Kedvelj minket a Facebookon!

ÚTVESZTŐ - VI. Rész

Ami EGY-szerű az nagyszerű, de a Szűz kor embere „féleszű”

 

Előző rész itt olvasható: MEDVÉK, DÉMONOK ÉS CSIPKERÓZSIKA

„Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura.” Nagy költőnk, József Attila „Születésnapomra” című verséből idéztem. Nyilván ismered a történetet, Attila tanárnak készült, de eltanácsolták az egyetemről  „Tiszta szívvel” című költeménye miatt, ami túl provokatívra sikeredett, amit egy tanár nem engedhet meg magának, ez volt az elutasítás indoka. Te ismersz olyan embert, akinek veleszületett, Istenadta tehetsége van bizonyos szakmákhoz, mégsem választhatta hivatásul azt a szakmát, mert a személye, a viselkedése, a nézetei, vagy bármi egyéb, nem voltak szimpatikusak azok számára, akiknek a kezében volt a döntés joga? Én több ilyet ismerek. Döbbenetes tehetséggel születtek, mégsem művelhetik, amihez értenek, csak mert ilyen-olyan oknál fogva nem végezhették el a szakképzőt, nincs bizonyítványuk a tudásukról. Márpedig ha az embernek nincs pecsétes igazolása arról, hogy ért valamihez, akkor nem is ért, és punktum! Még mindig a medvék szimbolizálta Szűz korról értekezünk, ez a jelenség szintén ahhoz köthető. Egyedül az számít, van-e róla bizonyítványom, igazolásom, és ha rendelkezem ilyennel, akkor viszont az sem baj, hogy közben  talán nem is értek hozzá, vagy hogy amit papíron bizonyítok, az esetleg nem is a valóság.

 

Igaznak csakis azt tekintjük, ami le van írva, és lehetőleg le is van pecsételve.

Talán hallottad már, hogy a Teremtőt, Istent szokás EGY néven nevezni. Isten EGY. De akkor ami EGY-szerű, az olyan, mint Isten, vagyis isteni, nem igaz? Mi mégis szentül hisszük, hogy értékes tudomány kizárólag az lehet, ami bonyolult, az átlagember számára érthetetlen, művelőinek pedig igazolással kell rendelkeznie arról, hogy igenis értenek hozzá. A legtöbb ember elcsodálkozna, ha tudná, mennyivel egyszerűbb lehetne az életünk, és mégis mennyivel kiválóbb, élhetőbb, ha elfelejtenénk az előbbi tévhitünket, és mindenki egy életen át, hivatásként művelhetné, amihez Istenadta tehetséget kapott. Gondold csak végig, mennyivel boldogabbak lennének az emberek, családok, népek, mennyivel szebb hely lenne a világ, ha mindenki örömmel dolgozna, és keresné meg a napi betevőre valót!

Itt utalnék vissza az előzőleg már említett „tudatszint” kifejezésre. Ahogyan a zenei hangok, úgy a tudatszinted is lehet mélyebb, és magasabb. A mélyebb tudatszinthez komor, sötét színek, depresszív gondolatok, kevés életenergia köthető, míg a magasabb tudatszintekhez fényes, vidám színek, optimista gondolatok és életérzések járulnak. Minél magasabb tudatszinten létezel, annál kreatívabb vagy, annál inkább az élet napos oldalát látod, sőt, egyfajta csatornaként működhetsz, ami információkat, tudást képes áthozni abból a bizonyos láthatatlan világból. Ezt a „másik világot” a jobb agyféltekénkkel érzékeljük, illetve érzékelnénk, ha nem nyomnánk el. Ugyanis a jobb agyfél néma. Nem tud beszélni, sőt olvasni, írni, számolni sem. Ezek mind-mind a bal agyfélteke, az úgynevezett racionális elme kiváltságai, és a mai kor a materialista felfogásnak köszönhetően, megelégszik ezzel. Némi öniróniával bátran mondhatjuk, hogy féleszűek vagyunk.

Ugyanakkor minél magasabb tudatszinten létezel, annál teljesebb az általad látott kép. Lassan elkezded megérteni a Mindenséget. Elkezded átlátni az egészet. A racionális ész itt „megáll”. A nagyon magas tudatszinteken a gondolatok olyan sebesen száguldanak, hogy nem is válnak külön, szavakra. Az elme hallgat, csendben figyel, s „csak” érzékel, és TUD. Ezt nevezzük JELENLÉT-nek. „Az ítélkezésmentes megfigyelés az emberi intelligencia legmagasabb formája.”

Nehéz ezt elmagyarázni, de a későbbiekben megpróbálom. Mindenesetre most már érted, hogy azon a bizonyos napon, amiről a második fejezetben meséltem neked, ezt a „jelenlétet” tapasztalhattam meg, valami csoda folytán, mintha egy kapu nyílt volna meg. Egy kapu abba a bizonyos másik világba, amivel az emberiség jó ideje elveszítette a kapcsolatot, pedig a kezdet kezdetén az még magától értetődő volt. A másik világba, ahonnan eredtünk, s ahol sokkal inkább jelen vagyunk teljes valónkban, mint itt a Földön valaha.

S mivel minket és a körülöttünk létező világot is a frekvenciák határozzák meg, nyilván tudományos magyarázata is lehetséges annak a jelenségnek, amit csatornázás néven ismerünk, vagyis amikor egy ma élő személy hozzáfér egy másik, legtöbb esetben nem élő személy gondolati energiáihoz, és gyakorlatilag át tudja hozni azokat a világba. Vagyis igen, elvben lehetséges üzenetet kapni, akár egy rég elhunyt illetőtől is. Ha nem hiszed, ez akkor is működik.

Következő - VII. rész: Élők, holtak, ősök, korok és egy üzenet a múltból

Kép forrása: WolfBlur