Perdült a dob, hangját messze vitte a szél, és csend lett egy hosszú pillanatig...

Mesepiac? Mesevásár? - Mi az Isten csudája lehet az? Nem hallottunk erről mi még soha!

Újdonsült Jókai Körösként bizony nekem is új volt ez a feladat. Ám hirtelen felhangzott az első mesélő szava: "Laci te! Jer ide, jer, ha mondom, rontom-bontom..." és a mese végén felhangzott a gyerekek kacagása, már tudtam, minden rendben lesz. Az elkövetkező órák perceknek tűntek csak, ahogy utólag visszagondoltunk rá társaimmal.

A gyerekek boldogan zsivajogva jöttek "mese-kvízt" tölteni, hisz aki minden kérdésre hibátlan választ adott egy-egy ismert mesehőssel kapcsolatban, az ajándékcsomagocskát kapott: cukorkát, színes nyalókát, csokikat, csillogós ceruzát. Aki letett a "csere-bere" asztalra egy otthonról hozott könyvet, választhatott helyette egy másikat, amit jobban szeretett volna, mert még nem olvasta. Akinek volt kedve, táncolás közben az elveszett fehér báránykákat kereshette, s ha jól tipegett-topogott a jó zenére, meg is találta. A legbátrabbja kezébe kapta a mikrofont, és mondhatott mesét, verset, énekelhetett, s kapott érte egy aranytallért, amiért cserébe falatozhatott a „terülj-terülj asztalkám” finomságaiból. Volt ott mosolygó alma, csengő barack, szóló szőlő és még hamuba sült pogácsa is.

S láss csudát! A téren ott ült köztünk Öreg Néne, mellette pöttyöshátú őzikéje és fekete bozontos pulikutyája! A gyerekek alig hittek a szemüknek! De az első, bátortalan léptek, s az első őzikesimogatás után, már Öreg Néne ölében ülve nevettek csillogó szemekkel a fényképezőgépbe. Olyan nagy lett a vásári forgatag, hogy csak kapkodtam a fejemet. A gyerekek nevettek, meséltek, táncoltak, a szülők pedig boldogan hallgatták a Fő téren mesét mondó apróságaikat, és még Öreg Nénével is fotózkodtak. Bizony ám! Gyerekek lettek ők is újra, ha csak erre a pár órára is. S hogy eláruljak egy titkot, képzeljétek, a saját rokonai sem ismerték fel, vajon ki is bújt meg a legendás mesehős nagykendője alatt.

Elröppent a két óra, lassan bealkonyult. Elfogytak a finomságok, elfáradtak a lábak, és erre az estére elfogytak a mesék is. Bezárult a Mesepiac. A nagy múltra visszatekintő, s ebben az évben megújuló Jókai Kör alaposan meglepte a várost. Soha sehol, senki nem tartott még mesepiacot. S bár bennünk volt a félsz, hogy nem fog tetszeni az embereknek, a rendezvény szenzációsan sikeresnek bizonyult. A szülők, a gyerekek lelkesedése, hogy milyen jó volt, milyen új, ugye lesz ilyen máskor is, a Jókai Kör új vezetését igazolta, akiknek a fejéből kipattant eme szikra.

Az elnökasszonyt idézve: " Meg lehet csinálni!"

És megcsináltuk! Nekem még minden új a Jókai körben, de azt vallom, amit az elnökasszony: „Nagyon nagy kihívás az, hogy a nagy elődök nyomdokaiba lépjünk, hogy méltók legyünk egy ilyen nagy múltú egyesülethez..."

A cél, hogy ápoljuk a hagyományainkat, terjesszük a művelődés értékeit, gazdagítsuk a város kulturális életét, s legfőképpen a nagy írófejedelem és nagy mesemondó, aki felnőtteknek írta meséit, városunk díszpolgára, Jókai Mór emlékének őrzése mellett, elkerülhetetlen a nyitás az új dolgok felé. Mai rohanó világunkban, ahol a média, a televízió, az okos telefon az úr, nagyon kevés gyerek olvas, és még kevesebb gyereknek olvasnak mesét. Erről szólt ez a Mesepiac! Hogy felhívjuk a szülők és gyerekek figyelmét, hogy felrázzuk őket, hogy olvassanak, hogy mondjanak mesét, s ezzel is fejlesszék, okosítsák, szeressék gyermekeiket, mert a mesék a múltunk, és nincsen jövő a múltunk nélkül. És nem lesz olvasó, könyvet olvasó nemzedék nélkülük.

Hagyományt szeretnénk teremteni, hogy évente visszatérhessen a Mesepiac, ahol együtt mesélünk, táncolunk, nevetünk, és közösséget teremtünk!

Egyszer volt...hol nem volt...volt egyszer egy Mesepiac Pápa város Fő terén!

Itt a vége, fuss el véle! De ne nagyon messzire, mert jövőre találkozunk!

"Senki sem olyan szegény, hogy egy jó szóval, egy jó tettel vagy mosollyal, ne tudna ajándékozni! És senki sem olyan gazdag, hogy ne lenne szüksége rá!"

Szabóné Lovász Gyöngy

Pápai Jókai Kör Egyesületi Tag

Ajánlott írás: Miért fontos mesélni a gyermekünknek?

Képek: Pixabay 1, 2, 3. Pápa város - a cikkíró saját munkája