Káli-Rozmis Barbara

A bécsi Lainzi Vadaspark egykor a Habsburg család vadászterülete volt, a XI. század óta híres remek vadállományáról. Ferenc József 1881 nyarán döntötte el, hogy még egy rezidenciát épít Bécsben, mégpedig a vadaspark területén. A Hofburg volt a mindenkori császári család hivatalos “téli” rezidenciája, a Schönbrunni Kastély pedig a hivatalos “nyári”. Köztudott, hogy Sisi mennyire nem érezte magát jól a Hofburgban, de a fényűző, Mária Terézia által építtetett és kialakított Schönbrunnban sem tartózkodott szívesen, ahol szintén sok reprezentációs feladata volt. A császár most egy olyan házat akart, amely kötetlenebb, barátságosabb, mégis a fővárosban van, ráadásul nem messze az előbb említett két rezidenciától.

Hermes Villa - Képet készítette: Hertha Hurnaus © Wien Museum

A császár nem titkolt szándéka, hogy szerette volna imádott hitvesét, az ő “Szeretett Angyalá”-t, ahogyan leveleiben - egyéb kedveskedő kifejezések mellett - gyakorta nevezte, maradásra bírni Bécsben, tudva, mennyire nem kívánt a két hivatalosan kijelölt lakhelyen tartózkodni. Ferenc József az “álmok kastélyának” nevezte az évekig épülő házat, amelytől azt remélte, Sisit ráveszi arra, hogy csökkentse az utazásait, és több időt töltsön a közelében. Emellett még az a cél is vezette az építkezésre, hogy az öregkorát itt tölthesse feleségével. A ház eredeti neve “Villa Waldruh”, amely szó szerint “Erdei Nyugalom Villá”-t jelent, amely ehhez a célhoz illő név lenne. Erzsébet azonban véget vetett a fenti reménynek azáltal, hogy a számára épülő házat “Hermes Villának” (is) kezdte nevezni (Hermész többek között az utazás római istene), és el is rendelte egy Hermész-szobor elkészítését, amelyet 1888-ban állítottak fel az épület hátsó kertjében.

Hermész szobra a villa hátsó kertjében (Képet készítette: Káli-Rozmis Barbara)

A villát Ferenc József császár egyik kedvenc építésze, Carl Hasenauer tervezte, ahogyan a Ringstrasse középületeinek jelentős része is az ő munkája. Az épület maga 1881 és 1884 között épült, a belsőépítészeti kialakítás pedig 1886-ban fejeződött be. Mikor a kastély elkészült, Erzsébet már majdnem 50 éves volt. A verseiben ő is, mint férje, “az álmok kastélyának” nevezi a villát. Sisi rendszerint egy hónapot töltött az épület falai között (általában májusban és/vagy júniusban), az év többi részében azonban ugyanúgy utazgatott, mint előtte. Erzsébet királyné szerette Ferenc Józsefet a maga módján, és törődött vele. Éppen ezért gondoskodni akart arról, hogy férje ne érezze olyan magányosan magát, amíg ő utazgat. Még a villa birtokba vétele előtt, 1886 tavaszán döntött úgy, hogy segíti férje kapcsolatát Schratt Katalin színésznővel, akit Ferenc József igen megkedvelt, és rendszeresen megnézte darabjait az udvari színházban. Sisi, megkérte felolvasónőjét-bizalmasát, a magyar Ferenczy Idát, hogy keresse fel Heinrich von Angeli festőt. Erzsébet királyné el akarta készíttetni a színésznő portréját Ferenc József számára. Mindezt nagy titokban, még maga a modell sem tudhatta, kinek készül a festmény. Természetesen a költségeket ő, Erzsébet állta.

Heinrich von Angeli: Schratt Katalin képe - Erzsébet ajándéka Ferenc Józsefnek (1886) 

Katrin Unterreiner leírja Emperor Franz Joseph - Myth and Truth (Ferenc József császár: Mítosz és igazság) című könyvében, hogy Erzsébet tudta, a császár jó kezekben lesz a vidám és szeretetteljes színésznőnél, és arra használta fel ezt a helyzetet, hogy tovább növelje függetlenségét. Hamarosan nemcsak az udvar, hanem a család is elfogadta Schratt Katalin, mint “barátnét”, aki gyakran töltött időt a császárral és a császárnéval is, és akit szintén sokszor hívtak meg családi vacsorákra. Rudolf főherceg 1889. január 30-án bekövetkezett tragikus halála még közelebb hozta egymáshoz Ferenc Józsefet és Schrattot. Leginkább ő volt az, aki vigaszt nyújtott a császárnak, aki egyetlen fia halála után néhány nappal ezt írja a barátnőnek:

Elkészült a Hermes Villa, az “álmok kastélya”

1887-ben végül elkészül a villa belső kialakítása is. Ezt a ma, csodálatos állapotára visszaállított palotát sokkal korábban kellett volna Ferenc Józsefnek imádott Sisije számára építtettnie, és - persze kimondatlanul - “Zsófia-mentes övezetté” kellett volna nyilvánítania, csupán Sisi személyes használatára biztosítania, habár ezt még “Szeretett Angyaláért” sem tette volna meg a császár édesanyjával szemben.

Ma az egész hely, a vadaspark, a kilátás a kastélyból, a kert a sok tucat, illatos rózsabokorral, valamint a termek varázslatos hangulatot árasztanak az ide látogatók számára.

A Hermes Villa képe a főbejárat felé. Hertha Hurnaus © Wien Museum

Corti gróf 1935-ben kiadott Erzsébet életrajzában így ír a villáról: “Lainz, kevert francia-olasz renaissance-stílusban épült, a kor ízlésének megfelelően, ez pedig nem éppen a legjobb. Berendezésében és díszítésében, különösen a császárné hálószobájában, túlzott és halmozott pompát fejtettek ki, amely ma szinte érthetetlen. (...) A legszebb a villában a császárné tornaterme, Pompeji stílusban, minden képzelhető tornaszerrel. Pontos tizedesmérleg áll benne. Erzsébet naponta méri magát. Természetesen nagyszerű istállók és egy nyitott lovarda sem hiányzanak, hiszen az építkezés megkezdésekor még nem tudták, hogy Erzsébet teljesen abbahagyja a lovaglást. A császárné istállóit Bécsben, Ischlben és Gödöllőn feloszlatják. Csupán néhány kedvesebb lovát tartja meg.” Majd így folytatja Corti: Erzsébet hazatér Bécsbe, és május 24-én  „Ferenc Józseffel kimennek a Hermes Villába, hogy megnézzék. A császárné fejét csóválja a hálószoba láttára. Valéria úgy találja, hogy minden nagyon szép és modern, de barátságtalan. Ferenc József megjegyzi: ‘Örökké attól fogok félni, hogy mindent elrontok.’ Amikor azonban kinéz az ablakon, látja, hogy az erdei tisztáson egész csapat vad poroszkál, ez mindkettójüknek nagyon tetszik. A császárné csak egy pár lépésre távozik a villából, máris az erdő mélyében jár. Különösen örül annak, hogy az ő számára készült, kis csigalépcsőn zavartalanul juthat szobáiba.” (Corti, 312-13)

Erzsébet hálószobája a Hermes Villában. Fotó: Hertha Hurnaus © Wien Museum

Mária Valéria főhercegnő is ír naplójában a villa 1886. május 24-ei megtekintéséről:  

„Lainz: nagy, pompás termek, vakító kivilágítás, márvány, reliefek, süppedő szőnyegek, óriási kandalló... A Mama szobáit a legjobb szándékkal akarták szörnyen barátságossá tenni, de nekem nem tetszik ez a keresett rokokó stílus. Ó, bárcsak otthon lennék már! Szomorkás hangulatban fekszem fehér ágyamba, mely egy kísérteties alkóvban áll, ahol a kék égben és felhők között trónoló, igencsak kényeskedő házi angyalka az alvó, a hazai hegyekről álmodó rajongóra néz alá. Isten legyen velünk!”

Május 27-én ezt jegyzi fel a főhercegnő a villával kapcsolatban naplójába:  „A ház mind használhatatlanabbnak és kellemetlenebbnek bizonyul... Helyesek viszont az állatok, melyek benépesítik ezt a pusztaságot... Szarvasok legelnek, őzek a borjakkal, muflonok.” Valéria június 3-ai feljegyzése:  „A Mama igazi Titánia-hálószobájába a ‘Szentivánéji álom’-ból vett freskókkal (melyeket Makart tervezett).”A tervezőt Corti gróf is említi:  „Makart már nem él, de még ő tervezte Erzsébet hálószobájának díszítését, a maga színkedvelő modorában.” (312. old.)

Sisi hatszobás lakosztálya

Erzsébet lakosztálya hat szobából állt, mielőtt rátérnénk a híres vagy “hírhedt” hálószobára, haladjunk sorban. Az első terem Sisi fogadószobája, ahol a vendégek a császárnéra várakozhattak. Az eredeti dekoráció nagy része megmaradt ebben a teremben, amely tipikus példája a 19. század historizáló stílusának. Habár Ferenc József határozott a Villa külsejével kapcsolatban, Sisi és személyzete dönthetett a termek belső kialakításának stílusáról, legalábbis ami az emelet rá eső részét illette (az épület bal oldalát Ferenc József lakta, a jobb oldal Sisié volt). Ebben a teremben sétálva érdemes megfigyelni a boltozatot: Itt látható egy keselyű, amelyről azt hiszik, hogy a kétfejú osztrák sas paródiája. A majmot a boltozat másik oldalán egy eredeti állatról mintázták, amely a perzsa shah ajándéka volt, és Erzsébet kedvenc kísérője az épületben mindaddig, amíg már rettenetesen zaklatta az udvar női tagjait.

A díszterem egyik oldalán Sisi, a másik oldalán Ferenc József lakosztálya kapott helyet. Fotó: Hertha Hurnaus © Wien Museum

A fogadószobából nyílik Sisi egykori öltözőszobája, amelynek nagy része öltözőszekrényekkel volt tele, mert a császárné rengeteg ruhaneművel rendelkezett. Szinte semmi sem maradt meg ennek a szobának az eredeti enteriörjéből, ezért egy olyan kiállítás kapott ma itt helyet, amely az épület történetét mutatja be. A harmadik szoba Sisi tornaszobája volt, emellett kapott helyet egykori fürdőszobája is. Eredetileg ez a szoba világoskék és nagyon modern volt, állt benne egy fürdőkád, egy vízcsap és egy aranykeretes mosdó, amelyet Erzsébet korfui villájából, az Achilleonból hozatott. A görögországi kastély építését 1891-ben fejezeték be, de Erzsébet az elkészülte utána néhány évvel elveszítette érdeklődését benne, és el akarta adni, mondván, hogy Mária Valéria születendő gyeremekei számára szükség lesz pénzre. Ferenc József levélben figyelmezteti feleségét:  „Bár egy ideje észrevettem, hogy nem örülsz annyira a korfui házadnak, mint amikor elkészült, mégis megütköztem rajta egy kissé, hogy már most el akarod adni. Kérlek, fontold meg a dolgot. (...) Valéria és születendő számtalan gyermeke a te házad ára nélkül sem fog éhen halni...” (Hamann, Erzsébet, 576) Ezen a néhány mondatos levélkivonaton is látszik, mennyire finoman és tapintatosan bánt Ferenc József feleségével, akinek eladási szándéka igazán furcsán vehette ki magát, miután annyi pénzbe került a hatalmas villa felépítése. Végül az eladásra nem került sor, Sisi végrendeletében idősebb lányára, Gizellára hagyta a korfui birtokot, viszont amikor már nem szándékozott többet használni a kastélyt, ókori görög stílusú berendezésének egy részét a Hermes Villába szállíttatta át, azonban a legtöbb bútor csak halálát (1898. szeptember 10.) megelőző két hétben érkezett meg Bécsbe, úgyhogy ő maga már nem láthatta, hogyan mutatnak a görög stílusú bútorok a lainzi villában.

Erzsébet Pompeji stílusú tornaszobája. 1. Fotó: Hertha Hurnaus © Wien Museum. 2-4. Fotó: Káli-Rozmis Barbara

A fürdőszoba mellett kapott helyet a hálószoba. Érdekes módon ez volt az egyetlen helyiség Erzsébet itteni lakosztályában, amelynek berendezését Ferenc József választotta ki. Sajnos az eredmény a fényűző gazdagság és a túlcsorduló kényelmetlenség határán táncoló lett... Az ágy Mária Terézia császárné korából való, aki néhányszor aludt benne, egy út melletti fogadóban, Strengbergben, amikor a Bécs és Linz közötti úton megpihent. A mennyezetet és a falakat Shakespeare Szentivánéji álom című drámájának, valamint egy német költő, Wieland versének jelenetei díszítik. A szoba egyik sarkában egy fekete szobor áll, amely a búskomorság allegorikus megjelenítője, és azért állították fel, hogy Rudolf főherceg tragikus halálára emlékeztessen. Erzsébet lakosztályának utolsó, hatodik terme a szalon volt. A jelenleg látható bútorok nagy része az Achilleonból származik, ott állt Sisi használatában. A plafon festményei tavaszi témát jelenítenek meg, és a híres festő, Gustav Klimt korai alkotásai.

Sisi hálószobája a Hermes Villában. Első képen: A sarokban látható a fekete szobor, amely Rudolf főherceg tragikus halálára emlékeztet. Lent: Képgaléria, kattints a fotókra. Fotók: Káli-Rozmis Barbara

Sisi hatszobás lakosztálya után a nagy központi szobába jutunk, ahonnan csodás kilátás nyílik a parkra, ebben gyönyörködött annak idején a császári pár és Mária Valéria is. Ez a kettős funkciójú szoba adott otthont elegáns vacsoráknak, és vasárnap reggelenként a személyzet számára itt tartották a miséket. Ferenc Jószef lakosztálya eme díszterem másik oldalán kapott helyet, és Erzsébeténél sokkal szerényebb volt. (A díszterem képe fentebb látható.)

Ferenc József és Sisi utolsó levelezéseiben szó volt a Hermes Villáról

„Fogalma sincs, mennyire szerettem ezt az asszonyt.”

Ferenc József feleségének írt legutolsó, 1898. szeptember 10-én kelt levelében említést tesz a Hermes Villáról, amelyből az derül ki, hogy Erzsébet királyné is szóba hozta azt egy előző levelében:  

„Nagyon örültem annak, hogy leveledet jobb hangulat lengte be... Meghatott, hogy mégis valami honvágyfélét érzel a mi kedves Hermes Villánk után...” - a levelet Hamann idézi, valamint azt is leírja, hogy  „Ferenc József szokás szerint ebben a levelében is magyarul szólítja meg a feleségét: ‘Édes szeretett lelkem’‘, és magyarul is írja alá: ‘Isten veled, szeretett angyalom’. ‘Szívből ölel a Te K/icsid/.’” (Hamann, Kedves, jó... 226) Erzsébet követelte meg férjétől, hogy ha nem is magyarul ír, de a megszólítás és az elköszönés mindig magyar nyelven legyen... Ferenc József feleségéhez írott leveleit általában “a Te K”-val, vagy Kicsid-del, vagy magányos Kicsiddel írja alá.

Ezt a levelet Sisi már nem olvashatta... Miután Ferenc József Sztáray Irma táviratából megtudta az Erzsébet elleni merényletet, majd rövid idővel később halálának hírét, ezt mondta Paar Eduárd grófnak, főhadserege tisztjének, hogy  „Fogalma sincs, mennyire szerettem ezt az asszonyt.” Felesége halála nagyon mélyen megrázta Őfelségét. Bécs városa viszont sokkal inkább szeretett császárjának adózott tisztelettel és részvéttel, és kevésbé érzett fájdalmat császárnéja elvesztése miatt - amely érthető is, tekintve, hogy Sisi nem túl gyakran látott “vendég” volt Bécsben.

Sisi hálószobájának plafonja 

Sztáray Irma Erzsébet királyné kíséretében című visszaemlékezésének utolsó fejezetében így ír a Ferenc Józseffel - úrnője halála után való - találkozásról (“legelőször”-t említ, ez azonban arra utal, hogy akkor találkozott vele újra először a merénylet után):

A másnapi, Schönbrunni találkozás egy jelentős részletét említi naplója végén Sztáray grófnő, amelyet - mivel gyakran érkezik kérdés hozzám azzal kapcsolatban, hogy Erzsébet hajából levágtak-e tincset, maradt-e fenn tincs - most idézek:

„Mikor mindent elmondtam, pillanatnyi hallgatás után e kérdést intézte hozzám őfelsége: ‘Vágott-e le a hajából?’ -’Nem, felség, azt nem bírtam megtenni, tudva, mennyire féltette haját.’ - ‘Igaza van, jól tette’, hagyta helyben őfelsége.” Sztáray Irma grófnő Ferenc József emberi nagyságára hívja fel a figyelmet ezután: „A hosszú audiencia végeztével, mikor búcsúztam, a király újból megcsókolta a kezemet. Följegyzem ezt. Nagy erényeit, fényes tulajdonait, bölcsességét majd följegyzi a történet, hogy beszélhessen az utókornak egy nagy uralkodóról. Ez a kis tény, ez a két kézcsók, hadd beszéljen az ember nagy szívéről.”

Káli-Rozmis Barbara

Hermes Villa hivatalos oldala: Hermesvilla

Folytatjuk...

A montázst Káli-Rozmis Barbara készítette: Hertha Hurnaus (© Wien Museum) képére Benczúr Gyula Erzsébet királyné (1899 - a kép a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona) posztomusz portréja van montírozva.

Felhasznált irodalom:
Wien Museum: Hermesvilla. Sisi’s Castle of Dreams. 2014
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012
Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kadás, Budapest, 1935
Katrin Unterreiner: Emperor Franz Joseph - Myth and Truth
Brigitte Hamann: Kedves Jó Barátném! Ferenc József levelei Schratt Katalinhoz. Európa Könyvkiadó, 2009
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében. (1908. szeptember10-én- írta előszavát.)
Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója (1878-1899). Martha és Horst Schad válogattaés sajtó alá rendezte.