A császári lakosztályok a Schönbrunni Kastélyban

Erzsébet menyasszonyként, 1854 áprilisának végén érkezett a Schönbrunni Kastélyban, ez volt az első hely, ahol Bécsben tartózkodott. A császár maga nyitotta ki a hintó ajtaját, amelyben imádott Sisije utazott, majd szintén ő vezette be a pompás nyári rezidenciába. Ezután az úgynevezett „nagy szalonban” egy szigorú ceremónia keretében mutatták be a leendő császárnénak az udvarhölgyeket, többek között az idős Esterházy Vincéné, Liechtenstein Zsófia hercegnőt, aki Ferenc József anyjának bizalmasa volt. A főhercegné őt, az ötvenhat éves hölgyet nevezte ki a kis Sisi mellé főudvarhölgynek, és azzal is megbízta, hogy a nevelőnő szerepét töltse be menye mellett, valamint azt a feladatot is kapta, hogy felügyelje őt, és jelentsen Zsófiának mindent, ami vele kapcsolatos. Miután a félénk menyasszonynak bemutatták leendő udvarhölgyeit, megkapta a császártól a nászajándékot: egy nagyon drága gyémántkoronát a hozzá való, gyémántokkal díszített övvel. (Hamann, 60-61)

Ferenc József császár és családja 1861-ben Képen: álló sor, balról jobbra: Ferenc József császár, Ferdinánd Miksa főherceg (utóbb mexikói császár) és felesége Sarolta belga királyi hercegnő, Lajos Viktor főherceg és Károly Lajos főherceg. Ülő sor balról jobbra: Erzsébet császárné gyermekeivel - Rudolf trónörökössel és Gizella főhercegnővel, és a császár szülei: Zsófia főhercegnő és Ferenc Károly osztrák főherceg.

Az udvari élet valamelyest kötetlenebb volt Schönbrunnban, mint a Hofburgban, azonban itt is szigorú szabályok határozták meg a mindennapokat, és Zsófia főhercegné „kémjei” folyton Sisi sarkában voltak, így a pompás rezidencia igen hamar börtönné vált számára. Ma, Erzsébet császárné schönbrunni lakosztályában sétálva több eredeti bútordarabját is láthatjuk, valamint azt a helyet, ahol valaha saját használatú csigalépcsője állt. Ez, a ma úgynevezett lépcsőhöz vezető fülke volt Erzsébet dolgozószobája, amely szintén személyes ízlését tükrözi. Itt írta a leveleit, a titkos naplóját és számtalan saját költeményét.

A szoba érdekessége és egyben személyiségének tükre az a spirál alakú lépcsőház, amelyet 1863-ban alakítottak ki a császárné személyes kérésére. (A monarchia bukása után megszüntették, de a látogatók egy életnagyságú kép formájában megtekinthetik a pontos helyét.) Mivel a lépcsőház a császárné földszinti magánlakosztályába vezetett, Sisi innen akármikor elhagyhatta az épületet és jöhetett vissza anélkül, hogy az ajtónállók vagy a testőrség észre vették volna.

A császárné földszinti, lila selyemtapétával bevont lakosztályában (amely ma már nem látogatható) alakították ki Sisi elmaradhatatlan, nagyobb méretű, tornaszobáját. Itt egy masszázsfülkéje is volt, mivel a napi tornagyakorlatainak elvégzése után szerette masszíroztatni magát. Természetesen ez is, mint a testedzés és a fürdőszoba építtetése anyósának nemtetszését váltotta ki.

Erzsébet öltözőszobája © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Alexander Eugen Koller

A közös hálószoba, amelyet a császárné igyekezett elkerülni

A közös hálószobát csak házasságuk első néhány évében használták, illetve Erzsébet valószínűleg később is aludt benne (bár gyakrabban használta egyik földszinti szobáját erre a célra), azonban férjétől megtagadta ezt a jogot. A császári pár első gyermeke, Zsófia 1855-ben született meg, azonban két évesen vérhasban meghalt. Erzsébetnek ezután két gyermeke született, Gizella (1856) és a trónörökös, Rudolf (1858). Ezzel eme császárnéi és házastársi kötelezettségét teljesítettnek tekintette, és igyekezett kerülni Ferenc József minden szexuális közeledését egészen 1867-ig. Erzsébet utoljára valószínűleg ekkor, a kiegyezés évében, „engedett” férjének. Ekkor koronázták Ferenc Józsefet magyar királlyá, őt pedig királynévá. Az 1868-ban született Mária Valériát a “kiegyezés ajándékának” tekintették, mivel ez volt az az ügy, amelyet Erzsébet minden női befolyását bevetve támogatott. Köztudott, hogy a császár rajongásig szerette feleségét és igyekezett szinte minden óhaját teljesíteni. Ajánlott írás: A szoba, amelyet Erzsébet igyekezett elkerülni

 A császár és császárné közös hálószobája az eredeti ággyal és berendezéssel és a császári pár ágya a Schönbrunni Kastélyban. © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. / Alexander E. Koller

Ferenc József császár dolgozó- és hálószobája

A császárnak rendkívül szigorú menetrend szerint zajlottak a napjai, amelyet haláláig betartatott magával. Négy órakor felkelt, majd a mosdótálba előre bekészített hideg vízben gyors tisztálkodás következett, ezután szigorú katolikus lévén az ágy melletti térdelőzsámolyon elmondta a reggeli imáját. A császár még Sisi, a Hofburgban megtekinthető ágyánál is szerényebb alkalmatosságon, egy közönséges vaságyon aludt. Ez az az ágy, amelyben meghalt szerettei körében 1916-ban 86 évesen (ma az ágy előtti állványon megtekinthetjük azt a festményt, amely a császárt a halottas ágyon ábrázolja - nagyításhoz kattints a képre).

Amikor Erzsébetet 1898. szeptember 10-én egy olasz anarchista meggyilkolta, Ferenc József ezeket a szavakat mondta: „Sosem fogja megtudni senki, mennyire szerettem ezt az asszonyt.” És ez minden bizonnyal így is volt. Felesége halála után nem változtattak semmit Erzsébet lakosztályaink, így a magányos császár át-átsétálhatott az elhagyatott termeken.

Ferenc József dolgozó- (1.) és hálószobája (2.) © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H./fotó: Alexander Eugen Koller. (A teljes kép megtekintéséhez kattints a képekre.)

A Hofburg és Schönbrunn az a két hely, ahol Bécs leggyakrabban vendégül látta csodaszép császárnéját. Vendégül, mert a nép legnagyobb bánatára Erzsébet húszas évei közepétől egyre ritkábban tartózkodott a császárvárosban. Ferenc József viszont élete végéig Ausztria első számú hivatalnokaként tevékenykedett íróasztalánál, szeretett felesége portréival körülvéve. Nem csoda hát, hogy Erzsébet halála után Bécs sokkal inkább szeretett császárjának adózott tisztelettel és részvéttel, és kevésbé érzett fájdalmat császárnéja elvesztése miatt. Persze, Sisinek nyomós okai voltak a távolmaradásra… Bécs népe azonban mára már megbocsátott neki, és különleges személyiségének és szépségének adózva korhűen berendezett termekkel és a hofburgi Sisi Múzeummal állít emléket.

Ajánlott írás: Az ifjú Erzsébet első napjai a Hofburgban - Erzsébet császárné: “Mert ő minden áldott nap eljött, hogy kiszaglássza, mit csinálok a nap minden órájában.” (idézi Brigitte Hamann, 79)

Facebook: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

A Schönbrunni Kastély (hivatalos honlapja)