Visegrád és Európai Kulturális Öröksége

A Budapesttől északra, körülbelül 30 km-re a Dunakanyar szívében elhelyezkedő “ezeréves Visegrád” a maga 1700-1800 fős lakosságával Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa. A neve szláv eredetű, “magasabb várat” jelent, amely a több mint 300 méter magasan álló Fellegvárra utal.

Első írásos említése egy 1009-ben kiadott Szent István kori oklevélben található, története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. Az idők során a magyarok előtt több népcsoport is lakta a térséget, kelták, germánok, később avarok, a rómaiak pedig erődöt is emeltek Visegrád területén, amelynek maradványait ma is megtekinthetjük a Sibrik-dombon.

A XVI. század végi Visegrád (Joris Hoefnagel)

A várrendszer a középkorban

A honfoglalás után a térség Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett a szállásbirtoka. Visegrád első várát a római Nagy Constantin idején épített Ponts Novatus elnevezésű castrum egykori köveiből alakították ki, az építmény azonban a tatárjárás idején megsemmisült. A mai várrendszert, amely részben fennmaradt, IV. Béla és felesége, Mária királyné kezdte el építtetni a Tatárjárás után az 1250-es években. Ma is megcsodálhatjuk a körülbelül 330 méter magas hegy tetején álló Fellegvár maradványait, a Várhegy alatti dombon az Alsóvárat, a Duna parton pedig a Vízibástyát, amelyek mind a messzi középkorba repítenek minket.

Kép: IV. Béla (Chronicon Pictum); Kép 2: IV. Béla király menekülése az őt üldöző tatár hadak elől (1241)

Az Anjouk kora: Híres találkozások

A város az Anjou királyok idején vált nemzetközileg is jelentőssé. Károly Róbert magyar király uralkodói székhellyé tette a települést nem sokkal azután, hogy 1320 körül elkezdte a királyi palota építését, amelynek maradványai látogathatók a város főutcájában, a Duna part közelében. Eme palota falai voltak a tanúi az 1330-as Zách Felicián által vezetett, a királyi család ellen irányuló merénylet-kísérletnek, amelynek véres bosszújáról Arany János Zách Klára című híres balladája is beszámol. Károly Róbert felesége, a lengyel származású Erzsébet mintegy társuralkodói szerepet töltött be a férje mellett hatvan éven át. Egy másik jelentős esemény, az 1335-ös királyi találkozó volt. Károly Róbert meghívta János cseh és Kázmér lengyel királyt, Károly morva őrgrófot, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceget. A találkozó célkitűzése sikeres volt: egyezményben rögzítették országaik gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől. A következő híres esemény Károly Róbert fia, Nagy Lajos király uralkodásának legelején történt, akit a lengyel küldöttség keresett fel, hogy felajánlja számára a nemzeti koronájukat. Így lett magyar és lengyel király Lajos, a magyar Szent Koronát és a lengyel koronát pedig a Fellegvár kincseskamrájában őrizték ezután. Visegrád arról is híressé vált ekkoriban, hogy Nagy Lajos király itt honosította meg a lovagi tornákat.

Mátyás király kora: Visegrád, a „földi paradicsom”

Az egyik legnagyobb magyar uralkodóként számon tartott, nagy “törökverő” Mátyás király a 15. század második felében nagyszabású építkezésekbe és átépítésekbe kezdett a Visegrádi váron és a Királyi Palotán. A művészeteket és tudományokat támogató Mátyás reneszánsz udvarában a kor jelentős személyiségei fordultak meg számtalan újdonságot hozva magukkal. A rendkívül művelt király híres könyvtára 2000–2500 corvinából állt, ezzel a világ második legnagyobb könyvtáraként tartották számon. Sajnos a corvinák nagy része a török hódítást követően megsemmisült vagy elkallódott. Visegrád Mátyás király korában érte el legnagyobb virágzását. A messze földről érkező látogatók és követek „földi paradicsomként” írták le ekkoriban.

A törökök óriási pusztítást végeztek Visegrádon, ekkor semmisült meg a vár szinte teljesen, a város pedig lakhatatlanná vált. 1702-ben I. Lipót osztrák császár megparancsolta a vár megmaradt részeinek a felrobbantását.

Visegrád Múzeum Közönségkapcsolat: A Visegrádi Királyi Palota Kiállításai 1 percben

A település élete újból fellendült a XIX. századi dunai gőzhajózás megindulásakor, ekkor vált a térség kedvelt kirándulási célponttá, Budapesthez való közelsége miatt is. Megkezdődött a romok feltárása és a műemlékek helyreállítása is. Ma a Visegrádi Királyi Palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli, a várost övező erdőség pedig a Nemzeti Park része. Magyarország egyik legkisebb városa körülbelül 300 ezer látogatót fogad évente.

„A 19. századtól neves emberek építettek maguknak szebbnél szebb villákat a történelmi város pihentető hangulatát keresve. Visegrádot írók, művészek, közéleti személyiségek látogatták, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király pedig vadászkastélyt tartott itt fenn.

A Vár Hotel Kastélyszálló Görgey Artúr 1848-as honvédtábornok lakhelye volt. Az agg tábornok visszavonultságában 70 évesen megtanult angolul, és filozófiai művek tanulmányozásával, valamint kertészkedéssel töltötte idejét. Kedvenc pihenőhelye pedig a kastély kertje volt, ahol az öreg vadgesztenyék alól szemlélhette a Dunát és a marosi hegyeket. A legendás hadvezér 98 éves koráig élt e falak között, amely újabb bizonyítéka annak, hogy milyen jótékonyan hat a lélekre a visegrádi pihenés.” - Idézet és a lenti képek forrása: Vár Hotel, Visegrád

Felhasznált irodalom: Visegrád Város honlapja; Visegrád Múzeum - honlap, Vár Hotel - História; Vár Hotel - Borospince (borítókép); Visegrád ; 3. kép: Osváth Péter - Pixabay