Nagycsütörtök és nagypéntek

Meghívás egy vacsorára - Nagycsütörtök

Különleges ez a mai vacsorameghívás, mert látszatra nagyon szerény, kovásztalan kenyeret és bort találunk az asztalán. Valójában mindenkit külön-külön egyedülálló meglepetéssel vár a Vendéglátó, amennyiben elfogadja.

“Miközben ettek, vette Jézus a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, odaadta a tanítványoknak, és ezt mondta: Vegyétek és egyétek, ez az én testem! Aztán vette a poharat és hálát adott, odaadta nekik, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. De mondom nektek: nem iszom mostantól fogva a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Atyám országában.”

Jézus elrendelte az úrvacsorát vagy eucharisztiát, s ez az egyház hivatalos megalapításának tekinthető.

Sokakat megihletett alkotásra az Utolsó vacsora, nagyon sok névtelen és neves művész alkotását csodálhatjuk templomokban. A legtöbbet elemzett Leonárd da Vinci híres freskója. (Több információ ITT)

És köntösömre sorsot vetettek... Nagypéntek

"Jézus maga vitte a keresztet, és elért a koponyáról elnevezett helyre, amelyet héberül Golgotának neveznek. Ott megfeszítették őt, és vele másik kettőt, jobbról és balról, középen pedig Jézust.Pilátus feliratot is készíttetett, és rátétette a keresztre…”  (János Evangéliuma 19:17-19)

“A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, fogták felsőruháit, elosztották, négy részre, mindegyik katonának egy részt. Fogták köntösét is, amely varratlan volt, felülről végig egybeszőve. Ekkor azt mondták egymásnak: Ne hasítsuk el ezt, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!

Így teljesedett be az Írás: Elosztották maguk között, és köntösömre sorsot vetettek. Ezt tették a katonák.” (János Evangéliuma 19:22-24)

Ha csak önmagában a tényt nézzük, hogy egy ártatlan ember kezeit, lábait átszegezték, megfeszítették, csúfolódtak, míg fájdalmas kínhalált szenvedett órákig, s közben ruháin osztozkodtak sorsvetéssel, hogy kié legyen az egybeszőtt köntös, biztos borzongana a hátunk. A bíráskodás, és az egész keresztút, amin saját keresztjével szinte végig egyedül kellett Jézusnak megbirkóznia, rámutat arra nagy távolságra, amely az ember és Isten között van. Fájdalmas távolság ez, amit az Emberré lett Isten fia megélt, és Márk Evangéliumában olvashatjuk is: “Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Jézus igazi emberi fájdalmakat él meg, bűntelenül.

A keresztre feszítés egy olyan büntetés volt abban a korban, hogy elszenvedője egyben hatalmas kínzást éljen meg. Volt, mikor napokig is eltartott, mire az elítélt meghalt. A Bibliából tudjuk, hogy Jézusnál néhány óráig tartott ez a szenvedés, s nem mindennapi dolgok történtek ekkor: “Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön. A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. (Lukács evangéliuma 23:44-45).

A Palást - angol nyelvű előzetes - The Robe - 20th Century FOX - Lloyd C. Douglas És köntösömre sorsot vetettek…c. könyve alapján

Felhasznált források:
Biblia
Pesti Evangélikus Egyház Deáktéri Egyházközség Húsvéti levele
J.R.Porter: Jézus Krisztus, A történelmi Jézus és a hit Krisztusa
Lloyd C. Douglas És köntösömre sorsot vetettek…