Napjainkban minden második ember városokban él, melyek száma soha nem látott ütemben nő, miközben a városi lakosság alapvető higiéniai, vízellátási és szennyvízkezelési problémái nincsenek megoldva.  

A tiszta ivóvíz létfontosságú az emberiség számára, de egyre kevesebb van belőle. Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjává, a nemzetközi szervezet a világnap idei, 2017-es mottójaként a „Szennyvizek? Tiszta vizet!” gondolatot választotta. Ha szeretnéd, hogy még sokáig legyen belőle, érdemes odafigyelni mikor, mire, mennyit használsz belőle!

Szomjazó világ

Az ivóvíz kincs, bánjunk vele takarékosan!

David Attenborough a természetfilmek atyja 2009-ben szenzációs és meghökkentő ismeretterjesztő filmmel rukkolt elő. A „How many people can live on planet earth?” (Hány ember élhet a Földön?) című. film már megtekinthető a youtube-on is. A filmben elhangzik néhány adat a vízlábnyomról is, többek között szembesülnünk kell azzal, hogy egy hamburger 8000 liter víz felhasználásával kerül az asztalunkra. 1 kg búza 1350, 1 kg rizs 3000, 1 csésze kávé 140, 1 liter tej 1000, 1 korsó sör 150, 1 db alma 70, 1 kg csirkehús 3900, 1 kg marhahús 15500 liter vizet „emészt fel” mire a késztermék előáll. Ennek árát viszont – egyelőre - nem fizetjük meg.

A víz jelenleg 1 milliárd embernek hiánycikk a hétköznapjaiban, ezzel szemben a fejlett országokban sok családnak van medencéje és ivóvízzel öblítjük le még a vécét is, vagy sokan folyó vízben mosogatnak, literszám pazarolják otthonukban és az iparban az értékes kincset. Miközben mi habzsoljuk az életet az Aral-tó eltűnése például már az űrből is szembetűnő: az elmúlt 40 év alatt elvesztette vízfelületének 90%-át.

Víz lábnyomunkat növeli tehát minden, ami az ivóvíz készletek pazarlásával, túlzott használatával jár. Sokat tehetsz a vízkészletek megóvásáért, ha legalább otthonodban jól gazdálkodsz: ne mosogass folyóvíznél, zuhanyozás közben is zárd el a csapot, moss fogat fogmosó pohárral, ne folyasd a vizet feleslegesen. Ha teheted, a kertben vagy akár a lakásban is, locsolj összegyűjtött esővízzel.

A vízlábnyom minden egységnyi termékre vagy szolgáltatásra kiszámolható. A WWF a Víz Világnapján arra kér mindenkit, hogy a lehető legkisebb vízlábnyommal rendelkező szolgáltatást vagy terméket válassza.  Minden kis- és nagyvárosban, és valamennyi lakott településen számtalan lehetőség van a takarékos vízhasználatra a közterületeken éppúgy, mint a háztartásokban. Az esővíz visszatartása, vagy a víztakarékos mosás és mosogatás csak a legegyszerűbb példák erre. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tiszta és megfelelő mennyiségű ivóvíz nem magától értetődő adottság, hanem olyan érték, melyet a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt meg kell becsülnie.  Minden lehetséges módszerrel védekeznünk kell az ellen, hogy a pazarló magatartás idézzen elő vízhiányt, vagy vízellátási problémát, és a felelőtlen vízhasználat okozzon vízminőségi gondokat.

A városi lakók túl sok vizet fogyasztanak

Soha nem látott kihívásokat támaszt a vízellátással szemben, hogy negyven éven belül akár meg is duplázódhat a városi lakosság aránya a világon, derül ki az ENSZ Víz Világnapja alkalmából közzétett jelentéséből. Az egységnyi vízfelhasználást szemléltető vízlábnyom mérőszámát a jövőben minél szélesebb körben ismertté kell tenni, és a tudományosan megalapozott kutatásokat ideje átültetni a gyakorlatba, hiszen a nagyvárosok vízellátása a fejlődő világban már sokszor ma is megoldhatatlan probléma.
Már 2010-re minden második ember városokban élt, melyek száma soha nem látott ütemben nő, miközben a városi lakosság alapvető higiéniai, vízellátási és szennyvízkezelési problémái nincsenek megoldva. Különösen magas, 75% feletti az urbanizáció mértéke az elmaradott régiókban, ahol a jobb megélhetés reményében a városokba költöző lakosok hatalmas kiterjedésű nyomornegyedeket építenek, ahol rendkívüli vízellátási problémák lépnek fel.

A világ jelentős része közben szomjazik…

A fejlődő világ városaiban 1990 és 2008 között 40 millióval nőtt azoknak a száma, akiknek nincs állandó hozzáférése tiszta ivóvízhez. A városvezetés ezekben a régiókban nem tudja felvenni a harcot az egyre növekvő lakosság igényeivel és képtelen megoldani az alapvető vízellátást és szennyvízkezelést. Az európai kontinensen jelentős mértékű vízhiány eddig csak a mediterrán országokban fordult elő, még sokan emlékezhetnek arra, hogy Barcelonába hajókkal kellett szállítani ivóvizet a hosszan tartó aszály miatt 2008-ban.

Zimbabwe-i Viktória-vízesés: A helyi asszonyok dolga a vízhordás, és nem szegényes házaik „udvaráról”, hanem három-négy kilométerről cipelik a fejükön a vízzel teli vödröket. (Cikk: Hotelszobák árnyékában)

A hazai vizeken

A vízellátás mennyiségi problémáival a szakemberek szerint a Kárpát-medencében a közeljövőben legfeljebb csak időszakosan kell majd szembenézni, de a megfelelő vízminőség biztosítása már több esetben jelenthet gondot. A szélsőséges csapadékviszonyok ugyanakkor szinte bármelyik évszakban előidézhetnek rendkívüli víztöbbletet vagy vízhiányt, és ez nem csak a mezőgazdasági termelők számára okoz majd problémát.

A vizek védelméről és a velük való fenntartható vízgazdálkodásról szól az Európai Unió Víz Keretirányelve, amelynek első célkitűzése az volt, hogy a tagországoknak 2015-ig jó állapotba kellett hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és ezt a jó állapotot fenn kell tartani. 2016. március 31-én elfogadásra került a vizeink jó állapotának elérése érdekében a 2015-2021 közötti vízgazdálkodásra és vízvédelemre vonatkozó prioritásokat tartalmazó második Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, melyet a www.vizeink.hu honlapon tettek közzé. A második Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv célja, hogy védje és javítsa vizeink állapotát, megakadályozza azok állapotromlását és biztosítsa vízkészleteink hosszú távú hasznosíthatóságát. A terv tartalmazza a vizeink terhelésére vonatkozó legújabb vizsgálatokat és azok állapotát, a klímaváltozásra vonatkozó megállapításokat, a vízhasználatok gazdasági elemzését és azokat az intézkedéseket, amelyeket a jó állapot elérése érdekében 2021-ig és 2027-ig végre kell hajtanunk. A terv a közvélemény és a különböző szektorok bevonásával készült. A Magyarország területére is vonatkozó nemzetközi, Duna-vízgyűjtőkerület szintű tervet 2015. decemberében tették közzé a www.icpdr.org honlapon.

Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve egy hosszú tervezési folyamat végén határidőre, még 2009 decemberében készült el. A több mint ezer oldalas dokumentum tartalmazza a felszíni és felszín alatti vizek jellemzését, az azokat érő terhelések és hatások elemzését, a monitoring eredményeket, a védett területek és a víztestek állapotértékelését, a vízhasználatok gazdasági elemzését, valamint a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések programját.

Víztakarékos megoldások otthonra

Ha valaki mégis egy csepp luxusra vágyik…

…tegye azt is okosabban, ne az ivóvíz terhére. A kerti zuhanyt is inkább esővízgyűjtéssel valósítsa meg, ha lehet. Még emlékszem a nyolcvanas évek fekete hordóira a kertben – felül nyitott, hogy az eső belemenjen, és fekete, hogy meleg legyen a víz. Mára sok helyről eltűntek ezek, pedig ez a leleményes megoldás igen sok megtakarítással járhatott, arról nem beszélve, hogy a kerti munka után nem kellett izzadtan, sárosan becsattogni a lakásba. Nyáron csak elhúzta az ember a zuhanyfüggönyt – ennek is megtette egy régi, kimustrált sötétítő is akár, csak takarjon. Tökéletes újrahasznosítás volt ez, és gyerekként nagyon jó szórakozás, és működött. Néha az egyszerű dolgok jobban is működnek, mint hinnénk. A régi fekete hordó a nagy vasállványon jó szolgálatot tett, egyszerű volt és takarékos, még ha nem is a legszebb látvány… Persze el is lehet takarni, de gondolom, az már a melegedés rovására megy. Azóta ennek láttam kicsit modernebb változatát valódi solar rendszerrel – vidéken, fém panelekkel körbevéve, alul kavicsos talaj, ahová a víz beszivároghat. Rejtett tartállyal és szivattyúval – vagy gravitációs megoldással is megoldható – hosszú, sötét színű feltekerhető, rugalmas csövet (slagot) használjunk és tekerjük fel, tegyük a tekercset a kert egy napos részére, így a csőben megmelegszik a víz. A látványt a szomszédoktól takarjuk buja növényzettel.

Medence esővízzel, UV-val és ózonnal

Ózonnal és UV-val tisztított kerti, esővízzel feltöltött nagy tartály-medencét is építettek már, igaz Amerikában valósult meg: egy méretes, kidobástól megmentett ipari tartályt töltött fel a természet apránként és a modern vízkezelésnek hála vegyszermentes is maradt. Ha már ilyen kényelemre vágyik valaki, és be tud fektetni egy medencébe, kétségtelenül környezetbarátabb megoldás. Egy kisebb hordóban solar rendszerrel fűtött, lefedhető esővizes “medence” szolgálta a családot. Egy másik megoldás is jól mutatott és hasonlóan praktikus: betonból öntött medence, amibe akár a kertkapcsolatos nappaliból is be lehetett ugrani – szintén esővíz elnyelő szerepe is volt… Ez utóbbi inkább melegebb éghajlatra ajánlott vagy télre be kell takarni. Egy biztos, ugyanazt a vizet növények öntözésére is lehet használni szivattyúval, ha nincs vegyszerezve.

Esővizet a lakásba is?

Aki ma teheti, már a föld alá ásott nagy tartályokba vezeti a tetőről az esővizet, és mellékrendszerként a házban a WC-k öblítését és a fürdést, mosást szolgálja. Bő csapadékos évben, mint a tavalyi, biztosan nem kis mennyiségről van szó. Igaz, hogy az így nyert vizet kevesebb célra lehet használni, és a rendszer kiépítése is figyelmet és befektetést, helyet igényel, de gondolom, idővel megtérül. Hasonló rendszert kb. néhány éve a Kő-hegyen láttam, ahová a vezetékes vizet nem lehetett felvinni a panzióba. Egy többszobás vendéglátóhely működik ott, menedékház, turistaszálló. Jó megoldás ez nyaralóba is, vagy szintén magasabban fekvő, csapadékosabb területekre.

Esővíz gyűjtő hordók

Az eresz alá műanyag hordókat tehetünk, akár átfolyós és öntöző rendszerrel kiegészítve. Legalább a kerti locsolást és a szobanövények gondozását segítheti az így gyűjtött víz, esetleg kisebb kerti munkák, partik után a mosogatást, kerti bútortakarítást, kerti cipő és szerszámok letakarítását stb.

Gyertyát esővízből?

Az egyik legtalálékonyabb és környezetbarát ötlet, amit láttam, esővízzel készített szójaviasz gyertya. Sajnos azt nem tudom, hogy készül, de jól hangzik :)) És a képek alapján mutatós is.

Az írás először az Öko-Piac-Tér.net weboldalon jelent meg.

Felhasznált források:
Víz világnapja és városi élet – avagy vízellátási gondokat okoz a túlzott városi népesség (WWF Magyarország – kiegészítésekkel)
Lassan kitehetjük a “megtelt” táblát…
„How many people can live on planet earth?– „Hány ember élhet a Földön?”
Vízlábnyomunk KvVM Sajtóiroda, Szentkuti Anna és Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: Heid Petra
http://www.euvki.hu/