A Belvedere Palotát a világ legjelentősebb múzeumai között tartják számon, és egyben ez a világ egyik első nyilvános múzeuma is. 1776-ban Mária Terézia és a fia, a későbbi II. József úgy döntöttek, hogy a felvilágosult abszolutizmus jegyében a császári kollekció gyűjteményét megnyitják a tömegek számára. Nézzük röviden a kastély történetét! Milyen jelentős események zajlottak a falai között?

Felső Belvedere © Belvedere, Bécs

A kastély építtetője a párizsi származású Savoyai Jenő herceg (1663-1736.), a Napkirály, XIV. Lajos kegyencnőjének, Olympia Mancininek (Soissons grófnéja) a gyermeke volt. A francia király papi pályára szánta, ő viszont kiváló hadvezér testvéréhez (aki egy csatában vesztette az életét korábban) hasonlóan katona szeretett volna lenni vézna alkata ellenére. Jenő herceg elhagyva Franciaországot Bécsben felajánlott szolgálatait I. Lipót német-római császárnak-magyar királynak, és beállt a seregébe (a török ellen). Kiemelkedő eredményeket ért el, katonai pályája rendkívül gyorsan ívelt felfelé.

Alsó Belvedere © Belvedere, Sebastian Reich. További képek (Alsó Belvedere) © Belvedere: 1. Márvány Terem © Margherita Spiluttini. 2. Márvány Galéria © Margherita Spiluttini. 3. Arany Kabinet © Margherita Spiluttini

Savoyai Jenő 1697-ben vásárolta meg a szőlősbirtokot, amelyről szép kilátás nyílt Bécs városára. Elhatározta, hogy kastélyt épít a lejtős telek lentebbi részén, a fentebbin pedig az akkoriban divatos gloriette építését tervezte (a Schönbrunni Kastélyban levőhöz hasonlatosan). Savoyai Jenő követte a francia építészeti stílust, amely folyamatosan változott. Már majdnem kész lett a(z alsó) kastély az akkori legmodernebb technikai újdonságokkal, amikor elhatározta, hogy felülre – a tervezett gloriette helyet – egy még impozánsabb kastélyt építtet. Ezért áll a Belvedere Palota két részből: Alsó és Felső Belvedere. Az Alsó Belvedere építése 1712 és 1716 között zajlott, Johann Lucas von Hildebrandt építész tervei alapján. Lakóépületként funkcionált, míg a Felső Belvedere elsősorban állami rendezvények színtere volt. A herceg műalkotás gyűjteményének egy része az Alsó Belvedere-ben volt kiállítva. A felső Belvedere Palota építésével a herceg szintén Johann Lucas von Hildebrandt-ot bízta meg, 1717 és 1723 között épült fel a kastély. Mivel a hercegnek nem voltak örökösei és végrendeletet sem írt, halála után a birtok unokahúgára, Viktóriára szállt, aki mielőbb el akarta adni. Mária Terézia vásárolta meg ezt is, ahogyan Savoyai egy másik kedvelt kastélyát, a morva-mezei Hof Palotát is (a német neve talán ismertebb: Schloss Hof). Savoyai Jenő az akkori legjelentősebb Habsburg hadvezér volt, még a Budai Várban is áll lovasszobra, amelyet 1900-ban Róna József készített (Róna József készítette Erzsébet királyné gödöllői szobrát is, amely a királynéról elnevezett parkban áll - Gödöllőn).

Márvány terem © Belvedere, fotó: Margherita Spiluttini. Kis képek: 1. A márvány terem mennyezete © Margherita Spiluttini; 2. Kápolna (a márvány teremből nyílik) © Belvedere, fotó: Eva Würdinger; 3. Nagy lépcsőház © Belvedere, fotó: foto-manufaktur.at; 4. Sala terrena © Belvedere

Míg Savoyai Jenő herceg számára elsősorban hivatalos funkciókat töltött be és ünnepi események megrendezésére szolgált a felső kastély, Mária Terézia és II. József a felvilágosult abszolutizmus jegyében nyilvános múzeumként megnyitotta. Savoyai Jenő műkedvelő volt, rendkívül jelentős képtárral és könyvtárral rendelkezett. A megvásárláskor ezek is császári kézbe kerültek, a műalkotások a múzeum kiállításának az alapját alkotják. A kastély jelenleg a középkortól napjainkig mutat be alkotásokat. Nemcsak a művészeti kincsek kerülnek előtérbe, hanem az épületet is megcsodálhatjuk, hiszen a palota az egykori pompájában őrződött meg.

Néhány jelentősebb esemény a palota történetéből

A gazdagon díszített Alsó Belvedere termei mellett kiemelném a Felső Belvedere legjelentősebb helyiségét, a márvány csarnokot (képeken fent), amelyet a vörösesbarna márvány és az aranyozás ural. A mennyezeti freskót Carlo Innocenzo Carlone festette 1721-ben: Savoyai Jenő herceget láthatjuk rajta megdicsőülve, a Történelem és a Hírnév allegorikus alakjaival. A Márvány Hallban (csarnok) írták alá az osztrák államszerződést 1955. május 15-én. Ebből a teremből bepillantást nyerhetünk a nyolcszögletű palotakápolnába, amely szintén eredeti minőségében maradt fenn, vagyis az 1730-as évekbeli állapotában láthatjuk.

Mária Antónia © Osztrák Nemzeti Könyvtár, No.: PORT_00049906_01 

Két korábbi eseményt is kiemelnék a palota történetéből. 1770. április 17-én itt ünnepelték rendkívül gazdag külsőségek közepette Mária Terézia lányának, Mária Antóniának (képen fent) a későbbi francia királlyal, XVI. Lajossal kötött házasságát. A menyasszony anyjától egy gyönyörű rubinékszerszettet kapott ajándékba, amely a kivégzése után (Lajost 1793 január 21-én végezték ki a franciák, Mária Antóniát pedig október 16-án fejezték le.) visszajutott a Habsburg Császári Kincstár tulajdonába, így került később Erzsébet császárné-királyné használatába. (Az I. világháború kitörésekor, amikor IV. Károly és Zita királyné menekülni kényszerült Bécsből, ennek a felbecsülhetetlen értékű ékszerszettnek máig rejtélyes körülmények között nyoma veszett…)

Egy másik jelentős esemény, amelyet kiemelnék az az, hogy 1896-ban Ferenc József császár-király döntésének megfelelően a Felső Belvedere Ferenc Ferdinánd trónörökös és családja hivatalosan lakhelyéül lett kijelölve. Mielőtt a család beköltözött volna, modernizálták a kastélyt. Következzen néhány kép, amely Ferenc Ferdinánd és családja a Belvedere Palotában eltöltött időszakában készült:

Belvedere Palota történetéből © Osztrák Nemzeti Könyvtár képei: Ferenc Ferdinánd és családja Ferenc Józseffel a Belvedere Palotában 1913-ban. Alkotó: Theodor Zasche © Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB), No.: Pk 1302, 21. További képek: 1. Ferenc Ferdinánd fiával, a Miksával, ÖNB No.: Pf 31134 E 12; 2. Belvedere lépcsőháza 1947-ben, Hilscher, Albert, ÖNB No.: OEGZ_H8415_2; 3. Ferenc Ferdinand toalettszobája 1920-ban, ÖNB No.: L 6084 - E ; 4. Ferenc Ferdinand háló- és fürdőszobája, ÖNB No.: L 6085 - E

A múzeum, mint Modern Galéria

A Felső Belvedere az osztrák művészettörténet legjelentősebb alkotásait mutatja be. Itt található Gustav Klimt festményeinek legnagyobb gyűjteménye, beleértve A Csók című remekművet. Nemzetközi művészek alkotásait is megcsodálhatjuk itt, így például Egon Schiele és Oskar Kokoschka képeit. Szintén a Belvedere-ben látható a bécsi biedermeier legjelentősebb gyűjteménye, többek között Ferdinand Georg Waldmüller számos festménye van itt kiállítva. Az átfogó barokk, valamint a kiemelkedő 19. és 20. századi gyűjteményeken kívül jelentősek még, többek között, az itt található középkori alkotások is.

A kultúra iránt érdeklődők körében talán nincs olyan, aki nem ismeri a bécsi festő, Gustav Klimt (1862–1918) nevét, vagy legalábbis nem látta volna egyik legismertebb alkotását, A Csók (Szerelmesek) című képet egy vászontáskán, kirakón vagy bármely más tárgyon. Klimt tevékenysége, illetve ügyködése a múzeum történetében is jelentőséggel bír, hiszen többek között ő volt az, aki kezdeményezte a Modern Galéria alapítását 1903-ban. Ő, és az alapításért munkálkodó művészek célkitűzése az volt, hogy olyan helyet teremtsenek, amelyben a kortárs osztrák műalkotások nemzetközi kontextusban kerülnek bemutatásra. A Belvedere kiállítása a mai napig ezen az elven működik.

Gustav Klimt festményeiből © Belvedere: 1. A Csók (Szerelmesek). 2. Judith, 1901. 3. Sonja Knips, 1897/ 1898. 4. Napraforgó, 1907 © Belvedere

Gustav Klimt elismert és tisztelt művésznek számított életében is. Mire meghalt, néhány munkája már a Modern Galéria tulajdonában állt, így például a világhírű art nouveau festmény, A Csók (Szerelmesek). A festményt a Kultúra és Oktatásügyi Császári-Királyi Minisztérium vásárolta meg a Modern Galéria számára az alkotás készítésének évében, 1908-ban. A mai napig ez az egyik legjelentősebb és legfelkeresettebb darabja a Belvedere gyűjteményének. A Belvedere-ben található a világ legnagyobb olajfestmény gyűjteménye Klimt alkotásaiból, a művész mindösszesen huszonnégy munkáját láthatjuk a múzeumban. A Csókon kívül kiemelten jelentős a Judith című kép (fent), valamint főbb alkotásai, például Sonja Knips (fent), Fritza Riedler, and Johanna Staude, de kiemelném még például a Napraforgó című festményt (kép fent) is. Ajánlott írás: Irány a Klimt Villa (Bécs)

Georg Raab képei: Erzsébet császárné-királyné, Ferenc József császár-király © Belvedere, Bécs