Kedvelj minket a Facebookon!

BOLEYN ANNA, AZ "EZER NAPIG KIRÁLYNÉ"

Írta: Káli-Rozmis Barbara 2018. 03. 01.

AZ "EZER NAPIG KIRÁLYNÉ"

London egyik legkiemelkedőbb és legrégebbi építménye a Tower, amelyről a legtöbben csak annyit tudnak, hogy várbörtön volt és kivégzések helyszínéül szolgált. Az épületegyüttes építését Hódító Vilmos kezdte el 1078-ban. Erődként védte Londont és lakóit a külső támadásoktól, valamint uralkodói lakhelyül is szolgált. A fokozatosan kibővített építmény a védelmi funkció mellett fegyverraktárként, börtönként, csillagvizsgálóként és levéltárként is működött az évek során. Ma itt őrzik a brit koronaékszereket, valamint az idelátogatók egy fegyvergyűjteményt is megtekinthetnek a középkori falak között.

A legendás Towerben tartották fogva és fejezték le Boleyn Annát, VIII. Henrik angol király második feleségét 1536-ban. Számtalan filmfeldolgozást készítettek és egy halom könyv jelent meg a királynéról, akit a mai napig az egyik leghíresebb és legjelentősebb angol uralkodó feleségként tartanak számon, holott csak körülbelül ezer napig volt Anglia királynéja (1533. május 28-tól 1536. május 17-ig).

Sokan úgy tudják, VIII. Henrik azért szakított Rómával és a katolikus egyházzal, hogy elválhasson akkori feleségétől, Aragóniai Katalintól, és feleségül vehesse annak egyik udvarhölgyét, Boleyn Annát. Az egyházszakadásnak és az Anglikán Egyház megszületésének egy anyagiasabb oka is volt, nem csak a szerelem és Henrik fiú örökös iránti vágya. Mégpedig az, hogy a királynak a költséges udvartartáshoz, a folyamatos építkezésekhez, valamint a sikertelen háborúkhoz szükséges újabb és újabb pénzforrás után kellett néznie. Azzal, hogy magát tette meg az egyház fejének, hatalmas pénzösszegre tett szert, emellett jogában állt érvényteleníttetni a Katalinnal kötött házasságát is. A köztudat szerint Henrik azért fejeztette le Boleyn Annát, mert beleszeretett Jane Seymourba, felesége udvarhölgyébe, akitől a várva várt trónörökös világra hozását remélte. Az igazi történet sokkal összetettebb ennél.

A következő cikksorozat arra tesz kísérletet, hogy felfedje a tényleges okait Anna királyné bukásának és bemutassa azt az asszonyt, aki I. Erzsébet, „a szűz királynő”-ként is ismert angol uralkodónő édesanyja volt.

Anna, aki alig több mint ezer napig volt Anglia királynéja, európai oktatást kapott a francia király udvarában, ahol több mint hét évet töltött. Franciaországba a nagyon is számító és feltörekvő apja, Boleyn Tamás küldte a körülbelül 12 éves lányt (pontos születési évszáma nem ismert) 1513 tavaszán. Anna igazi reneszánsz nő volt a későközépkori Angliában. Gondolkodásmódja és műveltsége megelőzte a korát, olyannyira, hogy maga Henrik sem tudott mit kezdeni vele. A királyt gyakran ugratták azzal, hogy nem ő, hanem Boleyn Anna uralkodik Angliában.

A képen: Hever Castle, ahol Anna gyermekkorát töltötte

A HATUJJÚ KIRÁLYNÉ

Boleyn Annáról kevés kép maradt fenn, mert az uralkodó igyekezett a feleségére emlékeztető valamennyi tárgyat, képet, festményt, valamint a bútorokba és a fafaragásokba vésett monogramot megsemmisíteni. Hogy nézett ki Anna, aki ezer napig volt Anglia királynéja? Valóban boszorkány volt, és megbabonázta a királyt?

A korabeli források szerint Annának mandula alakú szeme és hollófekete haja volt, valamint karcsú testalkata, és nem túl nagy mellei. Ezt a leírást az akkori velencei követ is megerősítette, valamint azt is hozzátette, hogy a királyné nem volt a világ egyik legcsinosabb nője közepes termetével és széles szájával, de a szemei sötétek és gyönyörűek voltak.

Sok feljegyzés tanúskodik arról, hogy a francia divat szerint öltözködött, és sokat költött ruhákra, kiegészítőkre, fejfedőkre, amely szokását később I. Erzsébet királynő, a lánya is követte. Tudjuk Annáról azt is, hogy nagyon büszke volt a hajára, amelyet gyakran hordott leengedve az esküvője után is, sőt még a koronázási ceremónián is így viselte.

A hatodik „ujj”

Anna egyik ellensége, Nicholas Sander kezdte el terjeszteni azt, hogy a királynénak hat ujja volt. Feltehetőleg azért, mert a korabeli felfogás szerint a hatodik ujj a boszorkányság egyik ismertető jegye volt, és Anna ellen később ez volt az egyik felhozott vád. George Wyatt, a XVI. századi Tudor-kori költő és író, aki szintén udvarolt Annának akkoriban, amikor VIII. Henrik, azt állította, hogy volt még egy kis köröm a kisujja szélén. Tehát valószínűleg nem egy teljes ujjról volt szó.

Boleyn Anna éles nyelvű és célratörő volt

A szókimondó királyné gyakran tett rosszindulatú megjegyzéseivel sok ellenséget szertett magának. Szeretett flörtölni, de ez nem jelenti azt, hogy megcsalta volna Henriket, vagy szexuális kapcsolatot létesített volna más férfiakkal a házasságkötése előtt (illetve után). Henrik több mint hét évig udvarolt Annának, aki állhatatosan ellenállt annak, hogy a szeretője legyen. Amikor rádöbbent arra, hogy a király valóban erős és tartós szerelmet érez iránta, elhatározta, hogy Henrik felesége és angol királyné lesz, vagy semmire ne számítson tőle - tehát, ha a király nem teljesíti eme óhaját, akkor végleg lemondhat róla.

Első szeretkezésük nem sokkal a házasságkötésük előtt történt.

Anna valószínűleg azért engedett végül a királynak, mert ezzel akarta bebiztosítani a házasságot. Azt mondta Henriknek, hogy úgy érzi, a születendő gyermeke fiú lesz, és nagyon fontos, hogy törvényes házasságon belül szülessen. Az esküvőt követő koronázási szertartáson mindenki láthatta a királyné enyhén gömbölyödő pocakját. Anna elégedett volt, hiszen minden álma teljesült, azonban akkor még sejtelme sem volt afelől, hogy alig több mint 900 nappal később már egy teljesen más helyzetben találja magát.

A folytatás itt olvasható: TRÓNÖRÖKÖS HELYETT MÉG EGY KISLÁNY

Felhasznált szakirodalom: Ives, Eric. The Life and Death of Anne Boleyn: ‘The Most Happy’. Oxford: Blackwell Publishing, 2011. Lewis, Brenda Ralph Anglia királyai és királynői. Gyilkosság, árulás és házasságtörés. Híres botrányok és hírhedt gyilkosságok 1066-tól napjainkig. Debrecen: Hajja &Fiai Könyvkiadó, 2004. Meyer, G. J. The TUDORS: The Complete Story of England’s Most Notorious Dynasty. New York: Random House, 2010. Weir, Alison. The Lady in the Tower: The Fall of Anne Boleyn. UK: Random House, 2010.

Képek forrása:

Londoni Tower ; 1. Boleyn Anna (színes) ; 2. VIII. Henrik: Internet Archive Book Images; 3. Boleyn Anna (fekete-fehér): Internet Archive Book Images ; Boleyn Anna és VIII. Henrik: Hever Castle ; Internet Archive Book Images