Miért jó verset olvasni? Sokan csak legyintenek, és azt mondják, hogy a verset, mint műfajt már elvitte a modern idők szele, és nincs erre szükség az internet és a közösségi médiák korában. Mások sznobériának, öncélú mulatságnak látják, és pózokat vizionálnak, ha a vers, mint műfaj előkerül egy beszélgetésben. Még többen vannak, akik rémálomként élik újra a magyarórák verselemzéseit, és vallják azt, hogy ez az élmény egy életre megutáltatta velük a versek olvasását, szeretetét.

Annak ellenére, hogy jelenleg a költészet egyre inkább rétegműfajnak számít, egyre többen vannak, akik saját igényből vesznek a kezükbe verseskötet, hogy elmerengjenek egy-egy költeményen. Ugyancsak szerencsésnek számít az a tény is, hogy egyre több előadó fordul a versek felé; legyen szó a slam poetry-ről (Pilvaker), amely egy speciális közegben, a Rap és a Hip Hop kereteit felhasználva hívja fel a figyelmet a vers szépségeire, ugyanakkor napjaink modern költői (Varró Dániel, Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Lackfi János…) iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.

A vers egyidős az emberiséggel, hatalmas mozgatóerővel bíró események krónikája volt, túlélte a világégéseket, és napjainkban is megvan a varázsa, hogy leültessen, elgondolkoztasson és megérintsen minket. Legyen szó közéleti témákról, szerelemről, történelmi eseményekről, verset olvasni, és értelmezni nem más, mint saját gondolatainkat párhuzamba hozni a költő gondolataival.

Az énekelt versek világa ugyancsak egy fontos pontja a mai irodalomnak, hiszen egyre több zenész fordul a költészethez; vannak, akik egy teljes életművet építettek a versekre. A hetvenes évek elején kezdődő mozgalom mai napig is jelentős hatással bír, sokak számára ez a közeg tette és teszi lehetővé azt, hogy a líra, mint műfaj mindennapi életünk része lehessen. A mai harmincas-negyvenes generációnak ezek a versdalok nemcsak a magyarórai memoriterek megtanulásában segítettek, hanem utat nyitottak a következő nemzedékek fiataljainak, hogy a költészet szeretetét ők is felfedezhessék. A mai HétbenHét ezekből a megzenésített költeményekből válogat; szinte már-már találomra ismert és kevésbé ismert előadók és versek segítségével.

ÖRÖKSÉG: ELSŐ DAL (PETŐFI SÁNDOR)

Lehet-e modern módon, okosan vegyíteni a rockot Petőfi Sándor klasszikus gondolataival? Igen, hiszen a folk-rockot játszó Örökség a XIX. századi költő ars poeticáját egy különleges, funky-s közegben fogalmazta meg újra, így a költészetről és a színházról szóló költemény mai napig is aktuális marad.

NEMES LEVENTE – SZÉL HOZOTT, SZÉL VISZ EL (SZABÓ LŐRINC)

Habár Szabó Lőrinc versét sokan Koncz Zsuzsa, illetve Halász Judit lemezein ismerték meg először, érdemes meghallgatni ezeket a sorokat egy merőben más zenei közegben is. Nemes Levente, napjaink énekmondója egy lebegős, és időtlen közegben teremti újra a vers intim, játékos hangvételét, amely annyira jól sikerült, hogy érdemes újra és újra meghallgatnunk.

MISZTRÁL: TÜNDÉRMENET (DSIDA JENŐ)

Ha bravúros, ugyanakkor letisztult költészetre vágyunk, akkor érdemes (újra)felfedezni Dsida Jenő életművét. A szatmárnémeti születésű költő egyszerű, meghitt, mégis kidolgozott képei, rímjei, intim hangulatai talán azok a faktorok, amelyek őt a legmagasabbak közé emelik. A Misztrál zenekar által létrehozott dalforma, az ízléses és izgalmas hangszerelés, valamint a gyönyörűen kidolgozott vokálok minden bizonnyal a költőnek is tetszenének, ha ma is közöttünk lenne.

DALRIADA: ÁGNES ASSZONY (ARANY JÁNOS)

A magyar folk-metál legnagyobb alakjai egy egész lemezt szenteltek Arany János balladáinak. Az Arany-album sikere óriási volt, többek között köszönhetően annak az egyedinek számító közegnek, mely a magyar népzenei hagyományokat és a metál elemeit egy közös origóra helyezi. Talán nem túl nagy merészség kijelenteni azt, hogy  amit a hetvenes és a nyolcvanas években a Kaláka, Koncz Zsuzsa és Sebő Ferenc képviselt énekelt verseivel, a kétezres években ezt a szerepet egy lemez erejéig a Dalriada vette át. A korongon hallgató, kéttételes Ágnes asszony egyszerre nyújt örömet a keményebb gitár-riffek és a népi dallamok kedvelőinek, ugyanakkor a magyar irodalom tanításában is kiválóan helyt állt és áll, mint oktatási segédanyag!

KONCZ ZSUZSA: REPÜLŐ (TÓTH KRISZTINA)

Koncz Zsuzsa négy verslemezt jelentetett meg, de emellett még egy albumot is fel lehetne építeni azokból a dalokból, amelyek az énekesnő más hanghordozóin kerültek a közönség elé. Nehéz dolgunk van a választásban, hiszen akár az azóta már klasszikussá vált Kertész leszek, Előszó, vagy a Szabadság kiválóan illene tematikánkhoz, azonban következzék egy gyöngyszem Tóth Krisztina tollából. A Repülő halálvers, különleges, borzongó sorait olvasva Szepes Mária gondolatai köszönnek vissza.

VITAI ILDIKÓ: ESZMÉLET (JÓZSEF ATTILA)

József Attila Eszmélet című verse egy lírai utazás a reggelben; az egyik legfinomabban kidolgozott a költő életművében. Ennek részleteihez szerzett zenét Vitai Ildikó, a hetvenes-nyolcvanas évek dalnoka, aki főleg a gyereklemezei miatt ismert, amelyekre egy-egy felnőtteknek szóló énekelt költeményt is felcsempészett. A Joan Baez-re és a korai Joni Mitchellre emlékeztető, kristálytiszta hangú Ildikó kiválóan ragadta meg a vers intim hangulatát, amely a mai napig is képes leültetni és elgondolkodtatni.

SZÉLKIÁLTÓ: BOLDOGSÁG-DAL (BERTÓK LÁSZLÓ)

A pécsi Szélkiáltó együttes a Kaláka és a Misztrál mellett az énekelt vers, mint műfaj legfontosabb képviselői. Több, mint negyven éves pályafutásuk alatt feldolgoztak a legnagyobb hazai és külföldi költőktől, azonban fontos megemlíteni róluk azt, hogy pécsi költők (Bertók László, Csorba Győző) életművéhez is ugyanolyan alázattal fordultak, mint Robert Burns-höz vagy József Attilához. A Boldogság-dal egy ötletesen hangszerelt, fülbemászó szerzemény, amely inkább már a popzenéhez áll közelebb, mint a hagyományos énekelt versek világához, azonban kiváló kapu lehet a zenekar többi versdalához is.

MÁSSALHANGZÓK :FOTEL TOURS (GÁTI ISTVÁN)

Mintegy bónuszként következzen egy kortárs szerzemény a huszonegyedik századi Budapestről. Gáti István kortárs költő és Vida József zeneszerző közös projektje a Mássalhangzók Néma dal című, második lemezén olyan vendégelőadókkal dolgozik, mint Szirtes Edina Mókus, Kováts Kriszta, Kardos Csaba és Vincze Lilla. Az utóbbi énekesnő előadásában szólal meg a bizarr, ugyanakkor humoros hangvételű Fotel Tours, amely egy játékos, képzeletbeli nyári utazásra hívja a hallgatóságot a dzsessz, a blues és az alternatív zenei világ segítségével.

Ennyi volt mára a HétbenHét, szép hetet Mindenkinek!