Kedvelj minket a Facebookon!

SISI – MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG. Sisi Múzeum, Bécs

Írta: Káli-Rozmis Barbara 2017. 03. 09.

Erzsébet királyné alakját már életében is kultusz és szeretet övezte Magyarországon, amely a halálával tovább fokozódott, és az azóta eltelt több mint egy évszázaddal sem csökkent. Bármilyen meglepő ez nekünk, magyaroknak, Európa-szerte életében nem váltott ki akkora érdeklődést és csodálatot, mint tragikus halála után. (A merénylet - Erzsébet királynénk a szívében is magyar volt.)

A bécsi Sisi Múzeum 1994 óta várja Erzsébet császárné és királyné, közismert nevén Sisi rajongóit és az érdeklődőket. Ma több mint háromszáz kiállított darabbal büszkélkedhet, amelyek közül 280 eredeti, Sisi személyes használatában álló emléktárgy, köztük legyezők, kesztyűk, napernyők, ékszereinek reprodukciói és egyéb értékes használati tárgyak.

A Sisi Múzeum állandó kiállítása amellett, hogy a Sisi mítosz - vagy nevezhetnénk Sisi-kultusznak is - kialakulásának fázisait és feltételezhető okait mutatja be, a kiállított tárgyakkal és a királyné saját használatában lévő darabokkal érdekes és rejtélyes személyiségét ismerteti meg és hozza emberileg is közelebb a látogatókhoz. Sikeres kísérletet tesz arra, hogy egy másik nézőpontból közelítse meg a császárné és királyné ikonná vált alakját, miközben több ismert teóriát és pletykát is megcáfol a személyével kapcsolatban.

Georg Raab: Erzsébet, 1867 © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

Az, hogy míg élt, viszonylag kevés újságcikk jelent meg róla Ausztriában, nagyrészt a cenzúrának is volt köszönhető. Férjéről, Ferenc Józsefről számtalan publikáció látott napvilágot, amelyek tanúsága szerint a császárváros népe igencsak szerette uralkodóját. Erzsébet halála után Bécs sokkal inkább szeretett császárjának adózott tisztelettel és részvéttel, és kevésbé érzett fájdalmat császárnéja elvesztése miatt.

Ezen nincs mit csodálkozni: Erzsébet köztudottan utálta Bécset, annyira kevés időt töltött ott, amennyire csak lehetett, a későbbi éveiben pedig még a legfontosabb hivatalos alkalmakon - beleértve a császár születésnapját - is csak ritkán jelent meg. Mindennek okaként általában egyetlen személyt szoktak megnevezni: Zsófia főhercegnőt, Ferenc József édesanyját, aki valójában Erzsébet nagynénje is volt.

A Sisi Múzeum kiállítása érdekes és nagyon hatásos tematikára épül. Az időrendet megbontva először a császárné 1898. szeptember 10-ei, egész Európa megdöbbenését kiváltó halálához kötődő emléktárgyakat mutatja be, többek között azt a fekete palástot, amivel az eszméletlenül fekvő Erzsébetet betakarták, valamint a gyilkos fegyvert, egy közönséges, kihegyezett reszelőt. A kiállítás drámai hatásához jelentősen hozzájárulnak a sötét termek, ahol csupán a kiállított tárgyak kerülnek - néha egészen sejtelmes - megvilágításba.

A Sisi Múzeum egyik terme: "A Sisi-mítosz" © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H./Knaack 

Sisi halotti maszkja

Megtekinthetjük a császárné halotti maszkját, amely időskori arcának egyetlen hiteles forrása, mivel Sisi a harmincas évei elejétől nem engedte magát lefényképezni. Az ezután róla készített fotók legnagyobb része úgynevezett „álfotó”, montázs. Erzsébet, aki szeretett volna örökifjún megmaradni az emberek emlékezetében, nem adott volna engedélyt halotti maszk levételére. A remekmű elkészítésének érdekes története van, amelyet magyar Vasárnapi Újság 1900-ban megjelent 24. és 37. számában ismerhetünk meg. Az eredeti maszkot Mostig Alfréd (vagy Nostig Alfréd, az újság két száma különbözőképpen említi a nevét) lengyel származású német szobrász készítette viaszból. Az újságcikk szerint a szobrász Erzsébet királyné halálának évében, 1898 nyarán, Genfben üdült, és gyakran látta az idős királynét, és tanulmányozta érdekes arcvonásait. Mivel alkalma volt többször megfigyelni, viaszból elkezdte emlékezet után megmintázni a fejét, majd minden egyes találkozás után javítgatta művét. Az újságcikkből nem derül ki, hogyan és mikor volt alkalma Erzsébetet látni. Azt megtudhatjuk, hogy műve befejezése nélkül távozott Genfből, de amint meghallotta a császárné meggyilkolásának hírét, visszasietett. (Olvass többet erről itt: Merénylet Erzsébet királyné ellen)

Erzsébet halotti maszkja - "A halál szobája" - 1. fotó: Edgar Knaack; 2. fotó: Sascha Rieger © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. 3. kép: Erzsébetről az utolsó fényképet egy lesifotós készítette a királyné halála előtti napon

A hotelben, ahol a királynét felravatalozták, engedélyt kért egy halotti maszk levételére, ezt azonban megtagadták tőle. Arra viszont volt lehetősége, hogy a felravatalozott Erzsébet arcvonásait tanulmányozza. A maszk a Habsburg–Tescheni Mária Terézia Anna osztrák főhercegnőn keresztül jutott Bécsbe, aki amint tudomást szerzett az ügyről, megbízta a szobrászt a viaszvázlat befejezésével. Mostig az Erzsébet testét bebalzsamozó orvos segítségével tökéletesítette művét, amelyet a főhercegnő hitelesnek talált.

Több közismert teória megcáfolása

A Sisi Múzeum kiállítása amellett, hogy bemutatja Erzsébet életének főbb eseményeit, több közismert teóriát is megcáfol a császárné személyét illetően, beleértve a Sisi fogairól kialakult elképzeléseket. Megtekinthetjük azt a fogászati készletet is, amelyet csak az ő fogainak ápolására használtak. Megtudhatjuk, hogy a szépségére és a higiéniára oly sokat adó császárné fogorvosát gyakran látogatta, olykor bejelentés nélkül is betoppant.

A rossz fogairól alkotott elképzelésekről alapos kutatások bebizonyították, hogy rosszindulatú pletykára alapozott. A kiállításról kiadott könyv (Katrin Unterreiner: Sisi - Myth and Truth) feltárja előttünk, hogy ironikus módon a Sissi-filmek főhősét alakító Romy Schneider nagymamája, Rosa Albach Retty kezdte el terjeszteni azt a pletykát, miszerint az idősödő Erzsébetnek műfogsora volt. A kutatások (és a boncolási jegyzőkönyv) szerint a császárnénak jók voltak a fogai, szépséghibájuk az ismert sárga elszíneződés volt, amely valószínűleg annak volt köszönhető, hogy Sisi dohányzott (illetve annak is, hogy egy betegség miatt higannyal kezelték)! (Olvass többet itt: MIÉRT BESZÉLT SISI CSUKOTT SZÁJJAL ÉS HALKAN?)

Erzsébet utazó gyógyszeres doboza © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Willfried Gredler

Sisi gardróbja

Egy másik, igencsak emlegetett tévhit is lelepleződik. A legtöbb Sisi-rajongó tudja, hogy Erzsébet egyetlen fia, Rudolf tragikus halála után olyan mély gyászba borult, hogy csak fekete ruhát volt hajlandó viselni. Néhányan azt is tudni vélik, hogy csupán legkisebb lányának, Mária Valériának az esküvője alkalmából tett kivételt. Való igaz, hogy a monarchia országaiban Erzsébet sudár alakját fekete ruhába öltöztette, és nélkülözhetetlen legyezője és fehér napernyője mögé bújt valahányszor találkozott emberekkel vagy azt vette észre, hogy le akarják fényképezni. A fekete ruha viselésével vállalt mély gyász kifejezése arra is jó volt, hogy békén hagyják. Arcának elrejtése pedig azt a célt szolgálta, hogy az évek múlásával idősödő arcvonásait eltakarja az emberek elől, megőrizve legendás szépségét az örökkévalóságnak.

Gyászékszerek és egyéb kiegészítők - Louis Lammerhuber © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.

A monarchián kívüli országokban Sisi idősebb éveiben is előszeretettel hordott világos színű ruhákat! Korfui ruhatárának két különleges darabját is megtekinthettük (2015 márciusától szeptember végéig Hollandiában voltak láthatóak “Sisi - Tündérmese és valóság” című kiállításon az Amszterdam melletti Het Loo Palotában). Az úgynevezett “kék ruha” 2012-ben bukkant fel egy nem túl látványos fadobozban egy müncheni aukción. A másik, ugyancsak világos színű ruha szintén Erzsébet korfui, idősebb kori ruhatárához tartozik. A két ruhán kívül az állandó kiállítás részét számtalan egyéb ruhadarab is képezi, többek között Sisi keresztelő ruhája, leánybúcsús ruhájának másolata (az eredeti is fennmaradt, de konzerválási okok miatt többé nem állítják ki) és az 1867-es magyar királynévá koronázásakor viselt ruhájának reprodukciója, amelynek hosszas kutatási munka előzte meg az elkészítését.

A sok érdekesség között szintén kiemelkedő látványosság a folyton úton lévő Erzsébet királyné vasúti szalonkocsijának belseje, amely élethű másolata a bécsi Technikai Múzeum őrzött eredetinek. A felíratok jórészt német és angol nyelvűek, azonban magyar nyelvű audioguide is jár minden belépőjegy mellé, amely mint egy tárlatvezető visz minket végig a kiállításon. Aki azért utazik Bécsbe és látogatja meg a hofburgi Sisi Múzeumot, hogy megismerkedjen a hatalmas rajongást kiváltó Sisi valódi személyével, számtalan élménnyel gazdagabban fog hazatérni.

Facebook: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

ENGLISH: WELL-KNOWN THEORIES ARE REFUTED BY THE SISI MUSEUM

Erzsébet leánybúcsús (1) és koronázási (2) ruhájának a reprodukciója © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Sascha Rieger

Erzsébet királyné 

Felhasznált szakirodalom:
A Sisi Múzeum ajándékboltjában megvásárolható könyv a kiállításról: Katrin Unterreiner: Sisi - Myth and Truth
Ingrid Haslinger - Olivia Lichtscheidl - Michael Wohlfart: The Residence of Empress Elisabeth. Imperial Apartments, Sisi Museum, Imperial Silver Collection. Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.
Vasárnapi Újság 1900-ban megjelent 24. és 37. száma