Jóvátétel a Tower falai között - I. Erzsébet

Az „Ezer napig királyné” kivégzése – utolsó szavai a lányát óvták

Boleyn Anna az élete utolsó néhány órájában tett még kísérletet arra, hogy bebizonyítsa az ártatlanságát, de már nem annak érdekében tette, hogy elkerülje a kivégzést. A 16. századi emberek féltek a végítélettől, ezért haláluk előtt igyekeztek megbánni a bűneiket. A halálraítéltekhez életük utolsó néhány órájában papot küldtek azért, hogy meggyónhassanak. Mivel az egyházi személy feladata volt a titoktartás, nem kellett tartaniuk attól, hogy a gyónásuk tartalma kitudódik. A királynéhoz is érkezett lelkipásztor, viszont Anna ragaszkodott ahhoz, hogy szemtanúk előtt történjen meg a gyónás, amelyben azt vallotta Isten és emberek előtt, hogy a testével sohasem vétett a király ellen. Ez valószínűleg így is volt. Egyes történészek, például Alison Weir, felhívják a figyelmet arra, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy sem a szívével, sem pedig a gondolataival nem „csalta meg” Henriket vagy nem vétett ellene.

Anna már nem magát, hanem egyetlen lányát védte. Habár Erzsébetet fattyúnak nyilvánították és megfosztották a hercegnői címétől, ezáltal pedig kizárták a trónutódlásból, a királyné reménykedhetett abban, hogy később Henrik majd megkönyörül a lányán, és felemeli őt úgy, ahogyan korábban az egyik fattyú gyermekével, a fiával tette, akinek rangot is adott. A kivégzés előtt a bitófán mondott utolsó beszédében valószínűleg azért sem ítélte el a királyt, hogy ne fordítsa őt teljesen Erzsébet ellen, hiszen biztos lehetett abban, hogy részletesen fogják tájékoztatni Henriket.

Boleyn Anna portréja - Anna sírja 

Anna szürke, hermelinköpennyel borított damasztruhájában csupán attól félt, hogy a hóhér azelőtt sújt le rá, hogy felkészült volna. Az emelvényre két hölgy kísérte fel. Ezután mondta el a búcsúbeszédét. Miután a hölgyek könnyezve levették róla a fejdíszét és az ékszereit, gyönyörű haját egyszerű főkötő alá rejtették, szemére pedig kendőt kötöttek. Ezután a királyné röviden elbúcsúzott tőlük, majd letérdelt. Miközben Istenhez fohászkodott, a hóhér levágta a fejét. Anna földi maradványait a Towertől néhány lépésnyire levő Szent Péter kápolnában helyezték örök nyugalomra egy jeltelen sírban a bátyja mellé. Ma már márványtábla jelzi feltételezett nyughelyét.

Boleyn Anna kudarcot vallott abban, hogy fiú örökössel ajándékozza meg VIII. Henriket, és ez az életébe került. A királynak végül harmadik felesége, Jane Seymour szülte meg a várva várt fiút, viszont az asszony röviddel a szülés után meghalt. Ezután Henrik még háromszor nősült meg, törvényes gyermeke viszont csak az első három feleségétől született: Aragóniai Katalintól egy, Mária. Boleyn Annától egy, Erzsébet, Jane Seymourtól is egy, Edward. Mindhárman ültek az angol trónon: először Edward, utána Mária és végül Erzsébet. Henrik korában még nem volt bevett szokás Angliában az, hogy nők uralkodjanak, mégis Boleyn Anna lánya, I. Erzsébet lett az egyik legjelentősebb királynője és uralkodója a szigetországnak. Soha nem ment férjhez, és gyermektelen maradt, így halálával kihalt a Tudor-dinasztia, amelynek uralma nagyapja, illetve VIII. Henrik apja, VII. Henrik trónra lépésével kezdődött. (Kiegészítés az alábbi képhez: A kép készítésének időpontjában Jane Seymour már nem élt, fia, Edward születése után meghalt, ennek ellenére a képen láthatjuk őt Henrik mellett. Ekkoriban Parr Katalin volt Henrik felesége, aki újra közelebb hozta a király két leánygyermekét is az apjukhoz.)

VIII. Henrik és családja 1545 körül: Mária, Edward herceg, VIII. Henrik, Jane Seymour, Erzsébet

Jóvátétel a Tower falai között – Aki nem ejtette ki soha anyja nevét

I. Erzsébet, aki 45 évig ült Anglia trónján, soha sem ejtette ki az anyja nevét, viszont 42 éves korától egészen haláláig viselt egy gyűrűt, anyja és a saját képmásával. Habár volt szerelmes, mégsem kötött házasságot, így „szűz királynő” néven vonult be a történelembe. Valószínűleg anyja sikertelen házassága és kivégzése is közrejátszhatott abban, hogy ő maga elutasította a házasság intézményét. Attól is tartott, hogy nem képes gyermeket nemzeni, és többször megvizsgáltatta magát orvosokkal, viszont félelmei alaptalannak bizonyultak. A házassági ajánlatokat visszautasította, még Robert Dudley, Leicester grófjának leánykérését is, pedig ő köztudottan Erzsébet legnagyobb szerelme volt.

Anna és lánya, a későbbi I. Erzsébet kapcsolata

A kis Erzsébet még három éves sem volt, amikor édesanyja meghalt, így nem sok emléke lehetett róla. Azt tudjuk, hogy Anna nagyon szerette őt, és örömét lelte abban, hogy ruhákat készíttethetett a számára, sőt már a kicsi későbbi oktatásán is gondolkodott. Az tény, hogy Erzsébet soha nem ejtette ki anyja nevét, melynek okai bizonytalanok. Szoros kapcsolat fűzte apjához, Henrikhez, és valószínűleg nem akarta elfogadni azt a tényt, hogy ő hagyta jóvá a halálos ítéletet. Nem beszélt soha anyjáról, de voltak olyan intézkedései, amelyek azt sugallják, hogy őrizte az emlékét. Van két Annához fűződő ékszer: egyik egy medál Anna kezdőbetűivel, amelyet Erzsébet gyermekkorában egy állami családi portrén viselt, feltehetően Henrik hozzájárulásával, a másik pedig egy szétnyitható gyűrű, amelyet saját maga készíttetett 1575 körül. A gyűrűt, ami két képet tartalmaz: egyet róla, egyet pedig anyjáról, Boleyn Annáról, Erzsébet az 1603-ban bekövetkezett haláláig viselte. Ekkor távolították el az ujjáról azért, hogy átadják VI. Jakabnak, Skócia királyának, aki I. Jakab néven követte a királynőt az angol trónon. Ez a gyűrű szolgált bizonyítékul arra, hogy Erzsébet királynő meghalt.

I. Erzsébet gyűrűje (forrás: flicker.com 1,2)

Nemcsak Boleyn Anna, hanem Erzsébet is raboskodott a Towerben, ahová nővére, I. Mária küldte, ráadásul ugyanabban a szobában; de ez már egy másik történet. Megkoronázása után Erzsébet beszédet mondott a Towerben, amelyben név nélkül utalt anyjára: “Néhányan királynéi voltak ennek az országnak [nemcsak Anna, hanem Henrik ötödik felesége is raboskodott a Towerben, és kivégezték], de elbuktak, és rabjai lettek eme helynek. Én is rabja voltam, de felemeltek, és a királynője lettem az országnak. Az Isten szolgáltatott itt igazságot.” (Idézet angolul: A. Weir, 948-9)

I. Erzsébet a koronázási palástban (1600-1610 körül festve); I. Erzsébet - 1585-1590 körül festve

Felhasznált szakirodalom:
Ives, Eric. The Life and Death of Anne Boleyn: ‘The Most Happy’. Oxford: Blackwell Publishing, 2011.
Lewis, Brenda Ralph: Anglia királyai és királynői. Gyilkosság, árulás és házasságtörés. Híres botrányok és hírhedt gyilkosságok 1066-tól napjainkig. Debrecen: Hajja&Fiai Könyvkiadó, 2004.
Meyer, G. J. The TUDORS: The Complete Story of England’s Most Notorious Dynasty. New York: Random House, 2010.
Weir, Alison. The Lady in the Tower: The Fall of Anne Boleyn. UK: Random House, 2010

További cikkek Boleyn Annáról: 

BOLEYN ANNA, AZ "EZER NAPIG KIRÁLYNÉ"

TRÓNÖRÖKÖS HELYETT MÉG EGY KISLÁNY

ELVETÉLTE A MEGMENTŐJÉT

A LEGJOBB HÓHÉRT ANNÁNAK!