Milyen anya volt Sisi?

Az ifjú pár az esküvője előtti napokat és a laxenburgi mézeshetek utáni hónapokat a császári család nyári rezidenciáján, Schönbrunnban töltötte. A közös hálószobát - itt és más otthonukban is – csak a házasságuk első néhány évében használták. Zsófia, az első gyermekük az esküvő utáni évben, 1855-ben született meg (azonban kétévesen vérhasban meghalt Budán). Erzsébetnek ezután két gyermeke született: Gizella (1856) és a trónörökös, Rudolf (1858).

Kép: Joseph Kriehuber: Erzsébet Gizellával és Rudolffal (pólyában). A fali az első gyermek, a kis Zsófia portréja. Laxenburg, 1858 (Képet Joanna Mirek módosította.)

A fiatal Erzsébet – házassága, illetve Bécsbe érkezése első napjaitól kezdve - teljesen elszigetelten érezte magát mindenkitől. Zsófia főhercegné nem engedte, hogy személyes kapcsolatot alakítson ki a fiatalabb udvarhölgyeivel, vagy bárki mással. A főhercegnének, aki mintegy „titkos császárnéként” uralkodott, az volt az elképzelése, hogy a Habsburgok istentől kapott joguknál fogva ülnek a trónon, és megközelíthetetlenné akarta tenni az ifjú császárnét is ugyanúgy, mint Ferenc Józsefet, hogy ezt az „jogot” még inkább kifejezésre juttassa. Ferenc már hozzászokott ehhez a rideg, érzelmi kötődések nélküli életformához, így nem vette észre, hogy a felesége mennyire szenved – és nem is értette őt meg, akármennyire szerette is.

Sisi igazán boldog volt, amikor a kezében tarthatta az első gyermekét. Többé nem érezte magát magányosnak, a depressziója tovatűnt. Az öröm és kiegyensúlyozottság azonban nem tartott sokáig, mivel Zsófia elszakította tőle a kicsit (úgy, mint a későbbi másik kettőt is), szobáját a saját lakosztálya mellett elhelyezve. Sisi nagyon sokat sírt, és nem állt ki magáért (nagyon fiatal volt és félénk akkoriban) úgy, ahogy a Sissi című filmben láthatjuk.

Ernst Marischka a korabeli festményeket is tanulmányozta, mielőtt a Sissi-t rendezte. Kredit: Seven Stars Digital . A montázs a feltöltő munkája.

Erzsébet igazán szerette a gyermekét a valóságban is úgy, mint a vásznon. Sokan (akkor is, és később is, valamint manapság is) szemére vetették, hogy nem volt jó anyja a gyermekeinek, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy még maga is gyereklány volt, amikor világra hozta a kis Zsófiát, aki anyósa után kapta a keresztnevét, illetve keresztneveit. Zsófia főhercegné az első három gyermekét elszakította tőle, és ő maga döntött a kicsiket illető ügyekben. A gyerekszobákat a saját lakosztálya mellett helyeztette el, így Sisinek sokat kellett gyalogolnia azért, hogy meglátogathassa a kicsiket. Természetesen ezt sem tehette akármikor, csak előre meghatározott időpontokban.

Sissi (Romy Schneider), Ferenc (Karlheinz Böhm)​ és Zsófia főhercegné (Vilma Degischer)​ vitája a gyermekek elhelyezése miatt. A filmet a Schönbrunni kastélyban forgatták. (A filmből kivágott jelenet.) Fotó kredit: Seven Stars Digital

Sajnos nem sikerült közeli kapcsolatot kialakítania az első három gyermekével, amelyet fia, Rudolf szenvedett meg a legjobban. Szenvedélyesen szerette az édesanyját, akivel nagyon sok közös vonása volt. A koronaherceg féltékeny volt legkisebb húgára, Mária Valériára, akit édesanyja egyetlenkéjének neveztek a bécsi udvarban.

A fenti tényeket meggondolva nem csodálkozhatunk azon, hogy Erzsébet nem tudott közeli kapcsolatot kialakítani Gizellával és Rudolffal. Szerette gyermekeit, akiket Zsófia elszakított tőle, menye látogatásait a gyerekek szobáiban pedig szigorúan szabályozta. Sisinek le kellett hűtenie az anyai érzéseit a gyermekei felé, különben képtelen lett volna elviselni, hogy elszakították tőle őket.

Erzsébet Zsófia és az udvari élet elől "rejtélyes betegségbe menekül": Erzsébet "súlyos tüdőbetegsége"

Exkluzív fotó: A császár és császárné közös hálószobája az eredeti ággyal és berendezéssel és a császári pár ágya a Schönbrunni Kastélyban. © Schloß Schönbrunn Kultur- und BetriebsgesmbH - Photographer: Alexander E. Koller

Miután első három gyermekét megszülte, (harmadikként végre egy fiút) eme császárnéi és házastársi kötelezettségét teljesítettnek tekintette, és igyekezett kerülni Ferenc József minden szexuális közeledését. Ennek egyik oka az volt, hogy irtózott a terhességtől és a szüléstől, mivel túlságosan igénybe vették a testét, és betegesen aggódott a karcsú vonalai miatt; a másik ok a saját verseiben keresendő. (Erről majd egy másik írásban lesz szó.) Négy gyermeket szült a férjének - mivel könnyen esett teherbe, elmondhatjuk, hogy sokkal többször nem volt együtt vele…

Erzsébet utoljára valószínűleg 1867-ben, a kiegyezés évében engedett a férjének. Ekkor koronázták Ferenc Józsefet magyar királlyá, őt pedig királynévá. Az 1868-ban született Mária Valériát a “kiegyezés ajándékának” tekintették, mert ez volt az az ügy, amelyet Erzsébet minden női befolyását bevetve támogatott. Köztudott, hogy a császár rajongva szerette a feleségét, és igyekezett szinte minden óhaját teljesíteni, így a magyarokkal való kiegyezést is. Erzsébet azzal hálálta ezt meg, hogy Ferenc még egyszer meglátogathatta a hálószobáját…

Érdekességek Erzsébet királyné ágyairól: Erzsébet királyné gödöllői ágya és fürdőszobája (Valóban a bécsi Császári Bútormúzeumban kiállított ágyon aludt?)

Exkluzív fotók (képgaléria - kattints a képre a nagyításhoz): 1. Erzsébet nappalija és hálószobája a bécsi Hofburgban © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H./ fotós: Knaack. 2. Erzsébet hálószobája a Gödöllői Királyi Kastélyban  © Gödöllői Királyi Kastély 3. Erzsébet gödöllői ágya a bécsi Bútor Múzeumban © Bundesmobilienverwaltung/ fotós: Lois Lammerhuber.

Erzsébetnek több próbálkozása is volt arra a házassága első évtizedében, hogy magához ragadja a gyermekei felügyeleti jogát, de ez egy másik történet. Visszatérve az 1868-ban Magyarországon született negyedik gyermekre, egyedül csak őt érezte a magáénak. Mária Valériát, akit teljesen kisajátított magának, a bécsi udvarban gúnyosan “egyetlenkéjének” nevezték. Ekkor ez már kevésbé fájt Erzsébetnek, inkább csak bosszantotta. A fiatal Sisit viszont nagyon megviselte a házasságának első néhány éve a bécsi császári udvar szövevényes színterén.

A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

Köszönetnyilvánítás - a képekért: Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.; Bécsi Bútor Múzeum - Möbel Museum Wien; Gödöllői Királyi Kastély

Ajánlott cikkek: SISI MINT ANYA ÉS FELESÉG A HOFBURGBAN és MI TÖRTÉNT A NÁSZÉJSZAKÁN SISIVEL - VAGY INKÁBB MI NEM…?

IN ENGLISH, PLEASE VISIT (a similar article, another one in this topic - Elisabeth's bedroom - is coming soon): ELISABETH AS A YOUNG WIFE AND MOTHER

Felhasznált szakirodalom: 
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012 
Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kadás, Budapest, 1935