A Magyar népzenének sok jellegzetes, egyedi vonása, gyönyörűsége van, és akad olyan hangszer, ami csak a mienk, a magyaroké. Ez a hangszer a Magyar citera, amelyet most sok fiatal újra felfedez.

Hogy ismert volt-e a citera a Magyar régmúltban, azt nem is lehet tudni. A szó ismert, de elképzelhető, hogy más hangszert takart. A mai értelemben vett Magyar citera inkább a nyugati, északnyugati kultúrákból érkezett hozzánk. Meg vagyok győződve arról, hogy őseink ismertek hasonló hangszereket, ezért asszimilálódott könnyen, sőt, Magyarrá vált nálunk.

A Felvidékkel, amit biztosan tudok, az az, hogy a múlt század húszas éveiben már ismerték a citerát, sőt, játszottak is rajta.  A keresztapám, aki abban az időben volt legényember készített magának egyet. Keletebbre, az Ung vidéken és a Bodrogközben is ismerhették ezt a hangszert. Magam is találkoztam régi egykottás vályúciterákkal, amelyeket valamikor 1930 körül készítettek. Erre a hagyományra épít az a három citera zenekar, amelyekről írásomban szó lesz.

A Nagykaposi Fabotó Citera Zenekar

Fotó: A régi Fabotó Citera zenekar a Kolozsvári Magyar Színház színpadán

Nagykaposon a XX. század nyolcvanas és kilencvenes éveiben egyetlen citerás lépet fel népdalaival: Fazekas István, akinek volt bátorság a magyar népzenét és a citera zenét népszerűsíteni az Ung vidéken. Ekkor csatlakoztam hozzá, később pedig Bocán Ferenc és Tóbiás Csaba is beállt közénk.

Ismert, és elismert citerazenekar lett, amelyik messze földön hirdeti a Magyar népzene, és a citerazene szépségét, értékét. A zenekar húsz éves fennállása alatt nagyon sok helyen szórakoztatta a közönséget. Felléptek már Kolozsvárott a Kolozsvári Magyar színházban, Kárpátalján, Lengyelországba, és természetesem a Felvidék és Magyarország számos helyszínén.

A Kisgéresi Szőlőfürt Citera Zenekar

Az Ung vidékről a Bodrogközbe kerültem, így kiléptem a Fabotó zenekarból zenei pályafutásomat befejezve. Nem számoltam azzal, hogy a Citerazene egy „vírus”, amely engem is megfertőzött. Egyszerűen játszani akartam, így Kisgéresben megalapítottam a Szőlőfürt citerazenekart. A kezdetek nem voltak egyszerűek, hiszen ötven éves emberek tanultak meg KIsgéresben citerázni. Azóta felléptünk Budapesten a Polgárok házában, Egerben, Sárospatakon, és más Magyarországi helyszíneken, és persze a Felvidék különböző színpadain. Mivel az utánpótlásra is gondolni kell, Kisgéresben a közelmúltban gyermek citerás klub alakult. Reményeink szerint ebből fog kialakulni a Szőlőhajtás gyermek citerazenekar.

A Fabotó a harmonizált citerazene híve. A Szőlőfürt is kedveli ezt a stílust, de az ő zenéjük inkább a hagyományos és a harmonizált citerazene ötvözete.

Fotó - borítókép és első fénykép: A Szőlőfürt citerazenekar

Fotó lent: A Szőlőfürt Citera Zenekar a borfesztiválon

A Buzitai Citera Zenekar

A Szőlőfürt citerazenekar hazája a Bodrogköz lápos vidékei és Kisgéres borospincéi mellett van, a harmadik zenekart pedig a Kanyapta patak völgyében, Buzitán találjuk. Ez egy lány zenekar, a buzitai lányok, akik gyönyörű színfoltjai a népzenei műsoroknak a hagyományos citerazenét magas színvonalon művelve. Színpompás viseletükkel, vidám, mosolygós arcukkal, és nem utolsó sorban színvonalas játékukkal a közönség kedvencei.

A keleti régióban eddig csak az általam bemutatott három citerazenekar viszi tovább őseink e nemes tudományát.

Fotó lent: A Buzitai Citera Zenekar két generációja egy színpadon