A tél általában kevés munkával telik, s mivel nem alszunk téli álmot, és a fagyban oly kevés teendőnk van odakint, meg a meleg szobában sem ücsöröghetük mindig családi körben, így szeretünk összejönni ismerőseinkkel, hogy elűzhessük a téli napokat. Régebben, mikor még tévé és egyéb kommunikációs eszköz sem volt, a bezártság és a hosszú sötétség félelemmel töltötte el az embereket. Együtt könnyebb volt leküzdeni az évezredek során kialakult meggyőződéseket, melyek segítségével formálódtak ki hiedelmeink, szokásaink, népi kultúránk. A télűző igazi tevékenység a farsangi bál lett, s napokat töltött ki a mulatságra való készülődés. A farsang - ami húshagyó keddig tartott - igazi csúcspontja az utolsó három nap. A hagyományok szerint a legtöbb ország ekkor rendezi a nagy felvonulásos karneváli mulatságokat. A cél a nevetés, a vigadás, a tánc, és az étkek mértéktelen fogyasztása böjt előtt. Velencei karnevál (ITT) - Olaszországban ma van a karnevál záró hétvégéje, de minden bizonnyal a nagy érdeklődés végett kialakult egy „After Party” is egy héttel későbbre. Utazási irodák bőségesen tájékoztatnak róla.

A farsangi szokások főként Németország és Ausztria közvetítésével érkeztek hazánkba, írásos emlékekben a 14. század közepétől lehet találkozni a farsang elnevezéssel, mely a Németország déli részein használt Fasching szóból származik, és többnyire Közép-Európában használatos, máshol a karnevál szó a jellemző.

A kereszténység elterjedésével az ősi télbúcsúztató ünnepségeket a húshagyó keddel zárjuk le. Az egyház engedélyezte a bálokat, bár kezdetben próbálták szoros keretek közé tenni, ezért a kánai menyegző ünneplését és eljátszását vezették be kezdetben a farsangi időre. Jellemző volt a falvakban, hogy a bálok alkalmával sok fiatal ismerkedett meg egymással, s ezt követően esküvők sora történt. Mindig is a bálok egyik célja volt, hogy „eladó” lányokat mutattak be a társaságoknak. Régen a farsangi mulatság, a maszkokba, jelmezekbe való beöltözés a felnőttek szórakozásaként volt jellemző. A falusi bálokba sok helyen az ételt a lányok készítették, s az italt a fiúk vitték. Legtöbb helyen minden hétvége erről szólt a téli hónapokban. Volt, amikor beöltöztek, de volt amikor csak a hajnalig ropták a táncot. A lányokat ilyenkor illett haza kísérni, de sokszor a családból kísérővel mehetett csak el a mulatságra.

Iskolai farsang: Bátor Katalin tanítónő az osztályával

Ma nagyon sokan a mókás jelmezeket csak gyerekeken tudják elképzelni. Szinte nincs olyan óvoda és iskola Magyarországon, ahol ne lenne februárban farsang. Ezt mindig lázas készülődés előzi meg otthon is, és az iskolában is. De más gyerekközösségekben is szerveznek farsangi mulatságot. 

Használjuk még ki a farsang utolsó hétvégéjét, gyúrjuk be a fánkot, s mulatozzunk, búcsúztassuk el a telet, a hosszú éjszakákat, mert most már igencsak megérkezik a tavasz. Magyarországra jellemző télbúcsúztató szokás a busójárás, mikor a tél végét ünneplik, többnyire a farsang utolsó vasárnapján.

Ajánlott írás: A FARSANG HELYE A NAPTÁRBAN - A farsang kezdetét minden évben tudjuk, de miért van vége mindig máskor?

Mohács busójárás - Egy perc Magyarország

Szakirodalom: 
Magyar Néprajzi Lexikon
Nyelv és tudomány: Mi a farsang?
Rosta Erzsébet honlapja: Hiedelmek, babonák, népszokások
Álmaim otthona: A farsang története és hagyományai
Képek: Pixabay: 1, 2. Bátor Kati