Adventi ablaknyitogatás

Azt, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak őseink a téli ünnepeknek, elárulja a szó eredete. Ne menjünk túl messzire, elég, ha megnézzük azt az időszakot, amikor a magyarok találkoztak a szlávokkal. A magyar szavak egy jó része szláv eredetű, így van ez a karácsonnyal is: a régi szláv nyelvben található a “korcsun” szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. A téli napfordulóba való átlépés egyben az újév kezdete is. Ez az indíttatás lengyelül „kolenda”, oroszul „koljáda”, a rómaiaknál pedig „Calendae (lanuriae) volt a neve az újév napjának.

Ezek a nevek árulkodnak arról, hogy a karácsony szava nálunk és egyes népeknél naptári eredetű, és az új év kezdetét takarja. 

Kitekintő: A népek karácsonya

Minden országban más szokás alakult ki a karácsony ünneplésére. Minden keresztény országban mára komoly családi ünneppé vált, és a legfontosabbak közé tartozik.

Az eltéréseket befolyásoló legerősebb tényező az adott nép ősi kultúrájának alapjaiban lelhető fel, olyan dolgokban, amelyek generációról generációra szálltak, s elhagyhatatlan szokásokká váltak. A karácsony nem egynapos, hanem hetekre szóló ünnepsor, amibe nagyon jól belesimulnak a népi hagyományok, melyeket átsző a keresztény vallás szellemisége.

Az adventi ablakok némelyikében főként magyar hagyományokról olvashatunk, de bemutatunk más országok szokásaiból is néhány érdekességet. A téma nagysága miatt képtelenség lenne teljességre törekedni, ezért neveztük el a sorozatot kitekintőnek, így rávilágítunk a sokszínű világra, melyben élünk.

Kitekintő: Angol karácsony 1.

Anglia legfontosabb ünnepe a “Christmas”. Már októberben elkezdődik a készülődés, és jellegzetes angol szokás, hogy zöld és piros színekbe öltöztetnek mindent. A bejárati ajtókat és ablakokat díszítik fenyőágakkal, dióval, gyertyával, de ugyanez van az utcákon, és minden fényárban úszik. Turisztikai látványosság ilyenkor a Harrods áruház kirakata, ahol több ezer fényes gömb látható. A Trafalgar Square-en pedig egy hatalmas fenyőfát állítanak, melyet minden évben a norvég nép ajándékoz a briteknek a II. világháborús segítségükért.

Kedves szokás az, hogy december elején az emberek üdvözlőlapokat küldenek egymásnak, s a kapott kártyákat felakasztják a szoba falára. Ezeket ugyanúgy január hatodikáig tartják ott, mint a karácsonyfát.

A fenyőfaállítás Viktória királynő idején kezdődött a 19. század közepén német mintára. (A fenyőfaállítás kezdetéről szó lesz majd egy adventi ablak kinyitásánál.) Viktória "korától" jellemző a családi körben való ünneplés. Bár 24-én rövidített munkanap keretében év végi búcsúztató partit rendeznek, még aznap vendégeket is hívnak vacsorára.

Mint sok más országban, a gyerekek itt is szoktak menni énekelni az utcára, amiért jutalmul cukorkát kapnak. Ők nagyon készülnek Karácsony Apó “Father Christmas” érkezésére, aki ajándékokkal telerakja 24-én éjszaka a kikészített zoknikat, a “stocking”-ot. Korábban levelet írnak kívánságaikkal, s azt a kandalló tüzébe dobják, mert ott érkezik ajándékokkal Karácsony Apó, bár még senki se látta.

Gyerekeknek

Készítsünk illatos, ehető asztaldíszt!

Szegfűszegeket szurkáljunk a hegyes részükkel a narancsba, ezzel a narancs aromája, jól "megmutatja" magát, s kellemes illatot áraszt a szegfűszeggel a szobában vagy ebédlőben, ha belépünk.