Kedvelj minket a Facebookon!

KARÁDY KATALIN ÉS UJSZÁSZY ISTVÁN TALÁLKOZÁSA

Bern Andrea képe
Írta: Bern Andrea 2018. 02. 10.

„Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én."

 

„Mivel nem tudok neked mindent elmondani, hát megírom azt, amire rájöttem. Meguntál engem, és már mást szeretsz, engem talán soha nem is szerettél. A férfiak szemében a nőnek csak akkor van értéke, ha pénze van, és a szemében csillog a démon. […] nem fogom többé keresztezni az utadat. Hazamegyek.” – írta a prágai magyar katonai attasénak Ujszászy István alezredes házvezetőnője és kedvese Wanderstein Margit 1936 szeptemberében. Néhány nappal később három puskagolyó végzett vele gazdája rezidenciája előtt. Mitikus ködbe veszik a haláleset. Hogy a szakítás következményeitől tartó magyar hírszerző tiszt, Ujszászy alezredes volt-e a felbujtó, vagy a munkáját folyamatosan figyelemmel kísérő csehszlovák titkosszolgálat, ami az esettel zsarolni próbálta Ujszászyt, az valószínűleg már örökre megoldatlan kérdés marad.

Néhány hónappal később Budapest egy dohányfüstös, Rákóczi utcai nagypolgári szalonjában gramofon szólt. Fiatal nők és férfiak hallgatták andalogva.

Egy jó mozgású, mély hangú lány, Kanczler Katalin konyakos pohárral a kezében énekelte a lemezzel együtt a népszerű dalt: „You can’t have everything”. Táncolta is a zene ritmusát. Egyed Zoltán színikritikus perceken át bámulta, végül az asztalra csapott így kiáltva fel: „hiszen maga tehetséges! […] minden mozdulata maga a Tánc.” Hosszú románc és fényes színésznői karrier vette kezdetét ezzel a mondattal.

Mintegy öt évnek kellett eltelnie a két életkép után, hogy Ujszászy István és Karády (Kanczler) Katalin sorsa találkozzon. 1942 júliusában Ujszászy ezredes már Magyarország titkosszolgálati csúcsszervének, az Állambiztonsági Központnak a feje volt. Egyik legbefolyásosabb és legintelligensebb szereplője a késő Horthy-kor Magyarországának. A Szovjetunió megtámadását követően erősen kételkedett a német győzelemben. (Talán megerősítette kétségeiben Wilhelm Canaris tábornagy, a német katonai titkosszolgálat feje is, akivel a háború folyamán többször találkozott személyesen. Néhány visszaemlékezés szerint barátság szövődött közöttük, s Canaris íróasztalán ott állt a magyar kémfőnök fotója.) Operatív tisztjei 1943-tól folyamatosan keresték a lehetőséget semleges országok területén az angolszász különbékére.

Magyar Filmek - Machita (1943)

Karády Katalin pályája zenitjén állt 1942 nyarán. Filmjeit teltházzal adták a budapesti mozik. Fényes karrierjét már azt sem gáncsolta, hogy Egyed Zoltán, akivel kapcsolatuk egy évvel korábban véget ért, kicsinyes bosszúval próbált elégtételt szerezni, megjelentetve emlékiratait, A Szerelem kifárad címmel, amelyben a befolyása alól már régen kicsúszott dívára sokféle rágalmat szórt: kitartottnak, prostituáltnak és homoszexuálisnak nevezte őt.

1942. július 11-én a Délibáb című magazin fotósorozatot tett közzé a színésznőről, aki egy héttel korábban vendégségben járt Hegedűs Tamás zeneszerző villájában a XII. kerületi Barackos úton.

Arról már nem számolt be a lap, hogy ugyanezen a napon ugyanebben a házban meghívott vendég volt Ujszászy tábornok is. Márpedig a visszaemlékezések egybevágnak. Ott voltak mindketten.

Egyes emlékezők szerint a magyar kormány konzervatív ellenzéke, mely egy tervezett, háború utáni békés rendszerátmenetről havi rendszerességgel magán vacsorákon egyeztetett, szervezte ezt a találkozót. Céljuk az volt, hogy a színésznő jelenlétével kissé megpuhítsák és megnyerjék maguknak a kémfőnököt. Nem elképzelhetetlen felvetés. Hegedűs Tamás édesapja, Hegedűs Gyula a Magyar Nemzet című lap főszerkesztője, befolyásos tagja volt ennek a körnek.  Akár volt szándékosság a két ember egy asztalhoz ültetésében, akár nem, eleinte akadozott a társalgás az ebéd felett. A színésznő az alacsony, idősödő katonatisztet jelentéktelennek tartotta, aki „túlságosan keresett, túlságosan kimódolt, ezért nagyon szögletesen alakítja az úriembert.”

De Ujszászy tetszését sem igen nyerte meg a csontos, magas nő, aki nemigen hasonlított a filmvászonról ismert dívához.

Kevés sminkjével, egyszerű nyári ruhában határozottan darabosnak tűnt. Mindaddig tartott ez a kölcsönös idegenkedés, míg az ebéd végeztével Karády a zongorához nem ült. Búcsúzáskor már úgy váltak el, hogy a tábornok találkozót kért, a színésznő pedig készségesen randevúidőpontot adott neki.

FOLYTATJUK: 2. rész

Kép forrása: Rozgonyi: Karády Katalin (1940)