Interjú Basar Fadil úrral II. rész

A szabadságharc leverése után II. Rákóczi Ferencet és kíséretét először a lengyelek, majd a franciák fogadták be, de mivel Franciaországban politikai okok miatt nem maradhatott, végül a törökországi Rodostóban kapott menedéket. Itt is halt meg 1735. április 8-án. Testét egy isztambuli templomban temették el édesanyja, Zrínyi Ilona mellé, bebalzsamozott szívét pedig Franciaországba, egy Párizshoz közeli városba, az általa nagyon szeretett Grosbois-ba vitték, ahonnan az, sajnos a francia forradalom idején eltűnt.

Tisza István miniszterelnök kezdeményezésére a fejedelem maradványait 1906-ban hozták haza Magyarországra, és temették újra az uralkodó, I. Ferenc József jóváhagyásával a kassai Szent Erzsébet-dómban, miután megépítették a templom alatt a Rákóczi-kriptát. Ugyanide temették el újra édesanyját, valamint idősebb fiát, Rákóczi Józsefet is.

Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc (kép)

Nemcsak a magyarok, hanem a törökök is nemzeti hősként tekintenek II. Rákóczi Ferencre. Irodalomórán elsősorban Mikes Kelemen, íródeákja és kamarása Törökországi levelek című, 207 fiktív levélből álló gyűjteménye kapcsán beszélgetünk a fejedelemről, és leginkább olyan színezetet kapnak száműzetésben eltöltött évei, hogy sajnáljuk Rákóczit és társait, mert nem térhettek haza. Aki járt már Rodostóban, egészen más színben látja az emigránsok törökországi életét. A törökök hősként tekintettek rá és kíséretére, továbbra is úrként kezelték, és nem adták ki a Habsburgoknak, akik valószínűleg kivégeztették volna. Felmerülhet a kérdés bennünk: valóban olyan rossz volt Rákóczi élete a török tengerparton?

A fejedelem egykori rodostói háza ma török-magyar interaktív múzeum. Többek között Rákóczi Ferencről is beszélgettem Basar Fadil úrral a Budapesti Török Kulturális Központban (Yunus Emre Institute) a TUMAG - A Tudatos Magazin két írója, Barcsik Valéria, zenész és zeneszerző, valamint Árpádföldi Zsuzsanna társaságában.

Az interjú első része itt olvasható: EGY TÖRÖK ORIENT MAGYARORSZÁGON - Amit még nem tudtál a török-magyar együttélésről

Hogyan viselkedett a néped a Törökországba száműzött, illetve befogadott magyarokkal a történelem folyamán?

A törökök 150 évig voltak Magyarországon. Miután kiűzték őket, osztrák kézre került az ország. Bennünk is mély nyomot hagyott az együttélés időszaka, testvérnemzetként tekintünk ma is a magyarokra. A Rákóczi-szabadságharcot követően a fejedelem Törökországba szökött. Minden helyzetnek megvan a pszichológiai háttere. Az előbbinek volt köszönhető az, hogy a magyarok a befogadást követően úgy tekintettek a törökökre, mint a testvérekre, és az oszmánokkal azonosították a megmentőjüket. A törökök szemében hősöknek tűntek a magyarok, és ezért nem is adták ki őket az osztrákoknak. Rákóczira nemcsak a magyarok, hanem mi is nemzeti hősként tekintünk a mai napig is. Ugyanígy Kossuth-ra és Thököly-re is, ezért fel sem merült bennünk az, hogy kiadjuk őket az osztrákoknak.

A magyarok és a törökök között főleg kereskedelmi-gazdasági jellegű kapcsolat volt, nagyon sokat segítettek egymásnak a két nép ebben az időszakban, illetve később is. Az isztambuli tűzoltóságot egy magyar alapította, gróf Széchényi Ödön. Ma kulturális program van itt, egy magyar, vasúttal foglakozó kutató ápolja ennek az emlékét. Talán kevesen tudják, hogy Isztambul meghódítása idején Fatih szultán egyik segítője Orbán Muszta volt, egy magyar származású hadvezető.

Ahogyan az Oszmán Birodalom veszített területeket az I. Világháború után, úgy az Osztrák-Magyar Monarchia is. Magyarok fizettek, elvesztették például Erdélyt. II. Rákóczi Ferenc 1906-ig Törökországban volt, ott temettük, Thököly-t is. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a magyarok visszakérték a maradványaikat. Mi visszaadtuk, és ők Kassán temették újra Rákóczit. Azt a területet viszont szintén elvesztették, így a fejedelem most is Magyarország határain kívül nyugszik.

Egy magyarnak Törökországban mit érdemes turistaként megnéznie? Hol érdemes étkeznie?

Ez leginkább attól függ, milyen céllal utazik. Aki tengerparti, napsütéses helyet keres, annak úticél lehet Antalya. De ha a magyar-török vonatkozású helyszíneket szeretnék felkeresni, akkor Rodostó. Rákóczi tengerparti ebédlőpalotája ma múzeum. A köszönetemet szeretném kifejezni a rodostói török-magyar interaktív Rákóczi emlékházzal kapcsolatban, amelyet a magyarok segítségével interaktív múzeummá alakítottunk át.  Büszkeséggel tölt el, hogy ilyen szép emlékhelyet tudtunk együtt varázsolni. Magyarok segítettek a berendezési tárgyakkal kapcsolatban, mit hova helyezzünk, hogy autentikusan legyen berendezve az épület, amelyet Rákóczi halála után a törökök használtak. Ennek eredményeképpen a fejedelem egykori ebédlőpalotáját ma interaktív múzeumként, a Rákóczi korában ismert berendezési tárgyakkal együtt tekinthetik meg a turisták.

Rodostó környékén hova látogassunk el? Nem feltétlen magyar vonatkozású helyszínekre gondolunk, hanem olyanokra, amelyeket mindenképpen látnunk kell.

Kiemelném Gallipolit, amely Rodostótól 200 km-re helyezkedik el. Ez az a hely, ahol fél év alatt több mint 500 ezer ember vesztette életét. 30 km-re Gallipolitól pedig Trója romjait mindenképpen nézzük meg. Itt található a híres faló mása, amelybe be lehet menni. A legendák szerint Agamemnón király Tenedosz-szigetén készítette el a falovat. A hajóikat a sziget mögött rejtették el, a falovat pedig kint hagyták a tengerparton. Trójához tartozik a Tenedosz-sziget, a trójai történelemhez. Ha a világ civilizációinak városaira gondolunk, akkor Trója mindenképpen az elsők között van. Megemlítenék még egy híres törökországi, több mint száztagú tánccsoportot, akik egy táncdal keretében dolgozták fel a helyszínen a trójai faló történetét. A tánccsoport neve az Anatolia Attase.

Az étkezési szokásokat tekintve milyen hasonlóságok, illetve különbözőségek vannak a török és a magyar emberek és ételek között?

A kávét az oszmánok hozták be Európába. Ennek ellenére mégis a török tea az, ami ismert, és az elmúlt 5-10 évben igen elterjedt lett Magyarországon. Miután a feleségem muzulmánná vált, az otthonunkat is a török konyha ízei kezdték meghatározni. Mind az életmód, mind az étkezés szempontjából török szokásokat követünk. A feleségem nagyon jól főz, még az édesanyámnál is jobban készíti el a török ételeket, az édesanyám szerint is!

Magyar ételek közül melyiket szereted a legjobban?

A gulyáslevest és a töltöttkáposztát. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezném, hogy nagyon sok töltött étel van a török konyhában is.

Ha török ételt szeretnénk elkészíteni otthon, milyen speciális élelmiszereket kell vásárolnunk hozzá? Magyarországon beszerezhetők?

Közkedvelt étel a baklava, amelynek alapanyagai a cukor, a vaj és a dió. Otthon sokáig tart elkészíteni a tésztát, ezért a lapokat félkészen érdemes megvásárolni. Budapesten például a Baross utca 109-ben és a Népszínház utcában vannak török boltok, ahol megvehetjük a tésztalapokat.

Milyen szokásokra készüljön a látogató, ha Törökországba érkezik?

Nincsen semmilyen különleges szokás. Ha a dzsámiba szeretnének belépni, akkor a nőknek egy kendőt kell felvenni.

Milyen ajándéktárgyakat érdemes hazahoznunk magunkkal?

Sokféle ajándéktárgy közül lehet választani. Sálak, selyem és az arany nagyon híresek. Az 1990-es években a két slágertermék az arany és a bőrkabát volt. Mindegy, mit veszünk, azt soha ne feledjük, hogy bárhol is van az ember, mindig alkudozni kell. A piacon a törökök potenciális vásárlóként tekintenek a turistákra. Ha tudják, hogy magyarok, akkor más szempontból néznek rá, úgy mintha rokonok lennének.

 A magyar árakhoz képest drágábban vagy olcsóbban tudunk Törökországban vásárolni?

A textiltermékek sokkal olcsóbbak. Az árak tekintetében a magyarhoz képest nincs sok különbség. Két külön konyha él egymás mellett, egy a turistáknak és egy a helyieknek. A helyiek éttermei inkább egy otthoni török konyhára hasonlítanak, és olcsóbbak. Ne gondoljunk ezekre úgy, mint a vietnámi vagy kínai gyorséttermekre. A török éttermek inkább hasonlítanak a tradicionális magyarhoz, a különbség az, hogy nálunk a földközi tenger ízei a jellemzők.

Mikor, melyik évszakban érdemes kiutazni?

A törökországi klíma plusz 40 és mínusz 40 Celsius-fok között mozog. Isztambulban a budapestihez hasonló az időjárás télen, csupán annyi a különbség, hogy egy pár fokkal mindig melegebb van. Tavaly a hó is esett!

Budapesttől körülbelül 1300 km-re van Isztambul. Repülővel érdemes utazni, ott pedig kocsit bérelni. Készüljön fel a turista arra, hogy nagyon sokan vannak a városban, sok a dugó, és tömeg van a közlekedési eszközökön és az utcákon.

Végezetül annyit elmondanék, hogy mivel nagyon közel áll egymáshoz a két nép, mindkét oldal részéről szükséges lenne fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat. A két ország jelenleg két- és félmilliárd forint forgalmat bonyolít le egymás között évente, ami nem sok. Remélem, a jövőben ez változni fog.

IN ENGLISH: RÁKÓCZI MUSEUM, RODOSTO, TURKEY