Advent második vasárnapján is megteltek a boltok; a bevásárlóközpontokban annyi ember van, hogy egy tűt is alig lehet leejteni. Az árusok és az eladók ilyenkor hatalmas rohamra számítanak, hiszen a sok kellemetlenség ellenére óriási haszon várható. A vásárlók kapkodnak, rohannak egyik üzletből a másikba; idegeskednek, hogy mire december 24-e lesz, mindenki számára jusson ajándék.

Ahogy az embertömeg hömpölygése boltról boltra halad, a hangszórókból üvölt a zene. Csak a szokásos, ami hozzátartozik a karácsonyi hangulat megteremtéséhez. Ma már legalább huszadszorra szólal meg Mariah Carey giccsparádéja, avagy az elcsépelt Let It Snow Frank Sinatrától. Bing Crosby hiába énekel a fehér karácsony iránti vágyáról, az emberek csak rohannak, sodródnak, kapkodnak. Még a borzalmas Last Christmas-t is elviselik, csak legyen vége már a vásárlásnak. A karácsonyi készülődés tényleg erről szól, hogy boltról boltra rohanunk, és hallgatjuk az elcsépeltnél elcsépeltebb dalokat, amelyek nem többek, mint egy szétszaggatott karácsonyi csomagolópapír foszlányai.

A mai HétbenHét ezzel szemben olyan dalokat kínál, amelyek segítségével mélyebb szinten megélhetjük a Tél misztériumát. Az itt hallható hét dal célja, hogy egy alternatívát kínáljon a kiüresedett adventi rohanásban, és önmagunk felé fordítsa figyelmünket. Célunk az, hogy kapcsolatba kerüljünk a Tél varázslatával. Az igazi Télét, amelyre nem fogunk az áruházakban és a túlzsúfolt karácsonyi vásárokon rátalálni, hanem keresni csak a természetben tudjuk. Annak ellenére, hogy egyre ritkábban van részünk abban az örömben, hogy hó borítja a tájat decemberben, a kopár, lemeztelenített természet is varázslatos lehet. Érdemes egy sétát tenni a közeli erdőben, vagy a tónál melegen beburkolózni egy félórára, és hallgatni a csendet, amely igazi csodát rejthet. Ezt a hangulatot ragadja meg az itt bemutatott hét dal.

EMPYRIUM – WHERE AT NIGHT THE WOOD GROUSE PLAYS

Az egykori német doom metál formáció a kilencvenes évek második felében a dark folk felé indult el. Ennek az irányvonalnak talán a legerősebb terméke az 1997-es Where at Night the Wood Grouse Plays, amely az északi erdőkbe viszi el hallgatót; ahol hallhatjuk többek között a hideg szél szomorú dalát, valamint találkozhatunk az örök szenvedésre ígért kísértettel is.  Ma a címadó dalt mutatjuk be, amelyben képet kaphatunk erről a különleges téli sikerfajdos éjszakáról.

SOL INVICTUS – TREES IN WINTER

Helyszínünk ezúttal Anglia, a fák titkait ismerhetjük meg, amelyek sokkal többet láttak, mint mi, emberek, hiszen életük sokkal bővebbre szabott, mint egy emberöltő. A Sol Invictus Anglia legfontosabb darkwave zenekara, különleges, komor, mégis éteri hangvételű dalaival fontos helyet foglal el a zenei stílus kedvelői között. A névválasztás sem véletlen, hiszen a régi, római időkben a Sol Invictus, avagy a Legyőzhetetlen Nap kultusza a kereszténység előtti hivatalos vallás volt a birodalomban.

MIKE OLDFIELD - ON HORSEBACK

Az ír felmenőket felmutató angol sokoldalú hangszerjátékos harmadik lemeze, az Ommadawn egyike a legelső világzenei korongoknak, amelyen a népzenei hagyományok a progresszív rock elemeivel és a korai elektronikus megoldásokkal keverednek. A címadó dal két tétele után hallható a nyúlfarknyi, népdalszerű On Horseback című szerzemény, amely puritánságával az elmúlt idők teleit idézi fel…természetesen a lovaglás szemszögéből.

ORPLID - WINTERNACHT

Következzen ismét egy atmoszférikus darab, amely remekül ragadja a meg a hideg téli éjszakák világát. A német formáció különös érzékkel hozza egymáshoz közel a komor industrialra jellemző zörejeket és az akusztikus neofolk világát. A végeredményként egy hátborzongató, különleges élményt kapunk.

BLACKMORE'S NIGHT - MIDWINTER'S NIGHT

Provence nem csak a gasztronómiájáról híres, hanem a trubadúrköltészet egyik fellegváraként jelentős kultúrkincset hagyott hátra az utókornak. A reneszánsz és folk-rock zenét játszó angol-amerikai duó 2001-es Fires at Midnight című albumán hallható ez a dal. Ennek eredetije egy provansz népdal, amely a téli napforduló éjszakáját mutatja be. A hosszúra nyúlt sötétség mégsem tűnik félelmetesnek, hiszen a ház zajai, illetve a harangok kondulása kiűzik az éjszakát a szobából.

LOREENA MCKENNITT – SNOW

Archibald Lampman, a kanadai késő romantikus versét Loreena McKennitt szőtte dalba. A költemény egy impresszionista tájleírásból növi ki magát egy időtlenséget sugalló hóval borított idilli képpé. A dal két változatban került fel hanghordozóra; az énekesnő 1987-es karácsonyi tematikájú albumán egy, az ír népzenei megoldásokat előtérbe helyező verzió hallható, míg az 1995-ös A Winter Garden EP-n egy komolyabban kidolgozott, szimfonikus hangszerekben gazdag crossover értelmezést hallhatunk, amelyet itt mutatunk be.

MOYA BRENNAN  - MORNING STAR

Az ír népzenei hatásokkal dolgozó énekesnő, aki Enya nővére és a Clannad szólistája is egyben, 2011-ben társult a Belaár-szigeteken élő és működő elektronikus zenésszel, Roger Shah-val, aki több remixet is készített a dalból a klubok számára. Mi azért maradunk a csodálatos eredeti változatnál, amelynek éterisége, monumentalitása méltó a közeledő ünnep lelkivilágának megragadásához. Ezzel búcsúzik ma a HétbenHét! Szép Adventet Mindenkinek!

Képek forrása: Pixabay