kastély királyi lakosztályait az 1860-as évek végén történt átalakítások és korszerűsítések idején légfűtéses rendszerrel látták el („melyet egy földszinti fűtőhelyiségből működtettek” – írja Varga Kálmán A gödöllői kastély évszázadai című könyvében.) Valószínűleg ezt is a királyné kényelmének fokozására tették, ugyanis Ferenc József takarékos uralkodó volt, felesége kedvéért viszont szinte mindig hajlandó volt költeni (természetesen a felújítás és átalakítás nagy részét minden bizonnyal a Magyar Kincstárból finanszírozták – a kastély továbbra is a Magyar Állam tulajdonában állt, a királyi család csak használatba vette).

Az, hogy a királyné vaságya a Ripka-féle könyvhöz készült fényképezés időpontjában (1896-ban vagy előtte nem sokkal) nincs a helyén, szintén azt támasztja alá, hogy Erzsébet gödöllői fürdőszobája „állandónak” nevezhető. Ha csak egy fakádat vagy dézsát vittek volna be neki minden egyes fürdés idejére, Ripka biztosan nem tudta volna megfigyelni, és megörökíteni könyvében. Valószínűsíthetjük, ha be is látott a függöny mögé, nem illett leírást (vagy netán fényképet) készíteni egy, a királyi család gödöllői tartózkodásának emléket állító kiadvány számára. Így egyelőre semmilyen egyéb dokumentumról nem tudok Sisi gödöllői fürdőszobáját illetően. Erzsébet királyné az 1896-os Millenniumi Ünnepségek idején, utolsó hivatalos reprezentációjával a magyarokat tisztelte meg – sehol máshol nem jelent már meg nyilvánosan ekkoriban. Utoljára 1897 októberében járt Magyarországon. Ekkor a Budai Várban található lakosztályában szállt meg, így, valószínűleg Ripka könyve megjelenése után Gödöllő már nem láthatta vendégül királynéját. Miután Sisi 1898-ban meghalt, Ferenc József mind a schönbrunni, mind pedig a hofburgi lakosztályát változatlanul hagyta – mindent ugyanúgy, ahogyan felesége életében volt, mintha szeretett hitvese bármikor visszatérhetne. Valószínűsítem, hogy a Gödöllői Királyi Kastélyban sem intézkedett másképp.

Erzsébet állítólagos gödöllői ágya a bécsi Bútor Múzeumban © Bundesmobilienverwaltung/ fotós: Lois Lammerhuber.

A bécsi Császári Bútormúzeumban nemcsak ezt az állítólagos „gödöllői ágyat”, hanem nagyon sok más, a császári-királyi család használatában álló bútordarabot megtekinthetünk. Az Ernst Marischka-féle Sissi-trilógia rajongóinak feltétlen érdemes ellátogatniuk ide, mert a múzeum egy kis részlegében látható a Sissi-film kiállítás: A forgatáson használt bútorokat is a Császári Bútormúzeum Kollekciójából kölcsönözték ki. (Sissi Film Tour - képek, hivatalos osztrák oldal) De mielőtt Bécsnek vennétek most elszántan az irányt, menjetek el a Gödöllői Királyi Kastélyba, és járjátok be (újra) a királyné lakosztályát. A korabeli leírások alapján próbáljátok meg kitalálni, hol állhatott az a fürdőszoba és a kád, és pontosan hol volt Sisi vaságya. Akit pedig még komolyabban érdekel a kastély termeinek egykori kinézete, szerezze be Ripka Ferencz Gödöllő, a királyi család otthona (1896) című könyvét, melynek hitelességét, azt hiszem, csak fokozza, hogy helyenként az író egy-egy kortársának nevét nem pontosan tudja. Ripka anekdotázik is, de számtalan olyan leírást olvashatunk könyvében, amelyeknek más szakirodalomként használható korabeli műben is megtaláljuk a nyomát. Igazán érdekes olvasmány, ráadásul korabeli képekkel bőségesen el van látva. Mivel reprint kiadás, úgy lapozgathatjátok, ahogyan egykor a királyi család is tehette. Bár azt nem feltételezem, hogy Erzsébet királyné olvasta volna – akkoriban más dolgok foglalkoztatták és nem egykor oly nagyon szeretett Gödöllője. Remélem, még kapható a könyvből néhány példány a Királyi Kastélyban.

Az írás az én véleményemet és következtetéseimet tükrözi. Ha valaki más konklúzióra jut, ossza meg velem: barbara.kali.rozmis@temptprincess.hu 

Káli-Rozmis Barbara

Erzsébet királyné a Facebookon.

Könyvajánló: Ripka Ferencz: Gödöllő, a királyi család otthona (1896). Reprint Kiadás. Kiadó: Gödöllői Városi Múzeum adta ki 2000-ben Gödöllő Város Önkormányzata támogatásával.

Ripka könyve hiteles szakirodalomnak tekinthető, a Királyi Kastély történetének megírása, valamint az épületegyüttes felújítása, restaurálása során is hasznosnak bizonyult. Szívből ajánlom Mindenkinek.

A Királyi Kastély januári nyitva tartásáról: ITT
Az állandó kiállítás 2019. január 7- január 31-ig karbantartás miatt NEM látogatható.