Minderre a múlt évszázadokban számtalan példa volt: a szélcsendes állapot miatt megült egy város falai között, és megrekedt a sötétszürke, koromtól szemcsés ködszerű szmog, amin átlátni sem lehetett egy utca másik oldalára. Ilyenkor az emberek csak akkor mentek ki, ha nagyon muszáj volt, zsebkendőt vagy maszkot téve arcuk elé. Ez a szúrós, csípős anyag beszivárog az otthonokba, a középületekbe, megmérgezve a levegőt, embereket betegít meg, és számtalan tragédiát is okozott már.

Az ipari városokban sokszor a reggeli órákban a földfelszín 100 méteres rétegében szürkésen megtelepszik a szennyezett levegő, amit általában a nap felkeltével beinduló “szellő” elszállít. Példa: Hazánkban csendes nyári hajnalokon az Alföld közepén található nagyváros északi oldalán megfigyelhető az uralkodó szélirány (északnyugati) hordaléka, ami szürkésen remegő, látható és kellemetlen szagú szmog formájában mutatja meg magát, az ott lakók ezt még a nagyobb város „szennyeként” emlegetik. Nemegyszer tapasztaltam azt a jelenséget, amely a lakók elmondása szerint előfordult, vagyis hogy a kint hagyott ruhákat újból kellett mosni.

A légkör oxigén, nitrogén és egy százalékban nemesgázok keveréke, ehhez jönnek a szennyező anyagok változó mennyiségben, ami tartalmazhat szén-dioxidot, kén-dioxidot, szén-monoxidot, különböző mérgező gázokat, füstöt, vízgőzt, nehézfémeket és egyéb belégzésre ártalmas anyagokat (a szennyező anyagok felsorolása nem teljes). Az civilizáció és az ipari fejlődés következtében kialakult szmog szinte mindenfelé a világon betegségeket okozott, sőt halálos áldozatokat is követelt már (például Mexikóban, Kínában, Japánban). Kimondottan káros a mesterséges úton keletkező szmog, mely a tüzelőanyagok elégetésével, az erőművek működtetésével, a kémiai vegyi anyagok előállításával jön létre, valamint az egyre növekvő közlekedéssel.

Londonban sokszor alakult ki a kandallók és az ipartelepek füstjétől komoly, tragédiákat okozó szmog, ami mindig egyre több áldozatot követelt. Novembertől a téli hónapokban, amikor nulla fok közeli a hőmérséklet és magas a páratartalom, az emberek jobban fűtenek, a szén elégetésével kén-dioxid kerül a levegőbe, súlyos veszteségeket okozva (1813, 1830, 1873, ekkor 40%-ban emelkedett a halálozási ráta, 1880, 1882, 1948). Volt, mikor a temetkezési vállalkozók figyeltek fel, hogy megnövekedtek az elhalálozások a városban, és elkezdték keresni az okát. 1952-ben Londont ellepte a sárgás, szürkés, szúrós, csípős szmog, több mint 4 ezren haltak meg és mintegy 100 000-en megbetegedtek 5 nap alatt. A további hónapokban pedig tavaszig még 8000 ezer légúti panaszokban elhunyt áldozatot követelt a többek között rossz szénnel való tüzelés. Ez volt a legtragikusabb londoni levegőszennyezés.

FOLYTATJUK A SZMOGGAL KAPCSOLATOS LÉGZÉSI NEHÉZSÉGEKKEL, MEGOLDÁST KERESVE AZOK ENYHÍTÉSÉRE ÉS MEGELŐZÉSÉRE.  

Folytatás: MITŐL VAN EGYRE TÖBB ASZTMÁS? MI A MEGOLDÁS?

TUDOD-E, mi is az a szmog? Mit jelent? Honnan ered az elenvezés?

A szmog az angol "smoke and fog" szavak összevonásaiból keletkezett, magyarul füstködöt jelent. Két típusa ismert; a téli vagy londoni szmog, amely az iparvárosokra és környékére jellemző. Ekkor a széntartalmú anyagok égésével nagy mennyiségű szén-dioxid, szén-monoxid és kén dioxid termelődik a korom mellett. Ez főleg akkor alakul ki, ha a hőmérséklet alacsony, és a páratartalom magas. Ilyenkor nem ritka a savas eső, télen pedig a savas hó sem. Az emberi szervezetnek ez nem jó, mert reakciókat vált ki, rosszabb esetben tüdővizenyő is kialakulhat. A nyári, vagy Los Angeles-típusú szmog ezzel szemben főleg napos időben alakul ki olyan helyeken, ahol a közlekedés jelentős. A nap sugarainak hatására az autókból származó nitrogén-oxid, szénhidrogén és ózon egymással elreagál a magasabb hőmérséklet és fény hatására. A gyengébb légmozgás miatt a település fölé emelkedik, és beteríti. Ennek nyálkahártya-izgató hatása van, így az éjszakai szellőztetés sokat segíthet.​

A cikk első része itt olvasható: SE NEM ESZIK, SE NEM ISSZÁK

Forrás: Földrajzi kis enciklopédia http://www.origo.hu/idojaras http://www.erdekesvilag.hu/ http://www.fszek.hu kalendárium oldalán http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/kozossegi_informaciok_tara/kalendarium/?article_hid=19501
National Geographic Londoni szmog  
Képek forrása: Pixabay 1. 2. 3.