Kedvelj minket a Facebookon!

MIÉRT NEM MOSOLYOG ERZSÉBET KIRÁLYNÉ A KÉPEKEN?

 

Sokan megjegyzik, hogy azért nem mosolyog Erzsébet a róla készült legtöbb fényképen vagy festményen, mert boldogtalan volt. Mielőtt bárki lélekelemző következtetéseket vonna le királynénk a képeken látható arckifejezéséből, érdemes egy-egy pillantást vetni a felső- és középosztálybeliek korabeli (vagy a megelőző évszázadokban készült) képeire. Nem sok embert látunk rajtuk mosolyogni.

 

Valóban azért nem mosolygott Sisi a képeken, mert szomorú volt?

 

Több külföldi és magyar írás is foglalkozik ezzel a témával. A cikkek szerzői lehetséges magyarázatokat adnak a nem-mosolygás okára, azonban írásomnak nem az a célja, hogy általános képet nyújtson a feltételezett okokat illetően, ezért csak annyira érintem a témát, amennyire szükségesnek tartom Erzsébet fotóinak megítélése szempontjából. Egyik lehetséges okként a hosszú exponálási időt említik, amely a fényképezés kezdeti szakaszára volt jellemző. A fotóalanynak hosszabb ideig kellett mozdulatlanul állnia, különben homályos lett volna a róla készült kép; a semleges arckifejezést pedig könnyebb volt fenntartani. Az igazság azonban mélyebb szinten keresendő.

Erzsébet királyné a koronázási ruhájában (Emil Rabending - kép)

 

Illik vagy nem illik mosolyogni a képeken?

 

A “korai fotózást erősen befolyásolta a festészet – ahol ugye szintén nem volt jellemző a mosolygás...” Akkoriban “nem a pillanat elkapása, hanem egy személy szinte időbe fagyott bemutatása volt a lényeg.” (Egyenlítő Fotó)

A fényképészet kora előtt a festmények célja nem a pillanat megörökítése, hanem az “ideális” bemutatása volt. Meg akarták őrizni az adott ember (általában az arisztokrácia egyik tagjának vagy egy magas pozíciót betöltő, illetve a társadalmi életben híresebb embernek) arcvonásait, megjelenését az utókor számára.

“A viktoriánus korban tényként kezelték, hogy csak a szegények, az erkölcstelenek vagy a részegek vigyorognak (az életben és a képen egyaránt). (...) Az 1800-as években tehát elképzelhetetlen volt, hogy a felsőbb társadalmi osztályok tagjairól mosolygós fénykép készüljön.” (B1 Photo)

A császári család

Erzsébettel kapcsolatban ennek az állításnak is lehet valóságos alapja, hiszen a császárné-királyné a róla készült “hivatalos” képeken általában nem mosolyog. Meg kell jegyeznünk, hogy több olyan fotokópia (és festmény) készült róla, ahol a mosolygós Sisit láthatjuk, aki többnyire lóháton vagy a kutyáival jelenik meg ezeken a fotókon.

Nemcsak a Habsburg uralkodók, hanem a legtöbb főrangú arisztokrata család sem engedte meg utódjainak, hogy gyerekekként viselkedjenek. Ha megnézünk egy régi festményt akár a gyermek Mária Teréziáról vagy Ferenc Józsefről, láthatjuk, hogy felnőtt ruhába vannak öltöztetve, szinte „miniatűr felnőttnek” tűnnek. Az elavult spanyol etikett szerint működtek még Erzsébet idejében is a dolgok a császári udvarban, amely engedelmességet és erőteljes szabálykövetést várt el nemcsak a felnőttektől, hanem a gyermekektől is.

Erzsébet bajorországi családjában szabadabban és kötetlenebbül folyt az élet. Talán ennek is köszönhető, hogy Sisi több, a bajor családjával vagy Possenhofenben készült fényképen mosolyog.

A kép Bajorországban, a Possenhofeni Kastély ablakában készült Sisiről

A korai fényképészettel kapcsolatosan több külföldi és magyar honlap idézi Mark Twain szavait, aki, annak ellenére, hogy humortalansággal semmi esetre sem vádolható, “szintén nem engedhette meg magának, hogy igazi személyiségét felfedje a fényképezőgép előtt: ‘A fénykép a legfontosabb dokumentum, és hát így nincs annál rosszabb, mint egy ostoba, bolondos vigyorral a szánkon lekapva, megörökítve megmaradni az utókornak.’” (Egyenlítő fotó)

„Erzsébet nem mosolygott, mert rosszak voltak a fogai” – állítják sokan. Valóban rosszak voltak a királyné fogai? – Miért beszélt Sisi csukott szájjal és halkan?

Végezetül felhívnám a figyelmet még egy elméletre, miszerint a nyílt szájjal való mosolygás az általános rossz fogazat miatt sem volt divat. Ezzel az állítással nem értek egyet. Szeretnék még egy téves feltevést is leleplezni Erzsébettel kapcsolatban. Hallhattuk, olvashattuk Sisiől azt, hogy azért nem mosolygott, és szinte csukott szájjal beszélt, mert rosszak voltak a fogai. Ez az állítás így nem egészen helytálló. Erzsébet fogai valószínűsíthetően sárgák voltak, ami a dohányzásra is visszavezethető, de nem rosszak, és nem hullottak ki!

Többen azt is állítják, Erzsébet azért nem mosolygott a képeken, mert boldogtalan volt. A fent említett érvek átgondolása után ez a kérdés, így megfogalmazva sokat veszít a jelentőségéből. Valóban mindig és mindenhol boldogtalan volt Sisi?

A kérdés megválaszolása sok oldalt venne igénybe. Ahhoz, hogy valamivel rövidebb választ adhassunk, beszéljünk a császárné "súlyos tüdőbetegségéről"… Erről többet az alábbi cikkben olvashatsz: Erzsébet rejtélyes betegségei

A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

Erzsébet 1862-ben

Szakirodalom:
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Katrin Unterreiner: Sisi - Myth and Truth
Egyenlítő Fotó
The Atlantic: Why Didn't People Smile in Old Portraits?
B1 Photo: Miért nem mosolyog senki a régi fotókon?
NLCafé: Miért nem mosolyognak az emberek a régi fotókon?