Boleyn Anna megindul lefele a lejtőn: Elvetélte „a megmentőjét”

A Boleyn Anna-sorozat 2. része itt olvasható: TRÓNÖRÖKÖS HELYETT MÉG EGY KISLÁNY​

VIII. Henrik miután Boleyn Anna a felesége lett, hamarosan ismét szeretőt tartott, és amikor a királyné szóvá tette ezt, annyit mondott válaszul, hogy „csukd be a szemed, és tűrj úgy, ahogyan több derék asszony tenné” (Weir, 31). Ezen kívül megfenyegette őt, hogy bármikor megbuktathatja úgy, ahogyan annak idején felemelte. Anna királyné tehát jól tudta, hogy mekkora mértékben függ nemcsak a pozíciója, hanem az élete is a királytól. Nemcsak Henrik, de a nép sem kedvelte, aki továbbra is az előző királynét, Aragóniai Katalint szerette volna látni a király mellett. Anna nagyon sok ellenséget szerzett magának az udvarban is a csípős megjegyzéseivel. Kevesen támogatták, de ők befolyásos emberek voltak. Nem Henrik volt az, aki Annát a vesztőhelyre juttatta, de talán nincs mit csodálkozni a fentiek tükrében azon, hogy a királyné bukása sokkal összetettebb ennél.

Annának az egyetlen lánya, a későbbi I. Erzsébet világra jötte után több halva született gyermeke is volt, az első két esetben a források szerint két fiú született meg idő előtt. A legutolsó vetélése 1536. január 29-én vagy 30-án volt. Az akkori velencei követ azt írta erről a sajnálatos eseményről, hogy Anna a „megmentőjét” vetélte el. A történészek és a királyné kortársai két lehetséges incidensben látják a vetélés okát. Az egyik, „a király esése”, amikor is Henrik egy lovagi tornán lezuhant a lováról, és perceken keresztül eszméletlen volt. Már azt hitték, meghalt. Anna, amint szembesült azzal, hogy a férje meghalhat, annyira megrémült, hogy állítólag ennek tudható be későbbi vetélése. A királyné, mivel nem volt népszerű az udvarban, az uralkodó halála után nem sok jóra számíthatott.

Anna utolsó vetélésére a másik lehetséges okként Jane Seymour-t, Anna udvarhölgyét szokták megnevezni. Henrik első feleségétől származó lánya, Mária szerint Anna megpillantotta Jane-t, amint a király térdén ült, és ennek következtében vetélt el, valószínűleg egy fiúgyermeket. Henrik jellemére világít rá a tény, hogy ez ráadásul első feleségének a temetése napján történt. Anna meggyőződése az volt, hogy a Jane Seymour-os jelenet hatására ment el a magzat, és ezt Henrik tudomására is hozta. Akár így volt, akár nem, a gyermek meghalt, és vele együtt Anna esélye is arra, hogy újból megszilárdítsa királynéi helyzetét az udvarban.

Hever Kastély, ahol Anna a kisgyermekkorát töltötte. A fenti portrét itt őrzik.

Anna Rh-negatív

Ez a cikksorozat több értékes szakirodalom alapján íródott, amelyek közül a legmeglepőbb meglátásokat Alison Weirnél olvashatjuk. A történésznő feltételezése szerint Anna Rh-negatív lehetett, amely probléma az első szülésnél nem szokott gondot okozni, ezért jött világra teljesen egészségesen az első gyermek. Azonban, ha a gyermek Rh-pozitív, akkor az anya érzékennyé válik a számára „káros” antitestekre. Ha igaz Weir érvelése, akkor Anna végzetét már az első szülés megpecsételte, és így semmi esélye nem volt a túlélésre Henrik király udvarában.

Folytatjuk: A legjobb hóhért Annának!

Képek: Boleyn Anna (kép helye: Hever Castle); Hever Castle (Pixabay) - RonPorter 1. 2.

Felhasznált szakirodalom:
Ives, Eric. The Life and Death of Anne Boleyn: ‘The Most Happy’. Oxford: Blackwell Publishing, 2011.
Lewis, Brenda Ralph Anglia királyai és királynői. Gyilkosság, árulás és házasságtörés. Híres botrányok és hírhedt gyilkosságok 1066-tól napjainkig. Debrecen: Hajja &Fiai Könyvkiadó, 2004.
Meyer, G. J. The TUDORS: The Complete Story of England’s Most Notorious Dynasty. New York: Random House, 2010.
Weir, Alison. The Lady in the Tower: The Fall of Anne Boleyn. UK: Random House, 2010.