Kedvelj minket a Facebookon!

KŐKAPU – A CSEND BIRODALMA

 

Nagyon sok csodás, tündérkertnek is beillő tája van Magyarországnak, érdemes megismerni valamennyit. Olyan is akad, amelyiknek a rónái nyűgöznek le minket, más helyeknek a borait kóstoljuk, például a híres Tokaj-Hegyalja, amelynek borait régen a királyok nedűjének nevezték. Éppen ott, Sátoraljaújhelynél, ahol a híres Tokaj-Hegyalja végződik, kezdődik az a világ, amit én a „csend birodalmának” neveztem el.

Sátoraljaújhelyet Pálháza felé elhagyva felfedezhetjük a Hegyköz vadregényes tájait. Ennek a világnak már a középkor óta őrzője a Füzéri vár, ahol egykor Perényi Péter koronaőr még a Magyar koronára vigyázott. Most nem ennek a várnak történelmi szépségéről, hanem Hegyköznek egy eldugott, csendes kis völgyéről szeretnék szólni. Én valamikor a Pálházáról induló erdei kisvasúttal utaztam fel Kőkapura, és bizony nem bántam meg azt az utat. Azóta már a feleségemmel is pár csodálatos napon át élveztük a „csend birodalmát”.

Már az utazás a kisvasúttal is egy élmény volt, hiszen olyan tájakra vezetnek a vágányok, ahol csak az őzek, szarvasok és vaddisznók élik titokzatos világukat.

Akkor még nem is értettem, miért nevezik Kőkapunak ezt a helyet, csak mikor autóval jöttünk fel ide, akkor láttam meg magát a kaput, ami az út felett magasodik. Már előtte egy kis, csónakázásra is alkalmas tavacska fogadott minket. Itt ugyan halászni is lehet, de én nem nagyon hódolok ennek a szenvedélynek, ezért beljebb léptünk a kőkapun, amit még egy magas faragott Diana szobor is őriz; és körülvett minket a csend birodalma. (Kép lent: Kőkapu természetes bejárata)

Autóval csak eddig lehet közlekedni, de Pálházáról a nyári hónapokban naponta háromszor az említett erdei kisvasúttal is felutazhatunk. A kapu túloldalán egy csendes erdei völgy nyílik, amelyikbe a napsugarak nem a hajnal pírjával jutnak, hanem csak kora délelőtt. Itt az találja meg számítását, aki pihenésre, kikapcsolódásra, nyugodt erdei sétákra vágyik. Szállást a színvonalas „Kőkapu Hotelban” lehet foglalni, vagy a még igényesebbek akár a vadászkastély apartmanjaiban is pihenhetnek, amelyik a Kőkapu szikláján magasodik.

Kép lent: Hotel Kőkapu

 

A vadászkastély története

 

Csak röviden megemlítem, hogy a vadászkastélyt a Károlyi grófi család építtette az 1800-as évek végén, és 1902-ben fejezték be. Igaz, hogy az erdei kisvasút nem a kastély miatt épült, hanem a Kemence patak völgyében lévő erdővagyon jobb kiaknázására, de nagyon jó szolgálatot tett, és tesz az ide látogató turistáknak, és szállodai vendégeknek is. Ez az oka annak, hogy amikor 1902-ben a vadászkastélyt befejezték, a  sziklatömböt , amelyen a kastély felépült, egy 37 méteres alagúttal összekötötték az említett csodálatos völggyel. Így a kisvasút egészen a szállodáig, és a szállodához tartozó „Három forrás” étteremig, sőt még egy megállóval feljebb Rostalló felé is közlekedik.

Képek lent: Károlyi vadászkastély-Kőkapu; Horthy lépcső a vadászkastélyban -Kőkapu

Az étteremről is szóljunk pár szót. A kedves, készséges kiszolgálás mellett az erdő adta vadas, gombás specialitásokat, vagy a tó adta halételeket is megkóstolhatjuk. Csodálatos erdei táj vesz minket körül Kőkapun, és akár hosszabb erdei sétákat is tehetünk. Aki kicsit másképpen akar kikapcsolódni, a szálloda fedett medencével, jakuzzival, és bowling pályával is rendelkezik. A vadászkastély érdekessége, hogy a múlt század 20-as, 30-as éveiben itt többször rendeztek nagyszabású, többnapos vadászatokat, amelyeknek nevezetes résztvevői közül nem hiányzott Horthy Miklós, Gömbös Gyula vagy Bethlen István sem. Az alsó épület melletti fedett lépcsőt, amelyik a kastélyba vezet, a mai napig Horthy-lépcsőnek nevezik.

A szálloda környékét díszes faragott szoborcsoportok is ékesítik, mint „Vérszerződés „vagy a „Magyarok nagyjai” szoborcsoport. A szálloda bejárata előtt egy vadászatot bemutató emlékmű fogadja a látogatót.

Képek fent: A Vérszerződés- Kőkapun ; A Magyarok nagyjai Álmostól Deák Ferencig Kőkapun 

E csendes völgy számomra legcsodálatosabb élményét a vadregényes, bagolyhuhogásos esték, és a hajnali erdő titokzatos szép hangjai nyújtották. Azt hiszem, ha csendre, békére fogunk vágyni, Kőkaput újra felkeressük.

 

A képeket Vajda László készítette.