Aki veszélyben érzi magát, annak önkéntelenül megfeszülnek az izmai, a nyakától egészen az ágyékáig, így remélvén biztonságban tudni a sérülékeny belső szerveinket. A légzés felgyorsul, nem is tehetne mást egy feszült izomtónusú has esetében, hiszen a hasfal feszessé válásával lecsökken a rekeszizom fel-alá történő mozgásához rendelkezésre álló terület. Igen ám, de amikor az ember szenved, mert érzékeli maga körül a gúnyos pillantásokat, sőt, gyakran a lekicsinylő beszólogatásoknak is alanyává válik – már kicsi gyermekkorban is akár, igyekszik ezeknek elejét venni, hiszen minden emberi lény arra vágyik, hogy szeressék. De ha azt nem is, legalább hagyják békén, máskülönben veszélyben érzi magát. Mi tűnik ilyenkor a legegyszerűbb megoldásnak? Nyilván behúzza a hasát. (Még egyik, jól ismert fitnesz bajnoknőnk is azt nyilatkozta nem is olyan régen, hogy azért imád várandós lenni, mert végre nem kényszerül behúzva tartani a hasát.) Vagyis állandó feszültség jön létre a hasban, ami egyrészt meggátolja a helyes légzést, másrészt – főleg, ha kicsi gyermekkortól teszünk így - állandó szokásunkká válik anélkül, hogy tudnánk róla. Önkéntelenül behúzzuk a hasunkat, megfeszítve a hasizmokat, korlátozva a hasfal űrtartalmát, összenyomva a hasi zsigereket.

Például elkezdi felhalmozni a tartalékokat, mert a túlélés az első, a túléléshez pedig tápanyag kell. Lelki síkon a magát veszélyben érző ember mintegy falat épít maga köré, ami megvédi őt a külvilágtól. Miből épülne ez a fal, ha nem hájból? Láthatod tehát, milyen rémisztő egérfogóba kerültél! Behúzod a hasad, hátha a külvilág kevésbé tűnik ellenségesnek számodra, jobban elfogad majd, ám ezzel az agyadnak azt üzened, veszélyben vagy, veszélyben van a tested, az agyad pedig próbál megóvni a nem létező veszélytől azzal, hogy körbepárnáz. A feszes izmok következtében megszokottá váló kapkodó lélegzet hiperventillációs tüneteket okoz, ami légszomjérzéssel, mellkasi szorítással, mély légzési kényszerrel, szapora szívdobogással kapcsolódik össze. A hiperventillációs szindróma cirkuláris, önmagát erősítő folyamatként játszódik le, mely szerint nemcsak a szorongás vezet hiperventillációhoz, hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. Így egy "ördögi kör" keletkezik, melyben tovább fokozódnak és erősödnek a tünetek. A ma oly gyakori pánikroham is elkerülhető helyes légzés segítségével.

Folytatjuk... Az ötödik, befejező rész itt olvasható: Érezd jól magad, hogy legyen okod jól érezni magad!​

A cikk előzménye: Mitől ugrott fel húsz-harminc kiló?

Kép forrása: pixabay - geralt