Andrássy Gyula gróf 1890. február 18-án bekövetkezett halála után Erzsébet királyné azt mondta lányának, Mária Valériának, hogy utolsó, egyetlen barátja volt Andrássy. A gróf özvegyének, Kendeffy Katinka grófnőnek pedig a következő részvéttáviratot küldte: „Megilletődve küldöm a grófnőnek legmelegebb részvétem kifejezését. Az ön családja sokat veszített, de épp úgy fájlalják e veszteséget a király és a haza. Én azonban leghívebb barátomat veszítettem el! Erzsébet." (Az idézet forrását a könyveben közlöm.)

A legelső alfejezet, amelyet megírtam a könyvemben az alábbi rövidebb, novella formában megfogalmazott volt. Minden mondata korabeli tudósításokkal alátámasztott (források szintén a könyvben). Ebből a rövid alfejezetből, ennek hangulatából kiindulva tudtam megközelíteni hitelesebben a királyné Andrássy Gyula gróffal való barátságát. A Szótlanul című alfejezet Erzsébet királyné a gróf ravatalánál tett látogatásának állít emléket. A könyvről többet itt olvashatnak: Káli-Rozmis Barbara – Erzsébet királyné és a magyarok. Barátság vagy szerelem? Kapható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető (vagy boltba rendelhető) például a Bookline-on.

Szótlanul

Andrássy Gyula gróf míves, lezárt érckoporsóban pihenő testét 1890. február 20-án ravatalozták fel a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában. A fekete kárpittal bevont falakat, az államférfi piros bársonypárnán kiállított érdemjeleit és a ravatalt sejtelmes fényben fürösztötte az a hetvenkét gyertya, amelyet hatalmas, ezüst gyertyatartókon és kandelábereken helyeztek el. Délszaki növények díszítették a csarnokot, és körös-körül koszorúk sorakoztak, de a koporsóra csak egyetlenegyet helyeztek: azt a gyönyörű, fehér kaméliákból készültet, amelyet a királyné még a voloscai ravatalra küldött.

Rendőrök tucatjai biztosították a helyszínt. Több mint ötvenezren rótták le a kegyeletüket aznap, köztük Ferenczy Ida is, aki Nopcsa báróval érkezett. Másnap, február 21-én délelőtt 11 órakor a budai királyi palota harmadik emeletén kitűzték a hatalmas, fekete gyászlobogót – az emberek meg is jegyezték, hogy Deák Ferenc halála óta a királyi család nem nyilvánította ki ennyire gyászát.

Alábbi képek: 1. Andrássy Gyula gróf. Vajda Zsigmond festménye (1887) Benczúr Gyula után. 2. Andrássy Gyula gróf temetése – a menet elindulása az Akadémiáról. Ellinger Ede pillanatfelvétele. (Az újságillusztráció utólag színezve lett.)

A királyné érkezését 11 és 12 óra között várták, a rendőrök ekkorra parancs szerint kiürítették az oszlopcsarnokot és az akadémia előtti teret egészen a Széchenyi-szoborig terjedően, hogy őfelsége ceremóniától mentesen látogathassa meg a ravatalt. Csupán néhányan tartózkodhattak a rendőrökkel megerősített sorfalakon belül, valamint a csarnokban. Háromnegyed tizenkettőkor megérkezett Nopcsa báróval a fogat, amely Erzsébet új, gömbölyű, másfél méter átmérőjű koszorúját szállította. A koszorú száz-száz szál fehér kaméliából és rózsából, valamint háromszáz gyöngyvirágból készült. A széles, fehér, aranyrojtokban végződő selyemszalagon aranyhímzéssel csupán e két szó állt: „Erzsébet királyné”. Mind a koszorút, mind a rajta lévő szalagot fekete fátyol burkolta.

Kilenc perccel múlt dél, amikor egy lovas rendőr vágtatott át a téren a Lánchíd felől az Akadémiához, hogy a királyné fogatának közeledtét jelezze. Mire Erzsébet Festetics grófnő társaságában megérkezett, Nopcsa báró már készen állt, hogy kisegítse őt a hintóból. Az urak, köztük Eötvös Loránd, az Akadémia elnöke, mélyen meghajolva üdvözölték őt, a többiek levett kalappal sorakoztak oldalt a főkapunál. A gyászruhát viselő királyné arcát sűrű fátyol takarta, amelyet meglebbentett a hideg, téli szél. Az ötvenkét éves uralkodóné vonásai látszólag higgadt nyugalmat tükröztek. Az urak később megállapították, mennyire jól néz ki még mindig. Erzsébet méltóságteljesen fellépdelt a lépcsőfokokon anélkül, hogy bárkit is megszólított volna – mintha a külvilág nem is létezne a számára. Miután a főkapu bezárult mögötte, a ravatal előtti bársonytérdeplőre ereszkedett, és tíz percig imádkozott. Nopcsa báró és Festetics grófnő némán álltak mögötte a koszorúval. Erzsébet az ima végeztével felemelkedett, majd a koszorút Nopcsa segítségével a koporsóra helyezte. Ezután ismét nyílt a csarnok ajtaja, és őfelsége, amilyen szótlanul jött, úgy távozott udvarhölgye kíséretében. Az urak, akik levett kalappal álltak előtte, ismét megpillanthatták alabástrom arcát, amint a szél fellebbentette a sűrű, fekete fátylat.

Káli-Rozmis Barbara

A könyvemről többet itt olvashatnak: Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem?. Kapható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető (és boltba rendelhető) például a Bookline-on.

A cikk képei a több, mint kétszáz illusztrációt tartalmazó kiadványban is szerepelnek. 

Kép: Erzsébet királyné Andrássy Gyula gróf ravatalánál

M5 História - Erzsébet királyné és a kiegyezés (2022. január 8.)

Műsorvezető: Horváth Szilárd. Először Kollár Csilla kurátorral a MNM Wittelsbachok – Sisi családja című időszaki kiállításba tekinthetnek be, majd a Káli-Rozmis Barbarával való beszélgetés következik. Utána Katona Csaba történésszel a kiegyezésről lesz szó, végül a Gödöllői Királyi Kastély munkatársa, Kovács Éva muzeológus oszt meg érdekességeket a királynéról vele kapcsolatos kiadványok és a kastély kiállítása kapcsán.