Hableány szökőkút a háttérben a Schönbrunni Kastéllyal © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H./Koller​

Az udvari élet valamelyest kötetlenebb volt Schönbrunnban mint a Hofburgban, azonban itt is szigorú szabályok határozták meg a mindennapokat. A Schönbrunni Kastély amellett, hogy a császári család nyári rezidenciájául szolgált, reprezentatív célokat is betöltött. Jól tükrözi eme kettős funkciót a fényűző, nagyszabású termek és a visszafogott eleganciával berendezett császári magánlakosztályok eltérő stílusa.​

A Schönbrunni birtok területe 1569-ben került a Habsburgok tulajdonába. A török ostrom idején lerombolt, és a XVII. század végén I. Lipót megbízásából újjáépíttetett vadászkastélyt a XVIII. század közepén Mária Terézia alakíttatta ki a mai formájában is látható Schönbrunni Kastéllyá. Szintén az ő megbízásából építették ki a 185 hektáros parkot, létrehozva ezzel a napjainkig egyik legcsodálatosabban megőrződött francia stílusú, barokk kertet. Az impozáns barokk stílusú kastély és parkja Ausztria egyik legismertebb látványossága, és egyben a világörökség része. Az épületegyüttes különlegességéhez hozzájárul az is, hogy sok, több évszázados terem belső kialakítása egykori pompájában maradt ránk.

1. Nagy Galéria (Bálterem)/Agentur Zolles; 2. Kínai kerek szoba/Koller; 3.Vieux-Laque szoba/Koller  ​ © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

A kastély legimpozánsabb és legmagasabb költségvetésből kivitelezett termeit, ahol a császári család nagyszabású rendezvényeit is tartották, Mária Terézia császárnő (uralkodási időszaka: 1740-1780) megbízásából alakíttatták ki. Ezek közül sok a mai napig megőrizte néhai pompáját.

Udvari bálok a fenséges és megközelíthetetlen Erzsébet császárné részvételével

A több mint 40 méter hosszú és 10 méter széles Nagy Képtár Mária Terézia korának legnagyszabásúbb terme, a barokk mintapéldánya, Sisi idejében is udvari báloknak, banketteknek és nagyobb fogadásoknak adott otthont. (Császári vacsorák)

Még csak tizenöt és fél éves volt, amikor a császár eljegyezte. Alakja nagyon vékony és sudár ekkor, viszont még fejletlen, arca pedig gyerekes. Édesanyja sokat törte a fejét azon, hogy kihez adja férjhez a nem túl szép kislányt, akiről azt mondta, hogy "egyetlen szép vonása sincs" (Hamann 181). Házassága első éveiben sokat változott: vonásai nőiesedtek, testalkatát megőrizte, sőt, megnőtt! Magassága így 172 cm lett, vagyis túlnőtte a császárt. Ez nem látszik a róluk készült képeken, mert a festők alacsonyabbnak ábrázolták Erzsébetet.

Franz Hanfstaengl: Erzsébet (1853)

A félénk és gátlásos kis Sisi sokat sírt, és gyakran pánikba esett az őt csodáló és körülvevő rengeteg ember láttán. Félt a rá váró új élettől. A császárnéi szerep felvállalásától való szorongása még az ischli eljegyzéskor kezdődött. Anyja, Ludovika hercegné komolyan aggódott, hogy Sisi hogyan fogja bírni a rá váró terheket, és meg tud-e majd felelni a kötelezettségeknek. (A császárné első napjai a Hofburgan) Sisi szinte alighogy a bécsi udvarba került, elkezdett köhögni, amely az évek alatt folyamatosan súlyosbodott, 1860 októberében a császárné egészségi állapota már komoly aggodalomra adott okot. Valóban tüdőbeteg volt? Olvass erről itt: Erzsébet rejtélyes betegsége

A húszas évei közepétől őt tartották kora egyik legszebb asszonyának. Sisi különösen akkor vált igazán szépséggé, amikor tudatába került saját adottságainak és az emberekre gyakorolt hatásának. Ezután igyekezett ezt az erőt tudatosan is használni céljai elérése érdekében, leginkább a császárral szemben.

Erzsébet császárné Winterhalter festményén 1865 © Photobusiness/Artothek ​

A császárné még a negyvenes éveiben is csodálatos, fenséges és megközelíthetetlen tüneménynek számított a bálokon. Bármilyen eseményen is vett részt - legyen az esküvő, fogadás vagy bál - mindig ő számított a legnagyobb látványosságnak. Ez a szerep azonban terhes volt neki: nem örömöt, hanem félelmet váltott ki belőle, és tovább erősítette benne a vágyat, hogy megfeleljen a róla kialakult képnek.

A reprezentálás Erzsébetnek az évek múlásával egyre jobban nehezére esett. Nem is csoda, hiszen meg kellett felelnie a róla kialakult képnek. Az unokahúga, Marie Larisch grófnő szerint a ruháiba belevarratta magát, így egy báli öltözködés három órát vett igénybe, a hajkoronájának fésülése és elkészítése pedig szintén ennyit. Tehát egy-egy hivatalos rendezvényre való felkészülés hat órán át tartott!

Mindennek tudatában nem csoda, hogy a császárnénak terhes volt minden hivatalos esemény, és amikor csak lehetett, igyekezett elkerülni az azokon való részvételt.

Folytatjuk: A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

Köszönetnyilvánítás: Köszönjük a képeket a bécsi Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. -nak.

Felhasznált irodalom: Ingrid Haslinger – Olivia Lichtscheidl - Michael Wohlfart: The Residence of Empress Elisabeth. Imperial Apartments, Sisi Museum, Imperial Silver Collection 
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988 Gróf Corti 
Egon: Erzsébet. Révai Kadás, Budapest, 1935 
F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya. Erzsébet, a magyarok királynéja. Rubicon, Budapest, 2001