K. Niki írása

Sokan csak úgy ismerik őt, mint VIII. Henrik első öreg és csúnya felesége, akitől megszabadult, hogy aztán elvehesse Boleyn Annát. De Katalin ennél sokkal több volt. Bár idősebb volt VIII. Henriknél, de szépsége és műveltsége messze földön híres volt fiatal korában.

Katalin gyermekéveit Kasztíliában töltötte, édesanyja Kasztíliai Izabella különös figyelmet fordított lánya taníttatására: Katalinnak átfogó ismeretei voltak a Bibliáról, több nyelven beszélt, rendkívül olvasott és művelt volt. Édesanyja a kor elvárásai szerint úgy nevelte leánygyermekeit, hogy feltétlen engedelmességgel tartoznak majd jövendőbeli férjeik felé, és feladatuk minél több utód világra hozása.

Katalin 16 éves korában ősz végén érkezett a hideg, esős Angliába, a napsütéses, gyönyörű Spanyolországból, hogy VII. Henrik legidősebb fiának Artúr hercegnek a felesége legyen. Alacsony termetű, vörösesszőke hajú, hófehérbőrű, gyönyörű arcú leány volt. Tökéletesen beleillett a kor szépség-ideáljába, több írásos emlékezet fentmaradt szépségéről és műveltségéről.

Juan de Flandes: Aragóniai Katalin © Thyssen-Bornemisza Museum

Házasságkötését követően Ludlow kastélyába került újdonsült férjével, Anglia trónjának örökösével, Artúr herceggel. A herceg koraszülöttként látta meg a napvilágot, beteges, fejletlen fiú volt, még Katalinnál is alacsonyabb termettel. A házasságuk csupán néhány hónapig tartott, mikor is a herceg meghalt. Valószínűleg a kapcsolatuk nem teljesült be soha, Artúr herceg gyenge, beteges fiú volt, mégis később VIII. Henrik- Artúr öccse- erre hivatkozva próbált megszabadulni feleségétől, hogy mikor elvette Katalint, ő már nem volt szűz. Persze a nászéjszakájuk után azt hangoztatta, bizonyos benne, hogy érintetlen volt újdonsült felesége- ezt a mondatát később tagadta.

Artúr halála után Katalinra kemény évek vártak. Özvegyként tárgyalások folytak a feje felett, hogy hazakerülhet-e vagy sem- amibe egyáltalán nem volt beleszólása. Még az is szóba került, hogy Artúr apja, az időközben megözvegyült VII Henrik veszi őt feleségül! Szerencsére erre nem került sor, viszont Katalin teljesen elszegényedett. Az angol birodalom úgy gondolta, nem az ő felelősségük eltartani őt, míg Aragóniai Ferdinánd, Katalin atyja a lány könyörgő leveleire sem válaszolt. Hét évig éhezett, ruhái elkoptak, udvartartása nem volt, mikor VII. Henrik meghalt, és VIII. Henrik felkereste őt, hogy megkérje a kezét. Katalin boldogan mondott igen.

Katalin és Henrik bizonyosan szerelmesek voltak egymásba házasságuk első éveiben. A fentmaradó levelek és leírások szerint VIII. Henrik, az akkoriban jóképű, magas, rendkívül művelt ifjú nyilvánosan ölelgette, csókolgatta feleségét, szinte kérkedett vele.

Katalin volt a világon az első női régens, férje annyira bízott benne s képességeiben, hogy mikor a franciák ellen vonult, őt tette meg távollétében uralkodóvá. Míg férje háborúzott, ő felügyelt Angliára, irányítása alatt az angol csapatok sikeresen hárítottak vissza egy skót támadást, melyben a skótok királya életét is vesztette.

A nép szerette őt, már fiatalon „Szent Katalinként” emlegették, de sajnos a hőn áhított fiú utód nem akart megérkezni, terhességei sikertelenek voltak. Valószínűsíthetően nem vele, hanem férjével voltak problémák, a született 6 gyermekből csupán egy maradt életben (a későbbi I. Mária) a többi gyermek halva született, illetve fiúk csupán néhány hónapot élt.

Frank Cadogan Cowper: VIII. Henrik és Aragóniai Katalin a Blackfriars-i pápai legátusok előtt (készült: 1910) Forrás © Estate of Frank O. Salisbury. DACS 2020. Photo credit: Parliamentary Art Collection

VIII. Henriknek voltak szeretői, kisebb afférjai, de állandó szeretője nem, Katalin pedig mindig szemet hunyt e felett, nem is tehetett mást, hiába fájt neki rendkívül férje-akit a végsőkig szeretett-hűtlensége. Henrik mindig visszatalált hozzá, a válás gondolata meg sem fordult fejében az öröklési problémák ellenére sem, míg színre nem lépett Boleyn Anna: az okos, művelt és hataloméhes nő.

Napjainkban Boleyn Annát szinte mártírként emlegetik, akit lefejeztetett az „őrült VIII. Henrik”, de ez nem a pontos valóság.

Boleyn Anna egy rendkívül művelt, okos, ám házasságtörő és hataloméhes nő volt, s később ez lett a veszte. Mindent megtett azért, hogy királyné lehessen, VIII. Henrik szinte megszállottan akarta őt, de Anna okosabb volt annál, mint hogy a királynak adja magát, akit szinte biztos, hogy soha nem is szeretett.

Anna mindent megtett azért, hogy Katalin helyzetét a lehető legjobban ellehetetlenítse. Elérte, hogy Henrik eltiltsa tőle egyetlen életben maradt leányát, Máriát. Meg akarta törni őt- Henrikkel együtt, hogy menjen bele a válásba. Száműzette a kastélyból, messze a fővárostól, de Katalin ellenált, végig kitartott amellett, hogy ő a hites felesége VIII. Henriknek, ő Anglia királynéja- s a nép mellette állt, míg Boleyn Annát egyszer a feldühödött tömeg majdnem meg is ölte!
A válás során, a bíróság előtt elmondott, megható, szívszaggató beszéde fent maradt, ma is olvasható, ebben minden méltóságát félredobva könyörög férjének, hogy ne dobja el őt.

De Anna nem riadt vissza semmitől: Henrik kitagadta saját lányát Anna kegyeiért, ezután Máriát Anna a saját szolgálatába állította. Katalintól meg akarta szerezni azt a keresztelő takarót, amit Katalin édesanyja adott neki ajándékba, születendő gyermekeinek, mielőtt útra kelt Spanyolországból, hogy ezzel is a szegény, egyre betegebb királynét megtörje.

Az anglikán egyház létrejöttét tulajdonképpen Boleyn Annának köszönhetjük: a katolikus egyház nem ismerte el a királyné ellen felhozott vádakat és nem adott engedélyt VIII. Henriknek a válásra. Ezért a király szakított a katolikus egyházzal, s feleségül vette Boleyn Annát, aki ekkor már várandós volt, s fiú utódot ígért neki.

Boleyn Annának ellenben leánya született VIII. Henriktől, a későbbi I. Erzsébet, akit eleinte teljesen elhanyagolt, nem törődött vele, hiszen fiút remélt és ezt is ígért a királynak. Később többször elvetélt, halva született fiúkat szült Henriknek.

Katalin szívrákban halt meg végül száműzve, kegyvesztetten egy távoli kastélyban, de még férjének írt utolsó levelében halálos ágyán, is biztosította őt szerelméről és hogy imádkozik lelki üdvéért.

Katalinnak egyetlen bűne volt csupán: Nem tudott fiú örököst adni a királynak.

A királyné a Peterborough-i katedrálisban nyugszik. Aranyozott felirat hirdeti sírhelyét: „Katharine Queen of England”.

Aragóniai Katalin angol királynéról semmi tárgyi emlék nem maradt fent. Boleyn Anna és férje parancsára mindent megsemmisíttettek, ruháit Katalin árvaházaknak, templomoknak adományozta végrendeletében, amit pedig leányára hagyott, azokat Mária sosem kapta meg.

Aragóniai Katalin életéről könyv született, Alison Weir brit történész tollából - Aragóniai Katalin az igaz királyné címmel.
 

A HBO Go-n pedig jelenleg is fut egy sorozat a „Spanyol hercegnő” címmel, mely inkább egy valóságot nyomokban tartalmazó, a történelmet hűen nem követő fikció. Katalin halk szavú, szerény asszony volt a fentmaradt írásos emlékek szerint, a sorozat béli karakterrel ellentétben.

KÖNYVAJÁNLÓ: Alison Weir brit történész és író. Fő szakterülete a középkori, főként a Tudor kori Anglia. Elsősorban az angol királyi családok és királynők életrajzi történeteivel vált híressé, az Egyesült Királyságban művei 1997 óta bestsellerek. Jelenleg párhuzamosan két könyvsorozaton dolgozik: a Hat Tudor Királyné, amely hat regényt tartalmaz VIII. Henrik feleségeiről, és az Anglia Középkori Királynői, amely a szépirodalmi művek kvartettje.

Könyvajánló - Alison Weir: Aragóniai Katalin - Az igazi királynő.

A könyv megvásárolható: Aragóniai Katalin - Az igazi királynő