Hogyan ünnepelték az Adventet és a karácsonyt a főúri családokban a 16. és a 17. században?

Ahogyan ma, a 16. és 17. században is a karácsony és a húsvét volt a legnagyobb keresztény ünnep, az előbbi ünneplése egybefolyt az új évével. Fennmaradt levelezésekből tudjuk, hogy sok arisztokrata családnál fontos volt az év végének együttöltése.

Esterházy Miklós, miután első felesége, Dersffy Orsolya meghalt, az akkori nádor (Thurzó Szaniszló) fiának, Thurzó Imrének az özvegyét, a nagy vagyonnal rendelkező Nyáry Krisztinát vette feleségül 1624-ben. Nem sokkal később meghalt Thurzó Szaniszló, és Esterházy-t Magyarország nádorává választották (1625. október 25-én), amely pozíciót egészen haláláig, 1645. szeptember 11-ig töltötte be. Hivatása azzal járt, hogy sokat kellett utaznia az ország különböző területein, valamint gyakran tartózkodott Bécsben. Egy nádor feleségének a feladata az volt, hogy rendben tartsa a birtokot, és férje távolléte esetén képviselje, helyettesítse az urát.

Bárhol is volt Esterházy, karácsony ünnepére igyekezett hazatérni a feleségéhez és a gyermekeihez. Fennmaradtak a nádor Nyáry Krisztinához szóló levelei, amelyekben gyakran írta azt, hogy már indul haza, viszont olyan is előfordult, hogy külön kellett ünnepelniük, mert Esterházy a császár kérésére Bécsben kellett, hogy maradjon. Egy ilyen alkalommal a felesége imaoltárt küldött neki.

Sajnos Nyáry Krisztina, aki 15 év alatt kilenc gyermeket szült férjének, nem állt a helyzet magaslatán, ami urának helyettesítését illeti. Igaz, ez betudható annak is, hogy folyamatosan szült vagy temetett (akkoriban nagy volt a gyermekhalálozás). Ennek ellenére Esterházy valószínűleg nagyon szerette őt, mert halálakor napokig hangosan zokogott, vigasztalhatatlan és szeszélyes volt (Krisztina 1641 februárjában halt meg). Nem tudták, mit kezdjenek vele, végül szeretett fiát, Palkót küldték be az őrjöngő nádorhoz, hogy lecsillapítsa.

1. Esterházy Miklós; 2. Nyáry Krisztina; 3. Nádasdy Ferenc; 4. Báthory Erzsébet

Két-három évtizeddel azelőtt a hadvezér és főispán Nádasdy Ferenc (1555-1604) szintén igyekezett haza az ünnepekre a feleségéhez, a híres és hírhedt Báthory Erzsébethez. Erzsébetről az a legenda terjedt el, hogy szépsége és fiatalsága megőrzése érdekében szűz lányok vérét itta, azonban a legutóbbi történelmi kutatások azt bizonyították, hogy a nemesasszony protestáns hite, hatalmas gazdagsága és birtokai miatt előre megrendezett koncepciós perek áldozata lett. Fennmaradt Nádasdy-nak Pálfy Miklóshoz, a győri hőshöz a város elestekor írt levele, melyszerint nem tud odautazni, mert a karácsonyi ünnep idején a családja mellett a helye. Ilyenkor mindig együtt voltak, azon pletyka ellenére, hogy Báthory Erzsébetnek rossz viszonya volt férjével, akivel közel harminc évig élt házasságban.

A főúri családok végiglátogatták a birtokaikat minden évben ugyanazon meghatározott rend szerint. Nyáron, aratás idején általában a fő birtokukon tartózkodtak. Nemcsak az Eszterházy-Nyári és a Báthory-Nádasdy családnál, hanem a Rákócziaknál is volt egy ilyen menetrend, amelyet Zrínyi Ilonának még újszülött gyermekével is tartania kellett.

Hogyan történt az ajándékozás? Ki ajándékozott és mit?

Az ajándékok adása az újévhez kapcsolódik, karácsonykor a jótékony célú ajándékozás volt szokásban, amelyekre általában a templomokban került sor.

Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya, az előbb említett Nádasdy Ferenc szülei levelezését szintén ismerjük, így azt is, hogy amikor Nádasdy-nak ideje engedte, vásárolt egy zsák gyerekjátékok a fiának, és meghagyta feleségének, hogy mindig dugjon egyet a kezébe, amikor hazamegy, hogy azt tudja odaadni szeretett fiának, Ferkónak (mintha az éppen aktuális útján vette volna neki). Arról is van feljegyzés, hogy egy ünnep alkalmából Ferkó dobot és trombitát kért. Tudjuk, hogy akkoriban nagyon fontos volt a zenei képzés.

Az egymás megajándékozása nemcsak ünnepeken volt szokás. A főúri származású nők egymásnak folyamatosan ajándékokat küldtek, aszalt gyümölcsöt, cseresznyét, zöldségeket, mikor minek volt éppen szezonja. Nyáry Krisztina urának is gyakran küldött különböző ajándékokat. Egyszer például uborkát, azonban mire a zöldség megérkezett, nem volt már a legfrissebb. A 17. században az uborkát szerelmi afrodiziákumnak tartották, és szerelemre hívás jelképének tekintették. Esterházy levélben számon is kéri a feleségét, hogy Wesselényivel mustrálták az uborkákat, de eléggé fonnyadtnak találták, és hogy mégis ezt ő mire vélje…

A 15-16. században a főurak magyarul leveleztek, azonban asszonyaik körében még nem volt elterjedt az írásbeliség, így ők általában diktálták a leveleiket. Néhányan azért mégis tudtak írni, például Nádasdy Tamás elvárta feleségétől, Kanizsai Orsolyától, hogy megtanuljon írni, mert szeretett volna vele személyes dolgokról levelezni. Báthory Erzsébetről is tudjuk, hogy kiválóan írt, és kora egyik legműveltebb asszonya volt. Nyáry Pál, Nyáry Krisztina édesapja szintén megtanította a feleségét írni.

Az ajándék a küldő státuszától is függött, és nem a karácsonyi ünnepkörhöz kötődött. Nemcsak tárgyakat, hanem recepteket és orvosok, patikusok neveit is küldözgették egymásnak. Érdekes ajándékként megemlíthető Batthyány Ferenc feleségének, Popper Évának a kígyóbőre, amelyet gyakran kértek kölcsön nemesasszonyok, mert az terjedt el róla, hogy jelenléte könnyíti a szülést.

A cikk Ugron Zsolna író és Várkonyi Gábor történész nagyszerű Adventi előadása alapján íródott. Az előadásra a budai Dísz téren levő gyönyörű De La Motte Beer Palotában 2016. november 29-én, kedden 18.00 órakor került sor.

Bátor Katalin: Készülnek a méhviasz gyertyák!

A méhviaszt téglalap alakú táblában lehet venni, ezt kell felvágni háromszög alakúakra; majd a keskenyebb végére illeszteni a kanócot, aminek az egyik végét előzőleg olvadt gyertyába mártottuk. A viaszos vége kerül a ferde oldalhoz, majd jól rásimítjuk és rágörgetjük a viaszt, lassan, szorosan tekerjük, míg kész nem lesz. (A képek a bécsi Adventi vásárban készültek.)